Egy természetjáró a harctéren 4/1.

2011.07.13. 07:25 :: RózsafiJános

Dr. Serényi Jenőre emlékezve

A sorozat megírására azok az élmények indítottak, amelyeket néhány nappal ezelőtt kutatótársaimmal az egykori kárpáti harcok helyszínén járva szereztünk. B. Sárközy Gergely blogon közreadott visszaemlékezésében említett falvakat, terepszakaszokat kerestünk fel, amerre egykor a nagyváradi 4-es honvédek és a 20. honvéd hadosztály többi ezredének a katonái is megfordultak. A visszaemlékezés és a levéltári kutatások eredményeit igyekeztünk beazonosítani a terepen és megismerkedni az egykori harctérrel. Az úti előkészületek során ismerkedtem meg Dr. Serényi Jenő ügyvéd, a budapesti 1. honvéd gyalogezred önkéntes zászlósa, a kiváló természetjáró, a magyar Jogász Sport Egyesület „hó sport” szakosztályának elnöke, hegymászó, sporttörténész itteni harci tevékenységével. A Hegyzávod község közelében végrehajtott kétnapos járőrvállalkozása helyszínén utunk során mi is jártuk. Erről a felderítő vállalkozásról szól az egykori természetjáróra emlékező sorozatunk első két része.

Dr. Serényi Jenő Dr. Serényi Jenő
(Forrás: Turistaság és alpinizmus, 1915. szeptember-októberi szám)

Serényi Jenő 1884. szeptember 5-én született Iglón. Iskolái elvégzése során már fontosnak tartotta a természetjárást. Túrázott az Alpokban, de főleg a Tátra-hegységben. Rutinos hegymászóvá képezte magát, és egyik fő munkatársa lett a Budapest környéki sziklamászó iskolák kalauzának. 1908-tól szerkesztője a Nemzeti Sport „Hó” rovatának, és rendszeresen írt a magyar sport- és turistalapokba. 1910-ben a Turistaság és Alpinizmus című lap egyik megalapítója, 1912-ben ő szerkesztette a Sísport gyakorlati kézikönyvét.

1914. október 1-én önként jelentkezett a budapesti 1. honvéd gyalogezredbe. Az ezred VII. menetzászlóaljával 1915. február 28-án indult el az északi frontra, mint hadapród. A 20. honvéd gyaloghadosztály 81. számú dandárjába tartozó ezred ekkor a Zemplén vármegye északi részén található Jobbos községtől nyugatra húzódó Korumkó hegy védelmében vett részt. Az ezred rajvonalával szemben erős védelmi állásokat építettek ki az oroszok, ahonnan gépfegyvereikkel tűz alatt tartották a magyarok állásait. Serényiék először március 3-án kerültek a védőállásokba, ahonnan március 6-án váltották le őket. Ekkor századukat szétosztották, és ő a II. zászlóalj 4. századához került, mint szakaszparancsnok. A következő hetekben hol a rajvonalban voltak, hol tartalékban. Állásaikat folyamatosan erősítették, visszaverték az orosz támadásokat. Nagyon sokat szenvedtek a havazás és a hideg miatt.

A Korumkó hegy környéke, a 20-as honvéd gyaloghadosztály harcainak helyszíne 1915 tavaszán A Korumkó hegy környéke, a 20. honvéd gyaloghadosztály harcainak helyszíne 1915 tavaszán (Forrás: Turistaság és alpinizmus, 1915. szeptember-októberi szám)

1915 áprilisának elején, az úgynevezett húsvéti csata idején, a tőlük keletre zajló kedvezőtlen harcok miatt vissza kellett innen vonulniuk, s a 20. honvéd gyaloghadosztály az új védelmi vonalat Hegyzávodtól délre építette ki. Nagy Pál tábornok, a hadosztály parancsnoka április 7-én délután 1 óra 45 perckor tiszti járőr kiküldésére adott parancsot az új orosz vonal felderítésére: „úgy a 81. mint a 39. dandár egy-egy tiszti hírszerző járőrt küld ki önként jelentkezőkből. A járőr ereje egy tiszt, egy altiszt és 20 honvéd. Járőr öltözet, eleség két napra, éjjelen át is kint maradni. A 81. ddr által kiküldött járőr felderítési iránya Korumkó gerinc kote 508 mp.”

A Korumkó gerince napjainkban keletről A Korumkó gerince napjainkban keletről, Jobbos (Repejő – Repejov) felől

Az 508-as magaslati pont kijelölése csak irány volt a Korumkó gerincén, mert ez már a magyar vonalaktól messze északra volt. Még március közepén a közelében húzódtak az orosz vonalak, és az hogy innen mennyire jöttek előre a magyar visszavonulás óta, az még nem volt világos a hadosztályparancsnokság számára. A járőröknek kellett megállapítani a valós helyzetet. Serényi hadapród és emberei a felszerelés után délután 3 órakor indultak el a járőrvállalkozásra. A fő védelmi vonal előtt levő és az ellenséget figyelő tábori őrsök vonalán túljutva vigyázniuk kellett, mert újonnan telepített aknaöv húzódott a figyelők előtt. Hegyzávodtól keletre az erdőben lassan haladtak észak felé. Felkészültek arra, hogy bármelyik pillanatban oroszokkal találkozhatnak. Serényi járőröket küldött előre addig a fűrésztelepig, amely néhány nappal korábban még a honvéd ezredek részére dolgozta fel a faanyagot. Mivel még itt sem voltak oroszok, ezért ideiglenes bázisuk lett a telep. Azonnal jelentést írt a dandárparancsnokság részére, amelyet a dandár a következőképpen továbbított a hadosztályparancsnokság felé: „Saját járőr Hegyzávodtól É-ra nem 17. ezredbeli tábori őrsöket látott. Előnyomult addig, míg Skripcire belátott. A tiszti barakkok környékén 5-6 oroszt észlelt. Skripci felé D-i irányból kb. 50 emberből álló ellenséges tiszti járőrt látott visszamenni.”

A 20. honvédhadosztály állásai 1915. március 18-án, a húsvéti visszavonulás előtt A 20. honvédhadosztály állásai 1915. március 18-án, a húsvéti visszavonulás előtt
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár 20. honvéd gyaloghadosztály iratai)

Hegyzávodtól északra, a Korumkótól délre található az egykor Skripcinek nevezett hegycsúcs. Ennek a déli oldalában működött a hadosztály által 1915 februárjától épített „József főherceg telep”. Itt voltak elhelyezve a tartalékok, parancsnokságok, barakkok, segélyhelyek, anyagtelepek stb. Az 1915. március 18-ai térkép aljának közepén van jelölve ez a telep. Serényiék a telepről északi irányba indultak tovább. A sűrű erdőben lassan haladva elérték azt a területet Jobbos községtől nyugatra, ahol korábban saját századának fedezékei álltak. Erre a területre az utunk során mi is eljutottunk.

Az 1915 márciusi állásokban a Korumkón Stencinger Norberttel és Pintér Tamással Az 1915 márciusi állásokban a Korumkón Stencinger Norberttel (a kép bal oldalán) és Pintér Tamással (jobb oldalt)

Ismét járőrt küldött előre, akik 300 lépés múlva észrevettek egy meglapuló orosz előőrsöt. Az oroszok is észrevették őket és elkezdtek integetni, áthívni magukhoz a magyarokat. Amikor Serényi odaérkezett, ő is elkezdett integetni, majd előrébb ment és odakiabált, hogy adják meg magukat. A turisztikai lapban publikált naplójában így örökítette meg a továbbiakat: „a hatás váratlan volt. Amint engem megpillantottak, egy muszka hangyaboly emelkedett fel, elöl rohant felemelt fegyverrel egy idősebb katona, aki tüzelt rám. Lehettek vagy 100−150-en. Megfordultam és szaladtam. Embereim egyes lövéseket adtak le, majd visszavonultunk.” Visszaérve egykori állásaikba állást vettek fel és több ízben össztüzet adtak le. Erre az oroszok befejezték az üldözést és visszavonultak. Serényiék visszamentek a fűrésztelephez, és elhatározták, hogy ott éjszakáznak. Embereit úgy helyezte el, hogy egy esetleges rajtaütés ellen biztosítva legyenek. Jelentését megírta és egy járőrrel továbbította a dandárparancsnokság részére.

A 20. honvéd gyaloghadosztály védőállásai 1915. április 8-án A 20. honvéd gyaloghadosztály védőállásai 1915. április 8-án
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár, 20. honvéd gyaloghadosztály iratai)

Éjjel 11 órakor a budapesti 1. honvéd gyalogezred jobbszárnyához csatlakozó cseh Landwehr ezred elkezdte lőni a telepet: „A golyók oda csapódtak hozzánk. Félénken és megriadva húzódtak össze embereim, körém, pedig ez egyike volt a legveszedelmesebb helyeknek. Nyomait reggel konstatáltuk a fákon. Láb, has és mellmagasságban látszottak a lövedékek nyomai a fákon. Nagyon veszedelmes helyen voltunk.” A veszélyes helyet el kellett hagyniuk. Néhány honvédet hátrahagyva ezredük előretolt figyelő őrsei felé vonultak vissza. Az egyik őrs közelében néhány órát pihenve április 8-án 03 óra 45 perckor visszaindultak a fűrésztelephez. Az ott levő tábori őrs jelentette, hogy éjjel 2 órakor egy orosz járőr közelítette meg a telepet, de harcra nem került sor. Serényi azonnal járőrt küldött északi irányba, akik megállapították, hogy az 521-es magassági ponttól 100 lépés távolságra már orosz rajvonal húzódott. Folyt az árkok ásása, sűrűn kopácsolást is lehetett hallani. A rajvonal kelet-nyugati irányban húzódott.

Serényi Jenő 81.honvéd gyalogdandártól a 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságának továbbított jelentése Serényi Jenő 81.honvéd gyalogdandártól a 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságának továbbított jelentése
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár, 20. honvéd gyaloghadosztály iratai)

A jelentés átirata:
20 h[ad]o[sztály] p[arancsno]kság
Serényi h[a]d[a]p[ró]d (1. ezr[ed]) d[él]el[őtt] 7 h 15 jelenti, hogy ¤ 521 Paciskova Hora [magaslatot] az éj folyamán ismét megközelítette, s hogy ott az ell[en]s[ég] kb 150 x [lépés] kiterjedésben magát arccal D[él]nek beásta.
A j[elent]ő Ny[ugat]ra kitérve folytatja a felderítést.
81 d[an]d[á]r

A dandárnak írt jelentés után Serényi Jenő és járőrcsapata Hegyzávod irányába, a Korumkó nyugati lejtőjén folytatta a felderítő járőr útját. A vállalkozás folytatásáról a következő részben fogok beszámolni.

Egy természetjáró a harctéren 4/2. rész

Egy természetjáró a harctéren 4/3. rész

Egy természetjáró a harctéren 4/4. rész

Szólj hozzá!

Címkék: b. sárközy gergely hegyzávod korumkó skripci nagy pál tábornok serényi jenő

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr233062070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása