A Nagy Háború

A selmeci főiskola fiatal mérnökhallgatói közül több mint 300 fő akasztotta szögre 1914-ben grubenjét, waldenjét öltözött csukaszürkébe, és állt a királyi Magyarországért harcoló katonák sorába, mint tartalékos tiszt és tiszthelyettes. A főiskolai hallgatók zöme az északi fronton – Bukovinában és Galíciában – teljesített szolgálatot a Kárpátok védelmében, míg a mozgósított hallgatóság kisebb hányada a délnyugati csatatereken – az Isonzó és a Doberdó térségében – harcolt a győzelem reményében.

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 32. rész

Az olasz pásztázó tüzet túlélve, az alkonyat közeledtével újra nyugtalanság lesz úrrá a Monte dei sei Busi alatti védőállásokon. Nagy a sürgés-forgás az olaszoknál és megindul a tüzérségi előkészítés. Éjszakai támadás várható. Ellentűz, srapnelfelhők, reflektorok és repülők. Az esti látvány művészember hősünket, minden szörnyűsége ellenére is, csodálattal tölti el…

A magyar királyi debreceni 2-ik honvéd huszárezred frontkarácsonyai

A debreceni 2-es huszárok a négy háborús karácsonyból hármat az orosz, egyet pedig a román harctéren ünnepeltek. Fronton töltött karácsonyaikról az ezred történetét feldolgozó, két háború között megjelent összefoglaló kötet alapján kaphatunk képet. Az 1914-es és 1915-ös év karácsonya Galíciában, majd Volhíniában, az első vonalakban találta az ezredet. Az 1916-os év karácsonyába – a viszonylag békés ünnep és a meleg fedezék ellenére – már komor gondolatok is vegyültek. Az utolsó, az 1917-es év karácsonyát pedig teljesen háttérbe szorította a december 22-én Breszt-Litovszkban kezdődött béketárgyalás. Az alakulat történetét megörökítő kötet is erre az eseményre fókuszál, az ünnep már nem jelenik meg a krónikában. Az itt következőkben e három frontkarácsony hangulatát szeretném bemutatni az ezredtörténetből vett idézetek alapján.

A budapesti 1-es népfölkelő gyalogezred karácsonya 1915 decemberében Szerbiában

1915-ben a budapesti 1-es népfölkelők immár másodszor töltötték a szeretet ünnepét a déli hadszíntéren. Az alakulat azonban szerencsésnek mondhatta magát, mivel a harcok befejeztével, sok csapattal ellentétben, bár távol a szeretteiktől, de nyugodt körülmények között élhették át a karácsonyt egy kis szerbiai település közelében. A száz évvel ezelőtti Szenteste, a Megváltó születésének ünneplése mellett egyúttal a „bajtársias szellem és a felekezeti békesség” szép példája is volt…

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 31. rész

Az olasz tüzérség új módszert alkalmaz: 4-5 méterenként haladva szisztematikus pontossággal lövi végig a Monte dei sei Busi alatti védőállásokat. A nagy pontossággal becsapódó lövedékek megtizedelik az árkok védőit. Menekülni nincs hová. Hősünk szakasza is felkészül a legrosszabbra…

Közelednek a karácsonyi ünnepek. Ma már nehéz elképzelnünk, vajon mit érezhetett az a frontkatona, aki az első, vagy már a második karácsonyát volt kénytelen távol a családjától, a harcmezőn tölteni. Csupán sejtéseink lehetnek, amelyeket némi beleéléssel megpróbálhatunk megfogalmazni, leírni. Régi tábori levelezőlapokat olvasva azonban talán megérthetjük, hogy a karácsonyi ünnepek előtt a harctérről lapot író katona kezét milyen gondolatok vezették.

Heller Ödön és Laászló Gyula szegedi képzőművészek háborús alkotásai

A Nagy Háború számos tehetséges embert „foglalkoztatott” különböző módokon. A harcoló katonák között szobrászok, festőművészek is szolgáltak. Szegedi résztvevői közül két személyt emelünk ki: egy amatőr és egy hivatásos képzőművészt. Mindkettőjük sokszínű munkásságára érvényes, hogy alkotásaikban háborús élményeiket is megörökítették.

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 30. rész

A tartalékban töltött nap után ötször járja meg a szakasz az első vonal kőfala és a dolina közötti utat. A pihenőhely temetőrészében az egyes sírokat tömegsír váltja fel. Az egyre fogyatkozó létszám mellett az emberek lelke cafatokká foszlik…

Talán még emlékeznek olvasóink Dér Zoltán önéletírására, amelynek helyszíne az 1914-1920 közötti Temesvár, illetve Budapest volt. A tanár úr visszaemlékezéseihez a közreadáskor sajnos nemigen tudtunk olyan fotókat mellékelni, amelyek Dér Zoltán hagyatékához tartoztak volna. Most viszont előkerült néhány, amelyek közül egy érdekes felvételt meg is tudunk mutatni!

Sok más magyarországi kiegészítésű alakulat mellett az olasz front megnyílásától a tolmeini hídfő védelmében harcolt a szabadkai 86-os közös gyalogezred elkülönített III. zászlóalja is. Az alakulat 1915. évi küzdelmeit ismertetjük írásunkban.