Scholtz Róbert Gergely régész, történész kutatómunkájának köszönhetően a Nagy Háború elfeledett cigány katonáinak emlékét idéző vándorkiállítás nyílik szeptember 12-én, szerdán délután fél 5-kor a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A Hegedűvel és puskával – a Nagy Háború elfeledett cigány katonái (1914-1918) című tárlat megtekinthető szeptember 22-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.
“Úgy harcolt a cigány, mint egy oroszlán. A fáradalmakat a legjobban bírta, igényei nem voltak, meleget vagy hideget föl sem vette, s ha verekedni kellett, nem volt vakmerőbb legény az egész ezredben. Azt akarta megmutatni, hogy a cigánynak, a mindenünnét kirúgott, mindenkitől lenézett cigánynak is van hazája.” (Budapesti Hírlap, 1914. november 14. - Szerző nélkül.)
A Nagy Háború idején Magyarország területéről 3,4 millió férfit – köztük többezer cigányt is – hívtak be katonának. A 17-55 év közötti regruták mindenütt harcoltak, ahol a Monarchia háborúzott: előbb a balkáni fronton Szerbia és keleten a Cári Oroszország ellen, majd a semlegességüket feladó olaszok és románok ellen, kisebb-nagyobb csapataik a nyugati és a török hadszíntéren is megfordultak. Mi lett ennek a következménye? A bevonult férfiak közül a negyedik év végére 530 ezer meghalt, 833 ezer fogságba esett. A sebesültek, hadirokkantak száma megközelítette a 2 milliót.
A magyar nagyközönség napjainkig nem tudja, hogy 1914-1918 között számos cigány katona – “füstös”, “fáraó-, fekete-honvéd” – küzdött a világháborúban szárazföldön és vízen, sőt, „cigány-szerelem” fedőnévvel 1918 őszén magyar csapatokat szállítottak az olasz frontról a nyugati hadszíntérre. Mivel a Monarchiában a cigányságot társadalmi rétegként és nem önálló nemzetiségként kezelték, ezért áldozatvállalásukról, helytállásukról viszonylag keveset tudunk.
Mind a mai napig erősen hat a cigányokat körülvevő társadalom megítélésére, véleményformálásra a 19. század cigányságképe. A Nagy Háború előestéjére országosan elterjedt a vándorcigány és a letelepedett cigány kettős képe. Míg a kóborokat a társadalom ellenségének tekintették, addig a letelepedett, a társadalmi normákhoz alkalmazkodott cigányokat nem is sorolták a cigányok közé.
Az 1914. évi általános mozgósítás a Monarchia cigány férfiait is hadba szólította. I. Ferenc József önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében a cigányok közül kerültek ki az ezredek hangászai – kürtösök, dobosok –, hivatásos és önkéntes frontzenészei. A cigányok többsége a gyalogságnál harcolt, de van adatunk cigány huszárokól és tengerészekről is. A „fekete honvédek” között nem egy ügyes kém, kovács és kosárfonó akadt, továbbá jó hasznukat látták a front mögötti kertgazdaságokban is.
A miskolciak körében talán a legismertebb és legnépszerűbb cigány katona a diósgyőri Oláh György volt. Róla mintázták a 10-es Honvéd című tábori lapban rendszeresen megjelent bakát, Oláh Gyurit, és az ő szemszögéből, sok-sok humorral tudósítottak a „hadi helzetrűl”.
A szeptember 12-től 22-ig a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében – az I. emeleti olvasótérben – látható kiállítás a korabeli cigányság helyzetét, a cigányokhoz kapcsolható hadi- és történelmi eseményeket teszi közzé. Így állít méltó emléket a Nagy Háború viharában a hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is készen állott cigány katonáknak.
A vándorkiállítás Miskolc után Nyíregyházán és Debrecenben nyitja meg kapuit. A bemutatott emlékeket több hazai múzeum és levéltár mellett Babos Krisztina, Hermann Attila, Kajon Árpád, Rainer Pál és Varjasi Imre gyűjteményeiből, továbbá Dr. Sőregi János hagyatékából válogattuk. A festményeket Oláh Richárd készítette.
A kiállításhoz kapcsolódik a könyvtár gyűjteményének felhasználásával készült kötetbemutató és irodalmi ajánló. Címe: A Nagy Háború az irodalomban és a történelemkönyvekben.
A szeptember 12-én, szerdán délután fél 5-kor kezdődő megnyitón a könyvtár nevében dr. Prokai Margit igazgató köszönti a vendégeket, majd Petrovánszki Norbert, a HANGADÓ Egyesület elnöke mond bevezetőt.
A szakmai megnyitót dr. Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum címzetes igazgatója tartja. Ezt követően Scholtz Róbert Gergely régész, történész, a „Hegedűvel és puskával” című kiállítás szervezője alkalmi tárlatvezetés keretében számol be a Nagy Háború elfeledett cigány katonáinak életéről, katonai szolgálatáról.
A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
Nyírbátor környéki cigány pár
(Báthori István Múzeum, Nyírbátor)
Valahol az orosz fronton…
(Babos Krisztina gyűjteménye)
Orosz hadifogságban. Tiszti cigányzenekar
(Kajon Árpád gyűjteménye)
A kiállításmegnyitó plakátja és meghívója.
Az ajánló szerzője: Scholtz Róbert Gergely
