Kiskunlacházi zsidók az I. világháborúban

2018.05.31. 21:17 :: Nagy Háború szerkesztőség

Kiskunlacháza nagyközség a Ráckevei járásban található, mintegy 50 km-re déli irányban Budapesttől. 1910-ben 4980 fő lakott a településen, ebből 2539 férfi. A vármegyei ismertető szerint 660-an vettek részt a világháború harcaiban, azaz minden negyedik férfi megjárta a frontot. 142-en haltak hősi halált. A helyi lakosságból 22 zsidó vallású katona is részt vett a háborúban, akik közül négyen az életüket veszítették. Végh László Flórián helytörténész olvasónk a helyi zsidó katonák háborús történetét dolgozza fel írásában.

 

A kiskunlacházi hősi emlékmű képeslapon. Az emlékművet 1924-ben a református templom melletti kertben avatták fel A kiskunlacházi hősi emlékmű képeslapon. Az emlékművet 1924-ben a református templom melletti kertben avatták fel (a szerző gyűjteményéből)

Kiskunlacházára országos viszonylatban későn, csak az 1848-as szabadságharc után költözhettek be az első állandó zsidó lakosok. Róluk még nincsenek pontos információink. Itt nem alakult ki külön településrész, ahol a zsidók elkülönülten éltek volna, hanem elszórtan, a település több pontján telepedtek le.

Az izraelita hitközség 1860-ban alakult meg, s 1896-ban a mai Kossuth utcában emeletes zsinagógát építtetett. A kóser étkezés szabályainak megfelelően rituális mészárszéket is működtetett. A temetőjének való helyet, közvetlenül a református temető mellett, 1892-ben vásárolta meg a községtől, s a mai napig fennmaradt.

Foglalkozás szerint vegyes volt a zsidóság összetétele, akadt közöttük kocsmáros, kereskedő, nyomdai vállalkozó és iparosmester. Vagyoni rétegződés szerint is jelentősen különböztek: nagy távolság választotta el egymástól a kis szatócsboltost és a tekintélyes nagykereskedőt. (A kiskunlacházi zsidóság részletesebb története iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a fenti részek forrásául is szolgáló weboldalt.) 

Az első világháborúban a levéltári és egyéb kutatásaim szerint 22-en vettek részt, közülük négyen haltak meg a harcok során; mindannyian (Bleier Ferenc, Kandel Henrik, Kertész Gusztáv, Lőwy Antal) szerepelnek a település hősi emlékművén. Sajnos az anyakönyvek csak hiányosan maradtak fenn, így a születési dátumokat nem minden esetben sikerült pontosan meghatározni. Külön jeleztem a leírásokban, ha valakinek a haláláról nincsen bejegyzés a települési anyakönyvekben, de szerepelnek a temetőben lévő holokauszt-emléktáblán.

Bleier Ferenc 1884. április 14-én született Kiskunlacházán (a sírfelirata szerint 1885. április 13-án). Budapesten lakott, a Falk Miksa utca 13-ban, s termény- és gabonabizományosként dolgozott. Beszélt magyarul, németül és franciául, kereskedelmi érettségit szerzett, 165 cm magas volt, fekete haja, barna szeme és barnás bajsza volt. 1915. szeptember 10-én hunyt el Radomban, mint tartalékos szekerész főhadnagy. 1916. február 22-én temették el Kiskunlacházán, gyönyörű síremléke megtalálható az izraelita temetőben. Nővérének férje, Róth József (1883–1941) is harcolt a világháborúban.

Bleier Ferenc síremléke Bleier Ferenc síremléke (a szerző felvétele)

Sírfeliratán ez olvasható:
„Itt nyugszik Bleier Ferencz tartalékos szekérész főhadnagy 54. sz. hadihíd fogatparancsnoka, Signum Laudis és katonai érdemkereszt tulajdonosa. Született 1885 április 13. A haza védelmében hősi halált hala. Meghalt 1915. szeptember 10. RADOMBAN az ellenségtől hódított földön. Szeretett feleségének, édesanyjának és testvéreinek büszkesége, reménysége száll sírba vele. Szeretetünk, gyászunk el nem múlik soha."

Deutsch Márton részt vett a világháborúban, azonban nincs róla további adat.

Engel László 1893-ban született Kiskunlacházán. A háborúban a cs. és kir. budapesti 32. gyalogezredben, mint gyalogos harcolt. A háború után közvetlenül Budapesten lakott, az Izabella utca 87. szám alatt, irodistaként dolgozott s a Tanácsköztársaság alatt vöröskatona volt. Radó Arankát (1896-?) 1923. január 23-án vette feleségül Debrecenben, amikor Engel László mint rőföskereskedő segéd dolgozott Kiskunlacházán. A feleség azonban rövidesen elhunyt, így 1925. június 14-én Budapesten elvette Radó Annát (1900-?) – a két feleség között csupán névazonosság van.

Frankl Andor 1891. szeptember 24-én született Biharkeresztesen.. Bőrkereskedőként dolgozott Kiskunlacházán, feleségével együtt a holokauszt áldozata lett. Felesége révén volt sógora Kandel Henrik (1886–1916), aki a háborúban hunyt el.

Grünbaum Vilmos 1877-ben született Kiskunlacházán A világháborúban őrmesterként szolgált a császári és királyi budapesti 32. gyalogezredben. Kereskedőként dolgozott Pesterzsébeten, Budapesten hunyt el 1925. április 26-án. Felesége, Kann Terézia (1872–1941) révén sógora volt Kann Sándor (1882–1943), aki szintén részt vett a harcokban.

Kandel Henrik 1886-ban született a Nyitra megyei Nagyrippényben. Budapesten székesfővárosi elemi iskolai tanító volt a VIII. kerületi Jázmin utcai fiúiskolában. A világháborúban káplárként a cs. és kir. budapesti 32. gyalogezred 7. századában szolgált. 1916. október 4-én egy bécsi kórházban hunyt el, ahová Győrből szállították. Sógora, Frankl Andor (1891–1944) is részt vett a háborúban.

Kann Sándor 1882-ben látta meg a napvilágot. Kereskedőként dolgozott, felesége Leopold Ilona (1879–1944). A világháborúban részt vett. 1943. december 8-án hunyt el szívbetegségben Kiskunlacházán, ott is lett eltemetve, felesége a holokauszt áldozata lett.

Kann (Kaan) Sándor síremléke Kann (Kaan) Sándor síremléke (a szerző felvétele)

Karácsonyi Sándor 1879-ben született Kiskunlacházán. Szabóként dolgozott szülőfalujában, s a peregi Rosenthal Margitot (1884–1931) 1905. június 25-én vette feleségül Kiskunlacházán, három gyermekük született. 1914.11.03-án vonult be a m. kir. 1. honvéd huszárezredhez, mint huszár. A háború után szatócsként dolgozott, 1 hold saját szántója és háza volt, az üzletből évi 1500 korona bevétele lett. 1918. május 20-án a ráckevei főszolgabíró elutasította a hadisegély iránti kérelmet, mondván, a szatócsüzlet jövedelméből a család meg tud élni. A holokauszt áldozataként hunyt el 1944-ben.

Kertész Gusztáv 1875-ben született. Kereskedőként dolgozott, s népfelkelőként harcolt a világháborúban a m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezred kötelékében. Felesége Brück Irén (1874–1935) volt, s három gyermekük született. Harctéren szerzett sérülésébe Kiskunlacházán hunyt el 1916. november 11-én, ott is lett eltemetve. Sírköve megtalálható a temetőben, azonban semmi sem utal arra, hogy hősi halott nyugszik a földben.

Kertész Gusztáv síremléke Kertész Gusztáv síremléke (a szerző felvétele)

Kohn Ede 1880-ban született Kiskunlacházán. Kereskedőként dolgozott, felesége Grünberg Róza (1888–1944). 1915. március 15-én vonult be a cs. és kir. kecskeméti 38. gyalogezredhez, mint közlegény, majd idővel átkerült a m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredhez. Otthon fél hold szántója és egy háza volt. Apja hiába kért hadisegélyt 1918-ban, kérését a főszolgabíró elutasította, mondván, a szatócsüzletéből meg tud élni. Kohn Ede feleségével és egyik fiával együtt a holokauszt áldozata lett 1944-ben.

Kornstein József 1887. október 18-án született Kiskunlacházán. A világháborúban a m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredben szolgált szakaszvezetőként. A háborút követően önálló bádogosként dolgozott Kiskunlacházán, s 1921. május 8-án vette feleségül Rosenzweig Margit magánhivatalnokot Újpesten. Két öccse is részt vett a világháborúban, László és Sándor. A kiskunlacházi zsidó temetőben lévő emléktábla szerint a holokauszt áldozata lett feleségével együtt.

Kornstein László 1889-ben született Kiskunlacházán Hat elemit végzett, kereskedősegédként élt és dolgozott Erzsébetfalván, a világháborúban az 1. honvéd zászlóalj népfelkelőjeként harcolt, 75 százalékos rokkantként szerelt le. 1920. szeptember 16-án hunyt el Budapesten, gyomorrákban. Két testvére is harcolt a háborúban, József és Sándor.

Kornstein László halotti anyakönyvi bejegyzése Kornstein László halotti anyakönyvi bejegyzése (familysearch.org)

Kornstein Sándor 1895. február 28-án született Kiskunlacházán. A m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredhez vonult be, s a 310. honvéd gyalogezred kötelékében esett orosz fogságba 1916. szeptember 29-én. Közel négyévnyi hadifogság után szabadult az omszki hadifogolytáborból, s érkezett a csóti fogadótáborba 1920. szeptember 1-jén, ahonnan 14-én távozott haza, Kiskunlacházára.

Kövesi Fülöp dr. 1864. január 2-án született Krausz Lipót és Krausz Júlia gyermekeként Dluha községben. A gimnáziumot Pápán, az orvosi egyetemet Budapesten és Bécsben végezte, diplomáját 1897. május 7-én szerezte meg. 1898. február 1-től Kocséron dolgozott, majd 1901. január 21-től Akasztón szolgált. A világháborús harcokban aktívan nem vett részt, de Fraknón a hadifoglyok orvosa volt. 1915-től Kiskunlacházán, mint körorvos dolgozott, az OTI orvosa is volt, így ellátta Pereg és Áporka egészségügyi feladatait is. A nyilvántartások szerint még 1937-ben is orvos volt Kiskunlacházán. 1945. február 15-én hunyt el végelgyengülésben Budapesten, a Klauzál tér 16. szám alatt, felesége, Krausz Gizella (1873–1945).

Lőwy Antal 1894-ben született. Kereskedősegéd volt, amikor besorozták közlegényként a cs. és kir. budapesti 32. gyalogezredbe. 1916. március 20-án hunyt el a galíciai Palitviovy-ban. Szülei havi 10 koronás ideiglenes segélyt kaptak hősi halált halt fiuk után.

Róth József 1883. november 11-én született Kiskunlacházán. Gabonakereskedő volt, s özvegy Bleier Margitot (1881–1941) vette feleségül 1911. december 31-én. Főhadnagyként szolgált a világháborúban. Aktív szerepet játszott a közéletben, községi képviselő, a Szentegylet elnöke, az izraelita hitközség alelnöke is volt, az OMKE (Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés) is a tagjai között tudhatta. Kiskunlacházán hunyt el 1941. május 24-én. Feleségének öccse, Bleier Ferenc (1884–1915) hősi halált halt.

Róth József Róth József (Az OMKE Sándor Pál emlékalbuma, 214. oldal)

Róth Márton 1886-ban született Kiskunlacházán. A világháborúban, mint a cs. és kir. budapesti 32. gyalogezred őrmestere vett részt. A kiskunlacházi zsidó temetőben lévő emléktábla szerint a holokauszt áldozata lett feleségével együtt.

Singer Mór 1890. november 23-án született. Erzsébetfalván lakott s géplakatosként dolgozott. Weisz Ilonát (1901–1944) 1921. március 19-én vette feleségül Kiskunlacházán. Singer Mór 1938. július 3-án hunyt el Kiskunlacházán, felesége a holokauszt során vesztette életét; sírja az izraelita temetőben található.

Singer Mór síremléke Singer Mór síremléke (a szerző felvétele)

Szidon Salamon 1900. július 28-án született Pozsonynádasban. 1918 januárjában vonult be Nagyszombatra a 15. tüzérezredhez, amellyel az olasz frontra vezényelték (Ponte di Piave, Dél-Tirol, Valon). A Nemzeti Hadseregben 1921–1923 közt szolgált. A világháború után Kispesten élt, hentesmesterként dolgozott, 1927. augusztus 11-én vette feleségül Perlgrund Margitot (1896–?) Peregen. Házasságkötése után Kiskunfélegyházán, a Kossuth Lajos utca 66. szám alatti házban éltek. A holokauszt áldozata lett.

Weisz Lajos 1882. szeptember 7-én született Kiskunlacházán. Bádogos és porcelánfestőként dolgozott szülőfalujában. 1915. március 15-én vonult be a cs. és kir. budapesti 32. gyalogezredbe, mint utász, leszerelésekor szakaszvezető volt a m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredben. Fehér Júliát (1894–1944) 1921. szeptember 6-án vette feleségül Kiskunlacházán. Mindketten a holokauszt során veszítették életüket 1944-ben.

Weisz Miksa 1874-ben született. Kereskedőként dolgozott Kiskunlacházán, a világháborúban részt vett. Feleségével, Trebitsch Máriával (1873–1944) együtt a holokauszt áldozatai lettek 1944-ben.

Weitzenfeld Miklós 1894. június 4-én született Kiskunlacházán. Apja 1892-ben alapított vegyeskereskedő üzletét vette át. A Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma című kötet szerint 1914 októberében vonult be a cs. és kir. budapesti 32. gyalogezredhez, 1915. október 12-én megsebesült. Felépülése után áthelyezték az 52. gyalogezredhez, olasz és orosz harctereken szolgált mint szakasz- és századparancsnok. Két évig volt orosz hadifogságban. Kitüntették a Károly csapatkereszttel, Sebesülési éremmel és az Ezüst Vitézségi Érem II. osztályával is. Hadnagyként szerelt le 1918 októberében. 1927-ben eljegyezte a zsámbéki Weisz Ilonát. A kiskunlacházi zsidó temetőben lévő emléktábla szerint a holokauszt áldozata lett.

Weitzenfeld Miklós céges papírborítékja Weitzenfeld Miklós céges papírborítékja (a szerző gyűjteményéből)

A haláltáborokból csak néhányan tértek vissza, s 1945 után már nem alakulhatott ki egyházközségi élet a településen. A zsinagógát 1947-ben bontották le. Zsidó hitközségi élet jelenleg sincs Kiskunlacházán.

Tisztelet a Hősöknek!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr6414015828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Diamant János 2018.07.31. 22:52:35

Tisztelt Végh László Flórián Úr!

Kedves ismerősömtől kaptam ennek a blognak az elérhetőségét, melyben a kiskunlacházi hadviselt zsidósággal foglakozik. Érdeklődve és meglepődve olvastam a bevezető sorokat, nagyon ismerősek voltak, de hiszen ezt én írtam! Örülök, hogy felhasználta a lacházizsidoság anyagát, de azért illet volna mint forrást megjelölnie. A további együtműködés reményében üdvözlettel: dr. Diamant János

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2018.08.01. 07:48:08

@Diamant János: Köszönjük a hozzászólását, jeleztük szerzőnknek.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása