„már csak ezen az arczképen lát, kedves Borcsa néném”

2011.09.23. 10:41 :: PintérTamás

A különleges sorsú noszvaji baka rohamtanfolyamról küldött tábori lapjáról közölt posztunk hatására a családból egy újabb fotólap is előkerült, amelyen hősünk másik két falubeli baka társaságában szerepel.

Csúfor Lajos, Pataki Gyula és Majnár Ferenc Csúfor Lajos, Pataki Gyula és Majnár Ferenc

A lapot Pataki Gyula másik unokája, Kónya Attila olvasónk küldte meg a számunkra. Az 1916. augusztus 3-ára datált fotólap írója a kép bal oldalán szereplő Csúfor Lajos, címzettje pedig Nyírő Borbála, aki olvasónk közlése szerint a feladó nagynénje volt és a keletkezés idején épp summásként dolgozott a Tolna megyei Simontornyán. Az ekkor a Borsod megyei mezőkövesdi járáshoz tartozó Noszvaj határának gyenge eltartó képessége miatt a családok jó része az egyes családtagok alföldi és dunántúli nagygazdaságokban summásként szerzett jövedelmével biztosította a megélhetését.

A képen szereplő katonák, ugyanabba az alakulatba tartozhattak, a lap és a rendelkezésre álló információk alapján ez sajnos pontosan nem derül ki. Pataki Gyula adatait ismerve feltételezhetően a miskolci 10. honvéd gyalogezredbe sorozhatták őket. A szöveg alapján a lap a frontra indulás előtt íródott, amit megerősít, hogy a lapon is említett XXIII. menetzászlóaljakat 1916 augusztusában küldték a harctérre. A lap szereplői barátok, „katonacimborák” lehettek, akik együtt vetették le magukat. (Ezen túl nagy dohányosok is, mert még a fotózáskor is ott van a kezükben a „czigarita”, aminek a hiányára, vagy legalábbis a készletek feltöltésének szükségességére a nagynéni felé a lapon is finom utalás történik.)

A fotólap hátoldala 

Küldője ezzel a fotólappal búcsúzik el nagynénjétől, akihez a lap szövege és az alapján, hogy a számára saját magát ábrázoló fotólapot küld, feltételezhetően közeli kapcsolat fűzhette.

A küldés helye sajnos nem olvasható ki és postai pecsét sem került rá, így nem tudjuk, hogy az ténylegesen feladásra került-e, miként azt sem, hogy eljutott-e címzettjéhez, s hogy a feladó választ és czigaritát kapott-e, mivel a fotólap a képen szereplő másik katona családjában őrződött meg.

A lap ettől függetlenül a szeretett személytől búcsúzó egyszerű és hibás sorokon keresztül betekintést enged a frontra induló fiatal paraszt katona érzéseibe, gondolataiba, vágyaiba, akihez hasonlóak ekkoriban milliószám indultak a frontra. A képen szereplő három személy szerencsésen haza is tért. Pataki Gyula sorsát már megismerhettük, hátha a poszt hatására a többiekére is fény derül!

Az elég nehezen kiolvasható fotólap szövegének az átirata a következő:

Feladó Csúfor Lajos 23 menet zászló aj 1 menet század 1 szakasz
ez a czím választ várok

T. Czím Nyírő Borbála
részére Tolna M[egye] u[tolsó] p[ostahivatal]
Simontornya Jánosi tanya

Kelt [… ?] 1916. VIII/3dikán

tisztelem és csókolom és fris jó egéséget kívánok ojat mint nekem van nekem jó egéségem van mejet magának is tiszta szivembül viszont kivánok tudatom vele hogy már csak ezen az arczképen lát, kedves Borcsa néném és kímíje meg, a menetbe vagyok 20 dikán megyünk és egy kis czigarita jó volna még egyszer tisztelem és jó egéséget kívánok ojat mint nekem van viszont kívánok [magának Isten?] vele és velem is.

12 komment

Címkék: noszvaj miskolci 10–es honvéd gyalogezred

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr983218378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

József a katona 2011.09.23. 11:09:49

nagyon érdekes az alábbi részlet: "jó egéséget kívánok ojat mint nekem van nekem jó egéségem van mejet magának is tiszta szivembül viszont kivánok tudatom" ezzel a mondattal, vagy csak pár szóban eltérő változatával rendszeresen lehet találkozni levelező lapokon. ahhoz viszont elég bonyolult, hogy véletlen egybeesés legyen! talán valami formulás-nyomtatványról másolták, hogy mi az amit átenged a cenzúra, vagy mi? az én őseim levele is mindig így kezdődik. meg még nagyon sok másik is.

ROBIKING 2011.09.23. 13:13:00

Van egy könyvem, olyan szolgálati szabályzatok gyűjteménye, most kerestem, de nem találtam, mely 1910 körüli kiadás és leírja azt is, hogy kell az otthoniaknak levelet írni ahhoz, hogy a cenzúra elengedje. Abban van leírva az egészséghez való érdeklődés és közlés ugyanezen szavakkal. Na aztán azt a mondatot lehetett tekerni, csavarni, de a lényeg ugyanaz volt ugyanazon szavakkal. Érdekes....:-) Na de tudván, hogy akkoriban hány százalékos volt az írás tudatlanság, még annak is hálásak lehetünk, aki épp hogy lerajzolta a betűket a lapokra. Drágáim...Imádni valóak voltak mindannyian!!!

Brájen 2011.09.23. 17:58:54

Úgy tudom, hogy a XIX. századi népiskolai olvasókönyvekben voltak levélminták, és alapvetően ezekből tanultak levelet írni. Gondolom egy átlagos parasztember a háború kitöréséig nemigen levelezett, de ez az új élethelyzet előtérbe hozta a levélírás gyakorlatát.

József a katona 2011.09.23. 20:12:57

@ROBIKING: Mi a konkrét könyv, meg tudnád mondani? esetleg oldalszámmal. érdekes téma ez a tábori levelezés is, ha pedig abba mennénk bele, hány féle levlap létezett, szerintem még 10 év múlva is a felsorolásnál tartanánk :-)

József a katona 2011.09.23. 20:57:02

@Brájen: Nem hinném, hogy az iskolából emlékezett mindenki a levélírási terminusokra, és azokat ennyire egyformán idézték volna fel. Talán az írással voltak problémák. Azt tanítottak a seregben? vagy csak a kommunistáknál volt nagy divat?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.09.23. 22:27:04

Érdekes ez a téma, amit a poszt kapcsán felvetettetek. Ezek a formulák valóban állandóan visszatérő elemi ezeknek a népi leveleknek. Én is kíváncsi lennék a ROBIKING által említett kötetre, miként szerintem sokan itt a blogon.

Hanák Péter A kert és a Műhely című kötetében vizsgálta a népi leveleket az első világháborúból. (A tanulmányt az Osiris Az első világháború című kötete is közli.) A lehetséges minták számbavételekor ő is említi a népiskolai 4. és az 5-6., ún. ismétlő osztályok olvasókönyveit, amelyekben voltak levélminták. Szerinte azonban a levelek nem hasonlítanak ezekre a mintákra. Említi még, hogy a háború alatt kiadásra került Tábori levelek címmel egy sorozat, amelynek az volta célja, hogy az egyszerű katonák és a hozzátartozóik levelezését segítse. Erről megint az a véleménye, hogy ezek a terjengős sablonszövegek sem formai, sem tartalmi szempontból nem gyakoroltak hatást a népi levelekre. Amikor választ keres arra, hogy akkor mégis minek a hatására, hogyan születtek ezek, visszajut a falusi iskolákhoz, a hitoktatókhoz és a tanítókhoz, akiktől a nép egyszerű fiai elsajátították az írás és a levélírás "tudományát". Hogy a végeredményként megszületett levelek, a különböző felekezeti iskolák ellenére miért lettek ennyire egységesek, az nagyon jó kérdés. Mégis volt valami minta, vagy csak a felekezeti különbségek ellenére is egyszerűen egységesebb volt az oktatás?

Egyébként a hadseregben voltak olyan egyszerű levelezőlapok, amelyeken hírzárlat esetén a bakáknak csak a saját nyelvükön alá kellett húzni a megfelelő szöveget az egészségi állapotukról. A magyar változat így hangzott: "Egészséges vagyok és jól érzem magamat." (Mellékesen ez a téma is megérne egy posztot, mert hasonló volt az olaszoknál is.)

Volt olyan eset is, amikor teljesen fel is függesztették a levelezést a hátországgal. Az olasz fronton pl. az 1916-os tavaszi dél-tiroli offenzíva előtt volt egy ilyen időszak.

Mivel a legénységet a kiképzés során és a fronton is nyugalmasabb időszakokban állandóan "iskolázták", vagyis oktatták mindenféle katonai és egyéb hasznos és haszontalan ismeretre, arra is kioktathatták, hogy amikor lehet levelezni, akkor mit írhatnak és mit nem. Vagyis a régebben megszerzett iskolai tudásra a hadsereg rárakta azokat friss tudnivalókat, ami alapján ezek a levelek ugyanazokkal a visszatérő elemekkel megíródtak.

A cenzúra működéséről nagyon jó ismeretekkel rendelkeztek, ennek a kijátszásáról majd lesznek érdekes történeteink a Sárközy visszaemlékezés kapcsán...

József a katona 2011.09.23. 23:58:02

Véleményem szerint ROBIKING talán a gyalogosok kézikönyvére gondolhat, esetleg handbuch für offiziere, vagy ilyesmi "GYIK" jellegű kiadványra. A konkrét hivatkozás azért érdekelne, mert nekem is van néhány korabeli szabályzatom, de ezt a részt eddig nem figyeltem, inkább csak a személyi hadfelszereléses részt. Én továbbra sem tartom valószínűnek, hogy ezek a sokszor 30 éven fölüli férfiak emlékeztek volna a népiskolai tirádás körmondatokra és a lelkész szófordulataira, ráadásul ennyire egyformán.
A cenzúra működése során a baka megüthette a bokáját, vagy a pengével kivágáson, esetleg olvashatatlanságig lefirkáláson kívül más nem történt, ha nem megfelelő dolgot írt a lapra?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.09.24. 00:26:40

@József a katona: Sok levelet elkoboztak és eljárás is indulhatott az írója ellen, ha olyan volt a tartalma. A Hanák Péter által vizsgált levelek is mind a cenzúra által elkobzottak.

József a katona 2011.09.24. 06:48:45

@PintérTamás: köszönöm a választ! egyébként a címben elgépelés van. üdv

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2012.02.15. 18:28:24

Nemrég olvastam Tömörkény István: Katonalevelek c. novelleáját és eszembe jutott ez a beszélgetés.

Itt elolvasható:

mek.niif.hu/05300/05342/html/02.htm

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2012.02.15. 21:10:42

@Markgraf: Köszönjük, nagyon jó és valóban idevág!

Ide is citálom, ahogy Tömörkény 1916-ban megfogalmazza a lényeget: A régi katonalevél leginkább ezekkel a sorokkal kezdődött: "Kívánom az Istentől, hogy ezen pár sor írásom magukat jó egészségbe találja, én hála Istennek egészséges vagyok, amit maguknak is kívánok." Így tanulta az egyik katona a másiktól, az egyik író a másiktól, mert sokan "így íratták" haza a leveleiket.[...] Ki találta ki a katonalevélnek ezt az egyhangú formáját, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy mindig így volt. S a másnyelvű egyszerű katona levele is ezt a formát mutatta. Talán valami régi úri divat maradványa, mert sok népszokás meg viselet is egykori úri szokásokból származik. S régente, százötven, kétszáz év előtt az íródiák fogalmazta úri levelek is úgy kezdődtek az egészségkívánással, mint később a katona rajzolása...

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása