A Nagy Háború

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 2. rész

1914. augusztus 12-én a Száván történt erőszakos folyamátkelést követően a kaposvári 44. közös gyalogezred 8. százada szilárdan megvetette lábát a szerb oldalon, és lehetővé vált, hogy az utászok a készültségben álló további gyalogegységeket is gyorsan áthajózzák. A pozsonyi 5/2. utászszázad a később beérkezett 5/4. utászszázaddal együtt ezután 10 evezős kompot és két kikötő hidat épített, majd rövidesen egy tábori ágyús üteget is átszállított az ellenséges partra. Az 5/2. utászszázad gyors és határozott cselekvésének az érdeme, hogy a 62. gyalogdandár augusztus 12-én 15 óra 45 perckor elfoglalta Szabácsot (Šabac - Szerbia). A város elfoglalása után az áthajózást már itt folytatták.

 A szabácsi hadihíd korabeli képeslapon

Örvendetes, hogy idén több könyv is megjelent az első világháború témájában. Az utóbbi időben minden hétre jutott legalább egy könyvajánló, így van ez most is, sőt ezen a héten két, mostanában megjelent érdekességet is ajánlhatok: Balla Tibor hiánypótló művét, A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokait, illetve Sallay Gergelynek az első világháborús osztrák-magyar alakulat- és emlékjelvényekről írt munkáját. A héten is lesz Svejk a Tivoliban, a tévében pedig a már ismert játék- és dokumentumfilmek.

Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 2. rész

A részleges mozgósítás után Székesfehérváron, a nagy számú katonai alakulattal rendelkező katonavárosban is mozgalmassá váltak a napok. Az eseményeket a legnagyobb példányszámú helyi lap tudósításai alapján követjük nyomon. A lelkes hangulat magával ragadta az újságírókat is, akik kint voltak az utcán, sodródtak az eseményekkel, gyűjtötték a híreket, sok esetben írásaikkal fokozták olvasóik hangulatát.

 Ideiglenes „kaszárnya” a bevonulók részére, Pesti Hírlap

Kutatási esetek a magyar hadilevéltári kirendeltségnél

Az alábbi, 2007-ben készült írását Hermann Róbert bocsátotta blogunk rendelkezésére, aki 2003 januárjától 2008 szeptemberéig volt az Osztrák Hadilevéltár mellett működő Állandó Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője. A cikkből olvasóink tájékozódhatnak a Nagy Háború bécsi hadilevéltárban fellelhető családtörténeti kutatásokat segítő forrásairól és jó néhány érdekes kutatási esettel is megismerkedhetnek.

Az osztrák Staatsarchiv Kriegsarchivjában működő magyar levéltári kirendeltség feladatai között a Kriegsarchiv magyar vonatkozású anyagainak feltárása, másolás céljából történő hazajuttatása, a magyarországi kutatók kutatásainak elősegítése mellett az elmúlt években egyre nagyobb mértékben szerepelt a nem hivatásos kutatói érdeklődés kielégítése. Maga az aktaforgalom is érezhetően megnőtt, hiszen az elmúlt években szinte majdnem minden munkanapra jut egy-egy akta. Az alábbiakban néhány érdekesebb eset alapján kívánom bemutatni, hogy milyen típusú megkeresésekkel van dolgunk a Kriegsarchivban.

 A Kriegsarchivnak helyet adó Osztrák Állami Levéltár épülete

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 1. rész

Új sorozatunkban a pozsonyi császári és királyi 5/2. utászszázad harctéri eseményeiből ismertetünk meg a blog olvasóival néhányat. A század hadiútja, mint minden egységé, a mozgósítás során kezdődött. A hadilétszámra kiegészített század a 2. hadsereg felvonulási körletébe lett irányítva, s 1914. augusztus 2-án 17 óra 39-kor érkezett meg a Száva partján fekvő Ruma községbe, ahol kirakodást követően a szállására vonult.

 Átkelés a Száván korabeli képeslapon

Játékfilmek, ismeretterjesztő filmek, könyvbemutató és egy színházi előadás a következő heti termés. Aki még nem látta a Svejket a Tivoliban, ne mulassza el, de ha valaki inkább az otthon melegére vágyik, a tévében is lesznek érdekes műsorok – ezek közül különösen ajánlom A nagy ábránd című francia filmet. A tévét nem kedvelő, de a Nagy Háború iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlom a Kossuth Kiadónak pár hete megjelent, remek fotókkal illusztrált képes albumát, illetve az album és Balla Tibor szintén újonnan megjelent könyvének (A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai) csütörtöki bemutatóját, és végül, de nem utolsó sorban a nagyhaboru.blog.hu olvasgatását. :)

Az alább közreadott vendégposztot Dinyés László, a Magyar Monte Grappa Baráti Kör Egyesület elnöke küldte érdeklődésünkre. A 2005-ben létrejött civil szervezet az olaszországi Monte Grappa hegy tetején kialakított temetőben nyugvó magyar hősi halottak emlékének ápolását és első világháborús dokumentumok gyűjtését és publikálását tekinti céljának.

Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 1. rész

„Szigorúan megtiltjuk a papoknak, hogy fegyvert hordozzanak és háborúba vonuljanak, kivéve azokat, kik szentmise celebrálása és ereklyék körülhordozása céljából ki vannak rendelve a hadsereg kíséretére”- szólt a 742. április 21-én kiadott Consilium Germanicum kánonja, amely a katonákat kísérő atyákról rendelkezett. Ezt megelőzően is voltak egyházi személyek a hadra kelt seregekben, hogy a harcoló katonák lelki életével foglalkozzanak, de jelentőségük a sorozott hadseregek elterjedésével növekedett meg igazán.

 Mednyánszky Cézár tábori pap a kápolnai csatában, Than Mór festménye

Az 1867-es kiegyezés nyomán létrejött Osztrák-Magyar Monarchia keretében önálló magyar hadügy nem létezett, ezért a Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. 1918 októberében azonban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, majd megszületett az önálló és független Magyarország. Az 1918 november elején Magyar Hadügyminisztérium néven újjászerveződő honvédelmi minisztériumban már megvoltak a katonai levéltár létrehozásának szervezeti előzményei, amelyeknek eredményeképpen 1918. november 11-én alakult meg a Hadtörténelmi Levéltár, s az intézmény megalapítása óta folyamatosan működik.

 A Hadtörténelmi Levéltár jelenlegi helyére, a várban lévő Nándor-laktanyába a második világháború után költözött

A Nagy Háború iránt érdeklődők számára többféle érdekes program is kínálkozik a következő hét napban. Hétfő este ismét játsszák a Svejket a Tivoliban, kedden és szerdán pedig a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Távol a fronttól – A hátország Nagy Háborúja címmel rendeznek konferenciát, amelyen blogunk több szerzője (Pollmann Ferenc, Stencinger Norbert, Kiss Gábor) is részt vesz. A tévében vetített játék- és dokumentumfilmeken túl, egy szlovén szerző tollából megjelent új könyvet ajánlok még olvasóink figyelmébe, amely az 1915-16-os doberdói harcokat tárgyalja nagy részletességgel és bőséges képanyaggal.