„Minden emberrel 4-5 orosz birkózott"

2016.03.31. 21:32 :: RózsafiJános

A nagyváradi 4-es honvédek tragikus napjai 1914 decemberében

A Nagy Háborúban számtalan esetben előfordult, hogy egy-egy alakulat létszáma a súlyos harcok során teljesen megfogyatkozott. Ez történt a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezreddel is 1914 decemberében a Kárpátokban. Ezeket a súlyos veszteséggel járó napokat követjük most végig. A magasabb parancsnokságok hibás döntései és a véres harcok hatására az ezred majdnem megsemmisült.

 

1914. december 3-án a Monarchia csapatai Roth altábornagy seregcsoportjával váratlan ellenlökést indítottak a 3. orosz hadsereg ellen, veszélyeztetve annak balszárnyát. A kezdeti bizonytalankodást követően az oroszok megállították az offenzívát, sőt, immár az osztrák–magyar jobbszárnyat fenyegette egy esetleges bekerítés. A Krakkó irányába indított orosz támadás válságos helyzetet teremtett. A Boroević tábornok vezette osztrák–magyar 3. hadsereg csak késve tudott támadást indítani, hogy segítsen Roth szorongatott helyzetén, ugyanis annak jobbszárnyát az oroszok Limanováig nyomták vissza.

A krakkói csata A krakkói csata
(Doromby József - Reé László szerk.: A magyar gyalogság című kötetből)

Az osztrák–magyar 3. hadseregbe tartozó VII. hadtest ezredei nehéz napok előtt álltak, mert parancsot kaptak, hogy december 8-án kezdjék meg általános támadásukat a szemben álló orosz csapatok ellen. Ezzel megkezdődött a Duklai-szoroson és környékén betódult oroszok elleni harc. A magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály új parancsnoka, Nikic János altábornagy az előnyomulás során fontosnak tartotta a felderítő járőrök igen aktív tevékenységét. A jelentések összegzése rámutatott arra, hogy a hadosztállyal szemben álló orosz erők óvatosan és lassan visszavonulnak. Viszont jelentős utóvéd erőket hátrahagyva, mindig csak egy terepszakaszt adtak fel, az uralkodó magaslatok gerincein beásták magukat, és szívósan védekeztek. Az offenzíva kezdetén a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred I. zászlóalja Tizsény községben, és attól keletre volt állásban. Mint a hadosztály többi ezredéhez, az előző hetekben, napokban erőltetett ütemben érkeztek a menetzászlóaljak, és kerültek beolvasztásra az ezred zászlóaljaiba. A december 11-én leadott jelentés szerint az ezred létszáma e napon: 2.767 fő.

A Duklai-szoroson keresztül kiszorított ellenség igen elkeseredetten védekezett. E harcokból a nagyváradi ezred is kivette részét. Kiemelhető, hogy Lubatowánál rajtaütött a hátráló ellenségen, és számos foglyot ejtett. A sikeres támadások ellenére az üldöző harcok nagy veszteséggel jártak. Amikor a 4-es honvédek elérték a Wisłok folyót, igen erős tűzharc bontakozott ki az orosz utóvéddel. A súlyos, igen nagy harcokat tükrözi az ezredparancsnokság december 15-én leadott veszteségjelentése: meghaltak 71-en, megsebesültek 210-en. A 4-es honvédek december 17-re érték el Kombornia–Jabłonica Polska térségét, és állásba mentek. A további előnyomulás nem volt lehetséges, mert Kretowkánál igen erős tüzérségi tűzbe kerültek a támadó századai. Az ezred december 17-én az 5. honvéd lovashadosztály alárendeltségébe került. (Itt megjegyzem, hogy az ezredparancsnok, Kratochvil Károly alezredes az alárendeltségtől függetlenül, a továbbiak során minden jelentéséből egy másolatot elküldött a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságára is.) Ezért a Bracskó Antal főhadnagy vezette 10. századot a huszárok megsegítésére az anyaezredtől délkeletre, Jabłonica Polska község szegélyére rendelték, és ott foglaltak állást.

Kratochvil Károly alezredes ezredparancsnok (a képen már ezredes) Kratochvil Károly alezredes ezredparancsnok (a képen már ezredes)

A következő napokban különféle ezredektől érkezett menetzászlóaljakat soroltak be az ezred századaiba. Megfelelő pótlásra nagy szükség volt, mert az orosz erők megerősödését és aktivizálódását már a 10. század is megtapasztalta. Saját járőrei a következő napokban több orosz járőrt elfogtak. Vallatásukkor kiderült, hogy a közeli Brzozówba állandóan orosz erősítések érkeznek. A frontszakasz megerősítésére gyalog harcoló huszárok érkeztek Bracskó főhadnagy századához. Az 5. lovashadosztály egyik ezredétől odavezényelt gyaloghuszárok már a felszereltségük miatt sem képviseltek olyan erőt, mint a honvéd gyalogság. Ezért újabb erősítésekkel oda érkezett a 4/III. zászlóalj parancsnoka is, Barna István százados. Az így létrehozott csoport parancsnokságát is ő vette át. December 19-én Haczów falut az ellenséges tüzérség egész nap erősen lőtte.

Haczów és környéke Haczów és környéke

December 21-én a huszárok és a nagyváradi 10. század állásainak jobbszárnyát igen heves tűz alá vette az ellenség. Az esti órákban ugyanott erős gyalogsági támadás kezdődött, a huszárok állásait áttörték. A Barna százados vezette csoport is visszavonulási parancsot kapott Haczów község irányába. Apor tábornok, az 5. honvéd lovashadosztály parancsnoka ekkor arra utasította Kratochvil alezredest, hogy ezredével szállja meg a Haczów és Iskrzyniától közvetlen északra fekvő magaslatokat. Ezzel a döntéssel elszakadt az ezred a lovashadosztálytól, és jobbszárnya, a Haczówot támadó oroszok miatt igen bizonytalan helyzetben volt.

A nagyváradi ezred alig foglalt állást, az ellenség nagy erőkkel megkezdte ellenük a támadást. A lovas hadosztálynál történt áttörés és átkarolás miatt az ezred Malinówkánál harcoló századának nagy volt a vesztesége. A helyzet óráról órára súlyosbodott. Míg a nagyváradi ezred Haczówtól északra harcban állt, addig az erősen szorongatott lovashadosztály a Wisłok folyón átkelve visszavonult. Kratochvil alezredes jelentésében így írta le a következő órákban történt eseményeket: „Parancsot kaptam, hogy szakítsam félbe az ütközetet, amidőn ezredem legnagyobb része még Wisloktól É-ra volt. Saját tüzérség támogatása nélkül visszamentünk igen erős ágyú, gyalog és géppuska tűzben. Oldalban Haczow és Bziankán az ellenség átkelt és oldalba kapta az ezredet. A veszteségek igen nagyok, át sem tekinthetők. Az előkészített állásokat Lezany és Targowiska között a meglevő legénységgel megszálltam, de az összeköttetés még nincs meg. Az ellenség már támad.” Mint a jelentésből kitűnik, az Apor tábornok által elrendelt megszállt területet a nagy erőkkel támadó ellenség miatt nem lehetett megtartani. Vissza kellett vonulni a Łężany és Targowiska közötti állásokba, de csak rövid időre. A fent ismertetett jelentést az ott eltöltött órákban írta az ezredparancsnok.

A Wisłok-folyó napjainkban Haczów falunál A Wisłok-folyó napjainkban Haczów falunál

December 22-én a visszavonulás zavaros óráiban úgy-ahogy sikerült rendezni a nagyváradi ezred kötelékét is. Az átkelés után életben maradt és visszavonuló 4-es honvéd gyalogezred századai állásról állásra vonultak vissza. A századok létszáma erősen lecsökkent. A 4/II. zászlóalj megmaradt honvédjei és a 10. század maradványa egy csoportba rendeződött, majd foglalt állást a Miejsce Piastowe felé vezető út mellett, a régi földhányásokban. Ez a csoport, mint biztosító csoport működött az ezred többi része mögött, akik előttük, a Łężany és Targowiska közötti állásokban voltak. De csak nagyon rövid ideig voltak ott, mert ők is visszavonultak Miejsce Piastowéba.

Miejsce Piastowe és környéke Miejsce Piastowe és környéke

A december 22-én, az éjféli órákban elrendelt általános visszavonás során az ezred valamennyi százada visszavonult a Lubatówka és Jasionka közötti magaslatokra, ahol ismét állást foglalt. December 23-án itt csatlakozott az ezredhez egy Nagyváradról érkezett pótszázad, a sebesüléséből felgyógyult Énekes Ágoston százados vezetésével. Énekes százados még aznap átvette a 4/III. zászlóalj parancsnokságát.

December 23-nak reggelén a 20. honvéd gyaloghadosztály hadinaplójába a következő sorokat írták be: „Egy vezérkari tiszt maradt vissza, hogy az 5. lovas hadosztályhoz tartozó csapatok visszavonását irányítsa, mert sokszor cél nélkül vonulnak. A csapatok a nagy teljesítmények és a hiányos étkezés miatt (harcban lévén 15-e óta, visszavonuláskor nem volt lehetséges az étkezés kiosztása) azonban csak igen lassan haladt hátra, úgy hogy az állásba való beérkezés délelőtt 8-9 között várható.” Az esti órákban már az egyre súlyosabb kilátásokat rögzítették a hadosztály naplójába: „A hadosztály parancsnoknak a védelmi állásban ily módon összesen 12 százada van csak. A megszállott vonal kiterjedése 8000 lépés s a hadosztály itt levő részének ütközet létszáma 1400-1500 ember. Az egész vonal tehát gyengén van megszállva, s semminemű tartalék sem áll rendelkezésre. Akármely irányban történő támadás esetén az ellenség betörése előre látható.”

A 4-es honvédek előrenyomulásának és visszavonulásának az útvonala mai Google térképen A 4-es honvédek előrenyomulásának és visszavonulásának az útvonala mai Google térképen

Kratochvil alezredes 1914. december 27-én készült jelentéséből ismerhetjük meg a következő napok történetét: „Jelentem, hogy a 4. honvéd gyalogezred az 5. lovas hadosztály parancsára Miejce Piastowéról elindulva kb. 591 emberrel jutott 23-án reggel 7-kor az 508-as magassági pontra (hozzá számolandó még az utászosztag 53 utász) I. zászlóalj 200 fő, II. zászlóalj 161 fő, III. zászlóalj 230 főből állott. Az 508-as magaslaton kiadtam az intézkedést az állás megszállására. Az 5. lovas hadosztály parancsára az 510-es magassági ponttól ½ km-re északra levő taligaúttal az 510 – 508-tól 1000 lépésre levő taligaútig volt a kiutalt védőszakasz, ettől délre a 17. ezred csatlakozott.” Kratochvil alezredes jelentéséből kitűnik, hogy a súlyos veszteségeket szenvedett, igen kis létszámúra apadt ezredével (591 fő), aránylag nagy kiterjedésű területet kellett megszállnia. Tartalékként 300 gyaloghuszár állt még rendelkezésére.

Jasionka és a tőle északra fekvő magaslatok Jasionka és a tőle északra fekvő magaslatok

Mi történt december 24-én a nagyváradi 4-esek állásaiban? „XII. 24. A csoport feladata ugyanaz maradt. Az ellenség jelentések alapján Zabia Ga 550, 611, 580 és 530 magaslatokat megszállta. A jelentésre, hogy az 503 magaslat mögött gyülekezik, a 300 gyaloghuszárt az 510 déli lejtőjére tartalékba helyeztem. Beérkezett azon kívül még Mészáros hadnagy (XII. 23-án este) 250 honvéddal, kik addig a 28. hadosztálynál voltak alkalmazásban. Azokat ½ a II., ½ az Énekes százados III. zászlóaljához osztottam be. Az állás így elég erősnek látszott megszállva, úgy hogy kisebb ellenséges támadások visszautasíttattak. Az ellenség leginkább a II. zlj. és III. zlj. ellen fejlődött, tehát 510 magaslat és a völgy, 510 és 508 között támadt, egész nap állandó tűzharc volt, egyszer élénkebb, egyszer gyengébb. … Estefelé telefonon az 5. hadosztálynak jelentést téve, hogy az ellenség 510 és környéke felé élénk tevékenységet fejtve ki, félbeszakítottak, és telefonon halottam, hogy Eisner alezredes a hadtesttől Rapaics vk. főnökkel beszélget. Rapaics századosnak a jelentésére, hogy 580 – 530 magaslat az ellenség által megszállva, tüzérségünk által eredményesen lőve, látszólag eltűnt, a hadtest vezérkari főnöke válaszolta, hogy az ellenség azért is tűnt el, mert a 2. gyaloghadosztály befolyása már érvényesül. Valószínűleg arcvonalát változtatja úgy, hogy a 2. gyaloghadosztály támadása is arctámadássá fejlődik ki. Egyszersmint elrendeli, hogy a 17. ezred kivonatik, és hadtesttartalékul Jasionkába induljon. Én a beszélgetés fültanúja lévén rögtön közbeszóltam, de választ nem kaptam. Az 5. lovas hadosztálytól azt a parancsot vettem, hogy Gombos ezredest értesítsem arról, hogy vonja be ezredét.”

A jelentésből kitűnik, hogy a nagyváradi ezred jobbszárnyához csatlakozó székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredet (biztosító egységeket hátrahagyva) kivonták az állásokból. Andor főhadnagy vezetésével két 17-es század az 510-es magaslat déli lejtőjére került, mint a nagyváradi ezred tartaléka. Kratochvil alezredes is utal arra jelentésében, hogy a VII. hadtest vezérkari főnöke azt gondolta, hogy a 17-esekkel szembeni 530-as és 580-as magaslatról azért vonult vissza az ellenséges gyalogság, mert a tőlük keletre levő osztrák–magyar 2. gyaloghadosztály veszélyeztette állásaikat. Ez a „megállapítás” azt eredményezte, hogy az ezred jobb szárnyán nem maradt jelentős erő, csak a 17-esek biztosító egységei.

Az Erdős-Kárpátok a harcok idején Az Erdős-Kárpátok a harcok idején

Olvassuk el Kratochvil december 25-ről írt jelentését: „XII. 25-én reggel 1 órakor érkezik az 5. hadosztálytól az eligazítás, mely szerint feladatul jutott, hogy a csoportommal (4. h. gy. ezred, 4 üteg, későbben jobb szárnyamon levő Roskoványi különítménnyel) új csoportosítást vegyek fel. A 4. h. gy. ezredet 508 és 473 között támadásra csoportosítsam, hogy ha a 2. gyaloghadosztály tért nyer, oldaltámadás által Zabia Ga 550-en keresztül – Wulka felé támadjak. A 4 üteg készítse elő a támadást, Roskoványi különítmény csatlakozik csoportomhoz. A gyaloghuszárok és kerékpár század kiléptek csoportomból, feladatuk volt, mint hadosztály tartalék Jasionkán gyülekezni. Én az 5. hadosztálynak jelentést tettem, hogy egész éjjel tűzharcban voltam, és ha ott hagyom az állást, akkor bal oldalam védetlen, és hogy én a gyalog huszárokat benn hagyom a volt állásomban. Ezt a vezérkari főnök elfogadta. Délelőtt 8-ig az ezred 508 és 473 között csoportosult. Dömötör század 508, tőle jobbra a III. zászlóalj, Énekes százados, a II. zászlóalj tartalék, Balogh alezredes rendelkezésére. Egy század, mint csoporttartalék rendelkezésemre az erdő szélén 473-tól délnyugatra. A négy üteget úgy állítottam fel, hogy a meginduló támadásomat előkészítse. Roskoványival és a 2. gyaloghadosztállyal az összeköttetést megkerestem. Én a tüzérségi megfigyelővel Noskó századossal az 557-re mentem, hogy a 2. gyaloghadosztály előnyomulását megfigyelhessem és tüzérségi tűzzel (4 üteg) és a későbbi gyalogsági támadás által elősegítsem. Telefon épült a tüzérséghez és Balogh alezredeshez. A 20. hadosztály és 508 közötti völgyet a gyalog huszárok töltötték ki. Egy gyalog huszár osztag egy részét reggel Jasionkán találtam, rögtön 510-re rendeltem. Gombos ezredes Jasionkából a 20. honvéd hadosztály jobb szárnyának felváltásával bízatott meg. A 4. ezred délelőtt 8-kor elfoglalta a csoportosítást, illetve attól délre. Köd lévén, ezen művelet végrehajtva lett. Tiszta időben a végrehajtást lehetetlennek tartom. Az ellenség, ahogy a lovas járőrök megállapították, továbbá lakosság állítása szerint Lubatowan 3 orosz ezred volt. Az oroszok az 510-et és az 510 és 508 közötti völgyet megtámadták és a gyalog huszárokat visszaszorították.

Egy időben az ezred arcban megtámadva, szintén támadásra indult, és orosz foglyokat ejtett. Ez időben baloldalról egy orosz ezred a huszárok által elhagyott völgybe betörve az ezredet oldalba és hátba körülzárták. Bal szárnyam éket alkotva új arcvonalat alakított, de az ellenséges tűz óriási veszteségeket okozott. Kézitusára kerülvén a dolog, minden emberrel 4-5 orosz birkózott. Az ezred egy része a csatatéren maradt, egy része fogságba esett. Ez 11 óra után történt. A számarányt megállapítani nem lehet, mert becslés szerint 200 halott volt. Tehát halott, sebesültek és fogságba estek körülbelül 450 ember. A magyar királyi 4. honvéd gyalogezred, mint számtalanszor a háborúban, itt is kritikus helyzetben volt, de megállta a helyét. A 4. honvéd gyalogezred kritikus helyzete a felsőbb helyről kapott intézkedés alapján keletkezett. Azon intézkedés veszélyességéről figyelmeztettem a vk. főnököt már akkor, amikor a 17. h. gy. ezred kivonatott a jobb szárnyamtól. A 17. ezred kivonása tette kritikussá a helyzetet, mert ha a 4. h. gy. ezred eredeti helyén marad is, az ellenség a 17. h. ezred volt állásán keresztül átkarolva, a 4. ezred és a 20. hadosztály állását lehetetlenné tette volna. Így nem a jobb szárnyat kerülte meg, hanem a támadt résen törte át a védővonalat. Az ellenség e napon 580 – 530 – egészen 639 felé volt állásban, amit a járőrök délig megállapították, de akkor már késő volt.”

A nagyváradi 4-es honvédezred megsemmisülésének a helye Jasionkánál A nagyváradi 4-es honvédezred megsemmisülésének a helye Jasionkánál

Ezredének súlyos vesztesége után Kratochvil alezredes a 408-as magaslattól déli irányba vonult vissza, majd december 26-án délután 6 órakor Barwinektől északra csatlakozott a 20. honvéd gyaloghadosztályhoz. A következőt jelentette: „Jelentem, hogy 300 honvéddel a hadosztályhoz bevonultam. Ma csoportommal harcban voltam az ellenséggel 2 és 3 óra között az 509-es magaslat felé. Kb. egy zászlóalj Cergowa Ga, szintén kb. egy zászlóalj Zawadka Rymanowska felöl nyomul előre. Az Osienznik oroszok által meg van szállva, kb. két századot láttam. A 2. hadosztályhoz tartozó zászlóalj nagy rendetlenségben menekül dél felé (délelőtt 10-kor).”

1914. december 27-én Kratochvil alezredes a következő legénységi veszteséget jelentette: „December 15-e óta meghalt 350 fő, megsebesült 300 fő. Veszteség kb. 1000 fő (részletes adatokat nem áll módomban közölni, hogy ezek közül mennyi sebesülten esett fogságba).”

Írásban is leadta véleményét a nagy veszteségek okáról: „Sokat voltunk támadásban erős ellenséges védőállások ellen, sík pásztázó területen keresztül. A jelenlegi pótszázadok idő hiányában nem lettek a többi századokra felosztva, hanem harc alatt beérkezve, mint osztagok szerepeltek 1 tiszt vezetése alatt. Amidőn e tiszt megsebesült a század tiszt vezetése nélkül maradt, rendesen nem is volt kellő altiszt rendelkezésre, így ezek vezetés nélkül maradtak. Az ellenséges tüzérség jobban, ügyesebben működik, mint a miénk, a tüzérség vezetése, elhelyezése céltudatosabban történik, mint nálunk. Az ellenség tüzérsége lőszerrel rendelkezik, a mienk nem. Iskrzyzuinánál egy kis erdőben 4 emberből álló járőröm találtatott halva és kb. 200 ellenséges shrapnel hüvely, ő nem sajnálja a lőszert.”

1914. december 11-én a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred létszáma 2.767 fő volt, december 26-án 300 fő. Az ezred két hét alatt elvesztett 2.467 főt, állományának 89 %-át. A súlyos veszteségek okára az ezredparancsnok idézett jelentései megfelelő magyarázattal szolgálnak.

A Műhely rovatban hamarosan elérhető lesz a cikk jegyzetekkel ellátott tanulmány változata.

Szólj hozzá!

Címkék: kárpátok nagyváradi 4. honvéd gyalogezred székesfehérvári 17–es honvéd gyalogezred kratochvil károly alezredes Jasionka haczów

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr518549700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása