Iskolapadból a frontra

2013.12.11. 06:18 :: KukkonkaJudit

„Érettnek” lenni kötelező

Háborús időszak alatt nem könnyű „normális” körülmények közt élni. Az oktatási intézmények mégis megpróbáltak fennmaradni, és igyekeztek fenntartani az oktatás menetét. Miként sikerült ezt megoldani? A rendkívüli körülmények új megoldásokat igényeltek. Hogyan sikerült az idejekorán bevonult diákjaikat megvédeni és esélyegyenlőséget adni számukra az otthon maradottakkal szemben? Egy rövid összefoglalóban bemutatjuk a szegedi kegyesrendi iskola életén keresztül, ahol a blogon futott naplósorozat főszereplője, Kókay László is érettségizett.

 

A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló oktatási intézmény története egészen az 18. század elejéig nyúlik vissza. Az iskola 1721 őszén nyílt meg a Szent Demeter templom oldalán (a mai szegedi dóm terén) lévő rendház épülete mellett. Az évek folyamán egyre növekvő híre és az emelkedő tanulói létszám miatt kinőtte épületét. Az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni városrekonstrukcióban új épülethez juthatott. 1886-ban költözhetett át a többszintes, hatalmas új piarista rendház és iskolaépületbe a Gizella térre (a mai Aradi vértanúk terén), mely Bachó Viktor építész tervei alapján készült.

Az iskola épülete a XX. század elején Az iskola épülete a XX. század elején
(forrás: Keglovich Emil felvétele. Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Ide járt a város számos jeles közéleti szereplője, osztálytermeiből híres politikusok, püspökök, tudósok kerültek ki, és nem kevésbé volt híres a tanári kara sem. Itt tanult, többek között, Juhász Gyula, Szeged híres költője, Löw Imánnuel főrabbi, Ortutay Gyula művelődéspolitikus, Bibó István politológus, Bálint Sándor néprajztudós, Zsigmond Vilmos filmrendező, Lázár György szegedi polgármester, vagy a blogról is ismert Dr. Gönczy Lajos olimpikon, a 46-os gyalogezred híres doberdói aknarobbantása kapcsán megismert Heim Géza valamint Kókay László. Az épület 1952-től a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének ad otthont.

Az iskola udvara a XIX–XX. század fordulóján Az iskola udvara a XIX–XX. század fordulóján (forrás: Üdvözlet Szegedről. Múltidéző séta képeslapokkal. Válogatás Temesvári László gyűjteményéből című kötetből)

A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló, hivatalos nevén Szegedi Városi Főgimnázium minőségi, magas szintű oktatásával kiemelt helyett foglalt el a város egyéb oktatási intézményeinek sorában (a teljesség igénye nélkül: M. Kir. Állami Főgimnázium; M. Kir. Felső Kereskedelmi Iskola; M. Kir. Felső Ipariskola, Szegedi Állami Főreáliskola, Faipari szakiskola stb.). Nemcsak Szegedről, hanem a Monarchia egész területéről fogadott tanulókat, és osztálypadjaiban jól megfértek egymás mellett a környező települések nemesi családjainak sarjai a szegényebb sorsú kisiparos vagy köztisztviselő gyerekekkel.

Piarista diákok az iskolapadban a XX. század elején Piarista diákok az iskolapadban a XX. század elején (forrás: Üdvözlet Szegedről. Múltidéző séta képeslapokkal. Válogatás Temesvári László gyűjteményéből című kötetből)

A katonai hatóság a háború kezdetén a szegedi kegyesrendi iskola épületének egy részét (tornaterem, rajzterem, pince) lefoglalta az 5. honvéd gyalogezred önkéntesei számára. A katonaság mellett egyéb szegedi oktatási intézmények is helyet kaptak az épületben, pl. az otthonából kiszorult III. ker. áll. polgári fiúiskola délutáni órákkal (14–18 óra között), illetve a MÁV altiszti tanfolyama. Az iskolai oktatást folyamatosan hátráltatta a tanári kar tagjainak bevonulása – bizonyos óratípusok ezért szüneteltek vagy csökkentett óraszámmal kerültek a tantervbe.

Az iskola vezetése és a tanulók segítséget nyújtottak a hadbavonult katonák részére könyvgyűjtésben, segélygyűjtésben, adakozások előkészítésében. Az 1915/1916-os tanév értesítőjében olvasható beszámolók szerint az oktatást teljesen átszervezte a háború. Az igazgató külön kiemeli beszámolójában: „a háború meggyőzött bennünket arról, hogy az eddigieknél is nagyobb mértékben magyarrá kell nevelnünk a jövő generációit érzésben és gondolkodásban.” Külön fejezet szól a háború okozta változásokról, eseményekről, történésekről. A tanári kar által feladott iskolai dolgozatok témáiban is a háború tükröződött: „A magyar katona. A magyar vitézség a háborúban. Katonáink karácsonya. Mennek a katonák. Levél a harctéren lévő testvéremhez. Sebesült katonák érkezése. Katonavonat. Egy esemény a háborúból, mely lelkesedésemet növelte. Elképzelem a várva várt időt, mikor majd győztes katonáink hazajönnek. Levélben meg kell írni egy idegenben lakó barátnak, hogy nálunk milyen ifjúsági ünnep volt a gorlicei áttörés emlékére. Az az eszköz mely, a gyalogos katona felszereléséből leginkább megragadta a figyelmemet. A háborús jótékonyságok és jelvényeik. Buzdító beszéd a harcba induló társainkhoz. Beszéd a hazáért elesett sírjánál. Hadbainduló katonáink vonulása az utcán. Egy életkép a háborús karácsonyból. Búcsúzás harcba induló iskolatársaimtól. Levél a harctéren küzdő barátomhoz. »Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!«”

Az iskola életét nemcsak az oktatás menetének szempontjából kavarta fel a háború, hanem a tanulók életében is jelentős változásokat hozott. A népfelkelési bemutató szemléken alkalmasnak talált „éppen aktuális születési dátumú” középiskolai tanulók az iskolapadból hamar a fronton vagy katonai akadémián találhatták magukat.

A Szegedi Napló 1915. április 4-ei számának beszámolója a helyi diákok bevonulásáról A Szegedi Napló 1915. április 4-ei számának beszámolója a helyi diákok bevonulásáról (Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

A jogalkotók külön figyelmet szenteltek az iskolából a katonaságba átkerülő tanulók tanulmányi jogainak. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények kiegészítéséről szóló 1915. évi XIII. törvénycikk hosszasan értekezik a bevonuló fiatalokat megillető jogokról, miszerint semmilyen hátrányba nem kerülhetnek a még katonai szolgálatot nem teljesítő társaikkal szemben: a „zászlóink alá bevonuló fiatalságot a lehetőségig meg kell óvni azoktól a hátrányoktól, amelyek az egyeseket tanulmányaik formaszerű befejezésében s ennek igazolására szolgáló tanulmányi vagy képesítő bizonyítványok megszerzésében katonai szolgálatuk következtében érnék.”

A részletekbe menő intézkedéseket a törvény az illetékes minisztérium, azaz a magyar királyi vallás- és közoktatási minisztérium hatáskörébe utalja át. A tanulmányok ilyenforma megszakításairól, befejezéséről, osztálybizonyítvány-, érettségi bizonyítvány megszerzéséről, kiadásáról számos rendelet született a háború ideje alatt. A legvilágosabban és érthetőbben a vallás- és közoktatási miniszter (a továbbiakban: vkm) 1915. évi 913. elnöki számú rendelete fogalmaz a témában: tényleges népfölkelési szolgálatra behívandó főiskolai, középiskolai és a középiskolákkal hasonrangú intézetek növendékei részére nyújtandó tanulmányi kedvezményekről.

IX. Valamennyi középiskolai igazgatóságnak

Tekintettel azokra a hadügyi rendelkezésekre, amelyek szerint az 1891., 1895. és 1896. években született egyének, akik között középiskolai tanulók is vannak, népfölkelési bemutató szemlére állíttatnak, e tanulók részére a tanév, illetve tanulmányaik kedvezményes befejezésének biztosítása végett, a kivételes helyzet által megokolt következő szükségrendeletet adom ki:

1. Azoknak a középiskolai tanulóknak, akik a szóbanforgó szemlén megjelenni tartoznak, már a megjelenés előtt pár nappal a megfelelő osztály látogatásáról szóló igazolvány állítandó ki az iskola igazgatója által.

2. A VIII-iknál alsóbb osztályú tanulóknak, ha a népfölkelői szemlén »alkalmas«-oknak találtattak s ezt igazolják, az illető osztályukról szóló bizonyítványt már bevonulásuk előtt egy héttel kiadandó, e célból közülük kétes előmenetelűkkel idejekorán vizsga tartandó.

Ezeket a tanulókat, amikor bizonyítványukat átveszik, figyelmeztetni kell, hogy közülük azok, akik a szemlén »alkalmas«-oknak találtattak ugyan, de a katonai szolgálat alól bármely oknál fogva a tanítási idő folyamán belül felmentetnek és hazabocsáttatnak, tartoznak az illető középiskolába visszatérni és a tanévet a többi rendes tanulóval együtt szabályszerűen befejezni, mert a jövő tanévben felsőbb osztályba csak abban az esetben fognak felvétetni, ha ilyen korábbi keletű bizonyítványuk felmutatása mellett vagy azt igazolják, hogy a tanév hátralévő része alatt katonai kötelékben állottak, vagy pedig az említett bizonyítványuk azzal a záradékkal van ellátva, hogy a tanév hátralévő részében is rendesen eleget tettek iskolai kötelezettségeiknek. Ezek a tanulók természetesen fegyelmi tekintetben is az iskola kötelékébe tartoznak.

3. A VIII. oszt. tanulók közül mindazoknak, akik a népfölkelési szemlén »alkalmas«-nak találtattak s ezt igazolják, az osztály elvégzésének rájuk nézve szabályszerű előzetes elbírálása után már bevonulásuk előtt egy héttel kiadandó az érettségi bizonyítvány, ha az érettségi vizsgáló bizottság egy külön e célból tartandó értekezleten, amelynek elnöke az illetékes tanker. kir. főigazgató vagy helyettese, az illető tanulókat eddigi középiskolai előmenetelük alapján „érett”-nek nyilvánítja. Ez a bizottság állapítja meg a képesítés fokozatát és az egyes tanulók részére kiadandó érettségi vizsgálati bizonyítvány megegyező szövegű lesz az Érettségi Vizsgálati Utasításban előírt bizonyítvánnyal…”

Az eddigi rendtől eltekintve tehát a háború évei alatt még több időpontban tartanak érettségi vizsgákat az iskolák. Álljon itt egy rövid statisztikai áttekintés a kegyesrendi iskola katonai szolgálat miatt érettségizőiről, illetve tanulmányaikat szüneteltetőiről az intézmény évenként megjelent értesítője alapján.

Az 1914/1915-ös tanévben az iskola összes tanulói létszáma: 793 fő.

A VIII. osztályba 47 fő járt, közülük októberben népfelkelői szolgálatra bevonult: 2 fő illetve önként népfelkelői szolgálatra jelentkezett: 1 fő. A már említett vkm 1915. évi 913. eln. sz. rendelete alapján márciusban osztályvizsgát tett: 10 fő. Érettségi vizsgálatra 31 tanuló jelentkezett közülük 10-en népfelkelői szolgálatra behívottak, kik sikeres, csak szóbeli „hadiérettségit” tettek. „Az érettségi után is kell iskolába járni” - jelenti a Szegedi Napló 1915. április 9-én. „A hadi érettségi vizsgálatok befejezése után a tanulók éretten várják a király hívó szavát, addig is míg nem érkezik meg a parancs a bevonulás napja előtt 1 héttel kell kiadni a bizonyítványt.” A VII. osztály 54 fő tanulója közül az említett rendelet alapján márciusban osztályvizsgát tett: 6 fő. Összegezve: a tanév során 26 fő VII. és VIII. osztályos tanuló életét borította fel a háború oly mértékben, hogy a behívó miatt osztályvizsga, vagy hadiérettségi vizsga letételére kényszerültek.

A 1915/1916-os tanévben az iskola összes tanulói létszáma: 877 fő.

Ebben a tanévben jelenik meg először a katonadiákok tanfolyama 1916. május 25. – június 25. között. Ezen a tanfolyamon azok vettek részt, akik a VII. osztályt elvégezték, de a katonai bevonulás miatt a VIII. osztályt el nem kezdhették, illetve érettségi vizsgát nem tehettek és azok a VII. osztályosok, akik népfelkelői szemlén alkalmasnak találtattak.

1897-es születésű utolsó előtti, VII. osztályt végzett, de jelenleg katonai szolgálatban álló tanulók 1916. május 25. – június 25. között szabadságot kaptak, hogy iskolájuk legfelsőbb osztályának vizsgájára és az azt követő záróvizsgára felkészüljenek, és ezeket letehessék, ahogy ezt Kókay László esetében is megismerhettük.

Az 1897-es születésű Kókay László piarista diákként 1915 tavaszán… Az 1897-es születésű Kókay László piarista diákként 1915 tavaszán…
(Kókay László hagyatékából)

…és önkéntes őrvezetőként 1915 decemberében a frontra indulás előtt …és önkéntes őrvezetőként 1915 decemberében a frontra indulás előtt
(Kókay László hagyatékából)

A vkm részletesen rendelkezett a hadbavonult ifjak érettségi vizsgáiról. A hadi tanfolyam hallgatói a tanfolyam végén osztályvizsgálatot és annak befejezése után érettségi vizsgálatot tesznek. A Szegedi Napló 1916. május 18-án megjelent száma is beszámol erről, ahonnét azt is tudhatjuk, hogy az érettségi vizsgájuk mindenben megegyezik a rendes vizsgálattal, azzal a különbséggel, hogy az írásbeli dolgozatok tételei rövidebbek lesznek a rendes 4 óra helyett 2 óra áll rendelkezésre a tétel kidolgozására. A növendékek felvételi és érettségi vizsgadíjat fizetnek, míg tandíj és magánvizsgálat díja nem szedhető.

Az 1916 májusában érkezett vkm 40962. min. rendelete kitért arra, hogy a tanfolyam négy hetének keretén belül a VIII. osztály és az érettségi tananyagát vegyék át,– külön figyelmet szentelve arra, hogy a „magyar irodalom és történelem újabb korszakainak nemkülönben a fizika gyakorlati alkalmazású fejezeteinek gondosan összefoglaló feldolgozására nagy hangsúly helyezendő.”

Kókay László érettségi anyakönyvi bejegyzése a tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele után Kókay László érettségi anyakönyvi bejegyzése a tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele után (forrás: MNL Csongrád Megyei Levéltára VIII. 59. A szegedi városi főgimnázium érettségi vizsgálati jegyzőkönyve 1911-1921. 137. kötet )

VIII. osztály végén érettségi vizsgára jelentkezett 14 tanuló. Az osztály 36 tanulójából évközben katonai akadémiába lépett és a vkm 130645/1915 sz. rendelete alapján I. félév végén osztálybizonyítványt szerzett 3 fő, de érettségire nem jelentkeztek. 15 tanuló a vkm. 1916. évi 48230. sz. rendelete értelmében májusban kapott érettségi bizonyítványt. A többi hiányzó magántanulásra tért át vagy kimaradt.

VII. osztály 58 tanulójából 1 fő lépett át évközben katonai iskolába és az I. félév végén osztálybizonyítványt kapott a vkm 130645/1915. sz. rendelete alapján.

Néhány érdekesség, hogy miből is állt az írásbeli érettségi az 1915/1916-os tanévben:

1. A magyar nyelv és irodalomból: A korviszonyok hatása a 19. századbeli hazafias líra fejlődésére. Irodalomtörténeti értekezés.

2. A latin nyelv és irodalomból: Cicero: Laelius de amicitia. XVI. c. Fordítás latinból magyarra.

3. A mennyiségtanból:
a, Az algebrából: Egy telek megvételére három ajánlat érkezett: az első 2000K-t azonnal, a második 10 éven át minden év elején 246.68 K-t, a harmadik 3260.50 K-t ajánl, amely összeget azonban csak 10 év múlva fizetné meg. Melyik ajánlat előnyösebb, ha a kamatláb 5%?
b, A geometriából: Egy 3246 m hosszú és 6,8 m magas védőtöltést kell emelni egy egyenes folyó partján. Hány m³ föld kell hozzá, ha a töltés felső szélessége 12,56 m és mindkét oldala 32°45’-nyi szög alatt hajlik a vízszinteshez?

Az 1916/1917-es tanévben az összes tanulói létszám: 949 fő.

Önként senki nem vonult be katonai szolgálatra az iskola tanulói közül, a tanév folyamán viszont hatszor volt érettségi vizsgálat. Az 1917 januárjától tartott érettségiken volt, hogy a tanuló csak az osztálybizonyítványa alapján kapott érettségi bizonyítványt, volt, hogy az írásbeli vizsgálat mellőzésével csak szóban kellett érettségét bizonyítania a bizottság előtt és természetesen a rendes variáció is előfordult. Katonai előkészítő tanfolyam elvégzése után 10 fő lett „érett”. 43 fő érettségizőből 24 tanulóra vonatkozott a vkm valamelyik „kedvezményes rendelete”. A besorozott tanulók száma: IV. B oszt. 1 fő (58 fős osztálylétszám); a VI. A oszt. 2 fő (59 fő); VI. B oszt. 2 fő (27 fő); a VII. oszt. 10 fő (56 fő); VIII. oszt. 23 fő (80 fő). Összesen 43 tanuló lépett katonai szolgálatba.

A katonadiákok 1916. május 25. – június 25-ei tanfolyamának hivatalos értesítője A katonadiákok 1916. május 25. – június 25-ei tanfolyamának hivatalos értesítője
(forrás: A kegyes-tanítórendek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium értesítője: 1915-16. isk. év. Közzéteszi Prelogg József. Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Az 1917/1918-as tanév tanulói létszáma: 900 fő. Önként nem vonult be egy tanuló sem. A besorozott tanulók számának alakulása: VI. osztály 3 fő (69 fős osztálylétszám). VII. osztályból 8 fő (85 fős osztálylétszám); VIII. osztályból 20 fő (37 fős osztálylétszám). Azaz összesen 31 tanuló. 1918 áprilisában és májusában 16 és 20 fős részvétellel tartották az intézményben a katonadiákok tanfolyamát.

A vkm rendeletek magas száma nemcsak a rendkívüli helyzetet jelzi az oktatás működésének fenntartásában, hanem számos, a háború évei alatt felmerült problémára is megoldást közöltek. Sok egyéni kérelem, kérdés érkezett a tanulóktól, iskolavezetőktől a szegedi tankerület kir. főigazgatóságához, amelyek megoldásában a minisztériumtól kértek segítséget. A kiadott rendeletek hiába közölnek tanulói születési dátumot, az élet rengeteg egyedi problémát hozott, hogy kikre is vonatkoznak azok pontosan, hiszen a bevonulási időpontok sosem estek egybe a hivatalos érettségi időpontokkal és főleg a háború utolsó két évében már nemcsak az eredetileg végzős osztályokból vonultak be tanulók, hanem bizony sokkal korábbi évfolyamokból is.

Válogatás a felmerült problémák közül a szegedi tankerület levéltári anyagából:

  • Kaphatnak-e érettségit az 1898-as születésű tényleges önkéntesek, akik 1915/1916-os tanév elején októberben vonultak be és évközben a VIII. osztályból magánvizsgálatot tettek? Válasz: külön kérvény alapján szóbeli érettségire hazajöhetnek a katonai hatóságtól.
  • Kaphatnak-e érettségit, akik decemberben VIII. osztályból katonai akadémiára vonultak és február 1-től osztálybizonyítványt kaptak? Válasz: külön érettségi idő lesz megállapítva nekik szeptemberben és tanfolyamat kell elvégezniük, hogy felkészülhessenek.

Az idézett kérdések elég egyszerűen megoldhatóknak tűnnek az eltelt idő távlatából, de az iskola vezetésének akkor fejtörést okoztak, hogy melyik tanulót milyen „végzettségét igazoló papírral” engedhetik ki az iskolából.

A háború végével visszatér a régi rend az iskolák életébe, a diákok ismét az iskolapadokban tanulnak, a frontvonalból visszatérnek a régi tanárok, újra meg lehet tartani az összevont, elmaradt tantárgyakat. Marad viszont a „megszokott” fűtőanyaghiány, jön a spanyolnátha és egyéb járványok, újabb politikai események miatt fellépő iskolai problémák. De az „érettség” megszerzése továbbra is minden esemény felett állt.

 

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr135685451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2013.12.11. 20:02:50

Megihletett az írás és gyorsan belenéztem a zentai Főgimnázium értesítőjébe - nagyon érdekes dolgokat találtam!
Az 1914/15-ös iskolév értettségi vizsgáján 1915 májusában mennyiségtanból az egyik feladat így szólt:
"A most folyó világháború az Osztrák-Magyar Monarchiának napi 22 millió koronába kerül. Feltéve, hogy a háború 500 napig tart, az okozott költség mily évi annuitással volna letörleszthető 65 év alatt 4 % mellett?"

Egy évvel később, 1916 májusában a mennyiségtani egyik értettségi tétel pedig a következő volt:
"Egy léghajó légi megfigyelőjének az, hogy meghatározza az ellenség által újonan épített vasúti épület távolságát az ütegtől, ha a léghajó emelkedéi szöge 47 fok 15 perc, a léghajóból nézve az üteg és a vasúti épület irányai által alkotott szög 78 fok 22.5 perc és a magasságmérő a léghajóban 1500 métert jelez. Mily távol van az üteg a vasúti épülettől?"

A megoldásokat kérem a szerkesztőségbe leadni! :) A helyes megfejtők között - szokásáosan - éves blog-előfiztéseket sorsolunk ki! :)

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.12.11. 23:40:00

@MTi: Köszönjük, Tibi, és a posztban említett érettségi feladat megoldása már megvan? :)

A katonadiák tanfolyami értesítőt figyelted? 1916 júniusában Kókay Lászlóval együtt itt érettségiztek, többek között, a szabadkai, zentai és zombori katonai szolgálatra bevonult VIII. osztályos tanulók is!

MTi 2013.12.12. 06:51:01

@PintérTamás: Igen, ez érdekes: a zentai Főgimnázium értesítőiben nincs szó "hadiéretségiről" - arról, hogy olyanok érettségiztek volna, akik már a harctéren voltak. Talán csak néhány tanitézmény - köztük a szegedi - volt kijelölve erre a célra, de lehet, hogy csak nem hangsúlyozták ki ezt a zentai értesítőben: bár ezt kétlem.

Hát Tamás, én matekból bizonyára megbuktam volna! :)

nyaucica78 2013.12.12. 08:25:09

A különböző iskolatípusok (kereskedelmi, gimnáziumi, ipari...) érettségi feladatainak összehasonlítása tényleg nagyon érdekesek, jól "eljátszottam" velük én is.

Ha emlékeim nem csalnak a nagybecskereki piarista sulinak van egy gyönyörű részletes jegyzőkönyve a levéltári anyagban, hogyan készülnek órabeosztással, tanárokkal erre a feladatra (de mivel sajnos nem szegedi volt lazán átléptem az info fölött , de a településre sem teszem le a esküt); Zentáról katonai kiképzésről láttam iratot, de sajnos a nem szegedi részeket tényleg lazán kezeltem.

A rendeletek szövegéből én azt veszem ki minden iskola számára szólt és indíthattak ilyen "tanfolyamot".

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.12.12. 22:01:38

@nyaucica78: a többi szegedi iskola és az országos helyzet is érdekes lenne. Vajon hány diák vonult be katonának a háború alatt, s mennyien tettek hadi érettségit? S vajon hányan nem jöttek vissza? Éretten vagy éretlenül... A kutatásod egyfajta "pilot projektnek" is tekinthető, érdemes lenne ezt kiterjeszteni és egy nagy Kárpát-medencei kutatóprogramot is elindítani jövőre! :)

@MTi: Tibikém, ha Kókay Lászlónak sikerült, te is embereld meg magad! Lehet, hogy neked kellett volna egy-két Lakost vinned magaddal? :)

MTi 2013.12.12. 22:35:55

@PintérTamás: én a zentai gimi Nagy Háborús történetét beválalom! (azért is, mert az épületben működött a Vöröskereszt hadikórháza).

Tamás, 19 évesen ment a matek (is), de az már nagyon régen volt :)

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.12.13. 01:21:54

@MTi: A legszerencsésebb az lenne, ha az egyes iskolák diákjai maguk kutatnák és dolgoznák fel, s írnák meg az iskolájuk háború történetét a mi, könyvtárosok, levéltárosok, történészek szakmai, módszertani tanácsai alapján, esetleg közreműködésével. A blogon nagyon szívesen közreadnánk ezeket a munkákat, illetve segítenénk a koordinálásban (ahogy eddig is ilyen esetekben). Lehet, hogy erre érdemes lenne jövőre egy pályázatot beadni!

Tibikém, a matekkal nem csak te vagy így! :)

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • Kövendy Katalin: Nagyon érdekes, nagyon szép, nagyon megható történet. A képek (is) szívet melengetőek! (2020.08.06. 10:24) Momčilo Gavrić, a szerb gyermekkatona
  • BartókBéla: Mindig azt szoktam mondani a diákoknak, hogy a történelem iránti érdeklődés a család és a szülők ő... (2020.08.05. 13:18) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • Hungryhorse: Kiváló blog! Sok erőt, kitartást és jó egészséget kívánok a folytatásához! (2020.08.03. 10:09) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • Fosca: Nekem a blog adta az inspirációt arra, hogy a elkezdjem nagyapám hadiútját és olasz hadifogságát k... (2020.08.01. 21:25) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • janos900: Nagy Háború blog jelentősége számomra Évtizedek óta játszom hadtörténelmi korszakokat és eseménye... (2020.07.31. 06:29) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról