A debreceni tudományegyetem, a református tanítóképző intézet és a Református Főgimnázium tanulóiról szól az alábbi írás. A debreceni diákok közül többet már a mozgósításkor besoroztak, mások önkéntesként csatlakoztak a háborúhoz, csakúgy, mint a Szürke senkik főhőse, a Kölyök: otthagyták az iskolapadot és berukkoltak katonának.
Álmában a Városligetben járó hősünket hirtelen felébresztik, mert megindult az oroszok támadása a szomszéd honvédalakulat ellen és a tehermentesítésükre ellentámadást kell indítaniuk. A hajnali szürkületben előretörő félszázad vezetését Imre hadnagyra bízza Kozarev százados, aki közben átveszi a zászlóalj parancsnokságát. Az erdőben megindul a vad előrenyomulás…
2016 utolsó napján – mint 2011 óta minden évben – sorra vesszük, melyek voltak az év legolvasottabb írásai. Az alábbiakban kiderül, hogy statisztikánk alapján mely témák érdekeltek benneteket leginkább, egyúttal közzé tesszük örökranglistánkat is, amely az indulástól kezdve mért adatokra támaszkodva mutatja a mindenkori legnépszerűbb 12 posztot. Köszönjük, hogy egész évben olvastátok a blogot, értékes hozzászólásokat tettetek, és elküldtétek nekünk családi történeteiteket. Találkozzunk 2017-ben is!
Dr. Lepold Antal IV. Károly 1916. december 30-án lezajlott koronázásának szervezésében, lebonyolításában szertartásmesterként vett részt. 1913 és 1927 között Csernoch János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása udvari papja volt titkári, kancellári, majd oldalkanonoki minőségben. A ceremónia előzményeire, illetve magára az eseményre így emlékezik Csernoch János – emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására címmel 1963-ban Bécsben megjelent könyvében.
2014-ben, az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmával Szombathelyen emlékévet szerveztek. Ennek keretében – elsősorban az egykori Vas vármegyére koncentrálva – kiállításokra, konferenciákra került sor. A szervezők felhívására előkerültek a padlásokon őrzött ládák és dobozok megsárgult emlékei, fényképek, levelezőlapok és nem utolsósorban naplók és füzetek. Ezekből jelent meg nemrégiben egy új kötet, amelyről Jagadics Péter, a kiadvány szerkesztője küldött rövid ismertetőt.
Boros Péter géppuskás hadnagy elszánt katona volt. A civilben sikeres és víg kedélyű zenetanárt pesszimista, zárkózott, keserű emberré tette az egy éve tartó frontszolgálat, a folyamatos visszavonulás, társai elvesztése, a menyasszonyától való távollét. Imre Gábor megpróbálja jobb kedvre deríteni…
Száz esztendővel ezelőtt, 1916 decemberében immár a harmadik karácsonyt töltötték távol a szeretteiktől az első világháború hadszínterein szolgáló katonák. Az esetek nagy részében a szeretet ünnepének eltöltése a frontvonalban nem volt zavartalan, még akkor sem, ha esetleg a harcok szüneteltek az egyes védőszakaszokban. Így volt ez a magyar királyi 29. népfelkelő gyalogezred esetében is, amikor 1916. december 25-én szentmisén vettek részt a Gyimesi szoros előterében, a Camuga patak közelében. Az eseményt az alakulat tábori lelkésze visszaemlékezésében örökítette meg.
1916-ban már a harmadik karácsonyt és Újévet töltötték a katonák a lövészárkokban, a hátországban pedig egyre nehezebbé vált a mindennapi élet. A képeslapon küldött jókívánságokba 1916-ra már egyre gyakrabban foglalják bele a béke utáni vágyakozást. A csukaszürkébe öltözött földműves, kereskedő, kispolgár, falusi vagy városi intelligencia a maga szerény vagy kifinomultabb tehetségével rövid üdvözlőlevelet fogalmazott, amit aztán a tábori posta igyekezett kézbesíteni. Ilyen, a harctéren és a hátországban íródott üdvözlőlapokból közlünk most egy kis válogatást, betűhív átiratban.
Imre felderítő szakasza a kozák kaland után megpihen a szomszédos honvéd alakulatnál, majd a foglyokkal visszatér a saját zászlóaljához, ahol nagy elismeréssel fogadják az egységet. Másnap folytatódik az állás építése, amelyre szükségük is lesz, mert megérkeznek eléjük az oroszok…
2016. január 22-én és 23-án Propaganda – történelem, művészet és média az első világháborúban címmel tudományos konferenciát rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban. December 12-én az intézmény Tanácstermében bemutatták a Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban címmel megjelent, a konferencia előadásainak írott változatát tartalmazó kötetet is. A könyvbemutatón Ablonczy Balázs történész, az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa beszélgetett a könyv szerkesztőivel, ifjabb Bertényi Ivánnal, Boka Lászlóval és Katona Anikóval.
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek