A különleges sorsú noszvaji baka rohamtanfolyamról küldött tábori lapjáról közölt posztunk hatására a családból egy újabb fotólap is előkerült, amelyen hősünk másik két falubeli baka társaságában szerepel.

 Csúfor Lajos, Pataki Gyula és Majnár Ferenc

A lapot Pataki Gyula másik unokája, Kónya Attila olvasónk küldte meg a számunkra. Az 1916. augusztus 3-ára datált fotólap írója a kép bal oldalán szereplő Csúfor Lajos, címzettje pedig Nyírő Borbála, aki olvasónk közlése szerint a feladó nagynénje volt és a keletkezés idején épp summásként dolgozott a Tolna megyei Simontornyán. Az ekkor a Borsod megyei mezőkövesdi járáshoz tartozó Noszvaj határának gyenge eltartó képessége miatt a családok jó része az egyes családtagok alföldi és dunántúli nagygazdaságokban summásként szerzett jövedelmével biztosította a megélhetését.

A képen szereplő katonák, ugyanabba az alakulatba tartozhattak, a lap és a rendelkezésre álló információk alapján ez sajnos pontosan nem derül ki. Pataki Gyula adatait ismerve feltételezhetően a miskolci 10. honvéd gyalogezredbe sorozhatták őket. A szöveg alapján a lap a frontra indulás előtt íródott, amit megerősít, hogy a lapon is említett XXIII. menetzászlóaljakat 1916 augusztusában küldték a harctérre. A lap szereplői barátok, „katonacimborák” lehettek, akik együtt vetették le magukat. (Ezen túl nagy dohányosok is, mert még a fotózáskor is ott van a kezükben a „czigarita”, aminek a hiányára, vagy legalábbis a készletek feltöltésének szükségességére a nagynéni felé a lapon is finom utalás történik.)

Küldője ezzel a fotólappal búcsúzik el nagynénjétől, akihez a lap szövege és az alapján, hogy a számára saját magát ábrázoló fotólapot küld, feltételezhetően közeli kapcsolat fűzhette.

A küldés helye sajnos nem olvasható ki és postai pecsét sem került rá, így nem tudjuk, hogy az ténylegesen feladásra került-e, miként azt sem, hogy eljutott-e címzettjéhez, s hogy a feladó választ és czigaritát kapott-e, mivel a fotólap a képen szereplő másik katona családjában őrződött meg.

A lap ettől függetlenül a szeretett személytől búcsúzó egyszerű és hibás sorokon keresztül betekintést enged a frontra induló fiatal paraszt katona érzéseibe, gondolataiba, vágyaiba, akihez hasonlóak ekkoriban milliószám indultak a frontra. A képen szereplő három személy szerencsésen haza is tért. Pataki Gyula sorsát már megismerhettük, hátha a poszt hatására a többiekére is fény derül!

Az elég nehezen kiolvasható fotólap szövegének az átirata a következő:

Feladó Csúfor Lajos 23 menet zászló aj 1 menet század 1 szakasz
ez a czím választ várok

T. Czím Nyírő Borbála
részére Tolna M[egye] u[tolsó] p[ostahivatal]
Simontornya Jánosi tanya

Kelt [… ?] 1916. VIII/3dikán

tisztelem és csókolom és fris jó egéséget kívánok ojat mint nekem van nekem jó egéségem van mejet magának is tiszta szivembül viszont kivánok tudatom vele hogy már csak ezen az arczképen lát, kedves Borcsa néném és kímíje meg, a menetbe vagyok 20 dikán megyünk és egy kis czigarita jó volna még egyszer tisztelem és jó egéséget kívánok ojat mint nekem van viszont kívánok [magának Isten?] vele és velem is.