A sikeres piavei áthajózást követően hősünk szakasza a Montello alatt gyülekezik és várja a magaslat elleni támadás időpontját, illetve a többiek megérkezését. Az átkeléskor nem mindenki volt olyan szerencsés, mint amilyenek ők. A parton saját tűzben szenvedik el az első veszteségeiket. 7 óra 38 perckor megindulnak a peremállás ellen, majd ezt elfoglalva a 2. állás vár rájuk…
1918. június 15-én 3 óra előtt pár perccel megindul a tüzérségi előkészítés, amivel kezdetét veszi a piavei offenzíva. 5 óra 35 perckor a Zocche Slucht folyó felé eső kijáratánál hősünk a rohamszakaszával beugrik a számukra kijelölt két pontonba, s az elsők között indulnak el az olasz partok felé…
1918. június 14-e, az offenzíva előtti nap nagy izgalomban telik. Hősünk rohamistái a rumos kaland után lejutnak a Sajó stützpunktba, de a kavernájukat egy másik alakulatnak is kiutalták. A veszekedések után Kókay László búcsúlevelet ír az édesanyjának. Az este folyamán még megbeszélésre hívják a zászlóalj tisztjeit, ahol egyeztetik az óráikat és elbúcsúznak egymástól, majd a másnapi kiindulási helyre, a Zocche Schluchtba vonulnak…
Az 1917 nyarán hatalmas erővel meginduló orosz Kerenszkij-offenzíva nevezetessé tette a Stanislau mellett húzódó lövészárkokat a cs. és kir. munkácsi 65. gyalogezred számára. Ezekben az árkokban zajlott a negyedik háborús év egyik legvéresebb csatája a keleti fronton. Az ezred a harcokban csaknem 80 százalékos veszteséget szenvedett. – Makó Kristóf olvasónk írása a csata krónikáját mutatja be a hatvanötösök kálváriáján keresztül.
1918. június 13-án a 46-os rohamszázad részére kiosztják a speciális felszerelést, s három emberenként egy liter rumot is kapnak a sturmosok. Este a II. zászlóalj tisztjei az étkezdében elbúcsúznak egymástól, majd 8 órakor a 8. század Kókay László rohamszakaszával kiegészülve elindul a Piave felé. Útközben srapneltüzet kapnak. Legjobban a rumos demizsont féltik a rohamisták…
Kiskunlacháza nagyközség a Ráckevei járásban található, mintegy 50 km-re déli irányban Budapesttől. 1910-ben 4980 fő lakott a településen, ebből 2539 férfi. A vármegyei ismertető szerint 660-an vettek részt a világháború harcaiban, azaz minden negyedik férfi megjárta a frontot. 142-en haltak hősi halált. A helyi lakosságból 22 zsidó vallású katona is részt vett a háborúban, akik közül négyen az életüket veszítették. Végh László Flórián helytörténész olvasónk a helyi zsidó katonák háborús történetét dolgozza fel írásában.
1918. június 11-én hősünk a 8. század parancsnokával, Molnár László főhadnaggyal kimegy Minához egészen a Piave partjára megszemlélni az offenzíva előtti szálláshelyüket és a kiindulási helyszínt. 12-én megtudják, hogy a következő nap lesz az X-2. nap, vagyis két nap múlva kezdődik az offenzíva…
1918. június 7-én hősünk a vele egy évben és egy napon született Szarafolyán Károly sturmos tiszttársával együtt ünnepli a 21. születésnapját. Az offenzívára készülve elosztják a legénységet és a műszaki segédcsapatokat is. Az altisztekkel együtt is kimennek a megfigyelőhelyre szemrevételezni a támadási területüket.
A zentai Történelmi Levéltár könyvgyűjteményében található egy történelmi szempontból érdekesnek mondható, ámde aránylag ritkán forgatott kötet. A zentai levéltárban – mindeddig – nem mutatkozott nagyobb igény Horatius 1875-ben nyomtatott, olasz nyelvű kiadásának tanulmányozására. A könyv érdekességét a benne található bejegyzés adja…
1918. június 6-án a szegedi 46-os rohamszázad tisztjei az ezred pléhgallérosnak csúfolt tisztikarával a Montellóval szemben, a Colle della Tombola oldalában lévő megfigyelőhelyről szemlélik meg a támadási helyszínt. Minden rohamszakasz-parancsnok megkapja a támadási irányt és az elérendő végcélt. Hősünk fog az ezred jobbszárnyán haladni, s neki kell a leghosszabb utat megtéve a legtöbb ellenséges állást felszámolnia. Az eligazítás közben előkerül a sturmos pálinka is…
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek