A Nagy Háború

Se egy jó kis színházi előadás, se egy izgalmas kiállítás. Sebaj, a Filmbox csatornáira bizton számíthatunk: a Fegyverszünet karácsonyra című filmet ezen a héten is többször megnézhetjük. Megjegyzem, aki még eddig nem látta, most már tényleg nézze meg! :-) Csakúgy, mint az örmény népirtásról szóló Pacsirtavár című remek filmet. Én személy szerint még kíváncsian várom a Spektrum műsorából kibogarászott érdekes című dokumentumfilmet, a Brit háborús hősök - szolgálatmegtagadók vetítését is.

Első világháborús hadicélok – 2/2. rész

Az antant hadicéljaiban sem volt konszenzus a háború kezdetén. Angliának nem volt követelése a Monarchiával szemben, Németországot azonban veszélyesnek ítélte az európai status quo szempontjából. Meg akarta fosztani gyarmataitól és flottájától, azonban pont a már említett status quo miatt szüksége volt rá kontinentális hatalomként Oroszország és Franciaország ellensúlyozására.

 Angol szatirikus térkép 1914-ből

Első világháborús hadicélok – 2/1. rész

Az első világháború minden korábbi háborúnál nagyobb mértékben változtatta meg a világ hatalmi viszonyait. A háború kitörésekor ezt nem lehetett előre látni, sőt a nagyhatalmak egyáltalán nem rendelkeztek részletes tervezettel a háború utáni átalakításról. Általános elképzelések léteztek csupán, amik a harci események során változtak, formálódtak, konkretizálódtak.

 Az európai egyensúly 1914, korabeli karikatúra

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 2. rész

Szerkesztőségünk egy hete kezdte meg B. Sárközy Gergely Nagy Háborúról szóló visszaemlékezésének közlését, amit heti részletekben folytatunk. Az előző részből megismerhettük, hogy miként vélekedett a bihari gazda az átélt háború borzalmairól, a mostaniból pedig kiderül, hogy miként élte meg a kitörését és mit gondolt az okairól. Mondatai és annak illusztrálására felhasznált képi és zenei anyagok kordokumentumnak tekintendők, írójuk vélekedését, illetve a korszak hangulatát tükrözik.

A háború kitörése

1914. év június 28-án egész Európát átfutotta az a rémes hír, hogy az osztrák-magyar trón várományosát és feleségét Szarajevóban meggyilkolták. A gyilkosok Szerbia által felbújtatott bérencek voltak, kik Ferenc Ferdinánd trónörökösben Szerbia ellenségét látták.

 A szarejevói merénylet korabeli rajza

A hétre kevés újdonságot tudok a televízió műsorából ajánlani: a gyakran sugárzott játék- és dokumentumfilmek mellett üdítően hat egy-egy ritkábban játszott alkotás, mint például A nagy hadgyakorlat és a Tigris brigád, valamint az 1939-ben készült Toprini nász című magyar film. Igaz, egyik sem az első világháború idején játszódik, hanem a századfordulón, s nem is maga a háború a témájuk. Inkább csak a korszak megidézése miatt tettem be őket az ajánlóba, csakúgy mint Szép Ernő Kávécsarnok című egyfelvonásosát, amely viszont már a háború utáni Budapestre kalauzol el bennünket. A darab bemutatója – stílszerűen – egy kávéházban lesz.

Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 2. rész

„Minden honvéd lelkész tartozik az általános egyházi szabályok előírta kötelmek szigorú szem előtt tartása mellett a katonai szabályok iránt is honvéd lelkészi állásának megfelelő tisztelettel viseltetni és a katonaság különleges viszonyait nemes hivatásbeli tevékenységgel méltó összhangba hozni” – olvasható a honvéd lelkészek számára 1913-ban kis füzet formájában megjelent szolgálati utasítás 19. §-ában, jól összefoglalva a katonai lelkészek összetett szolgálatát. Az alábbiakban a Nagy Háborút megelőző békeévek időszakából idézzük fel a tábori lelkészek tevékenységét.

 Gróf Majláth erdélyi püspök bérmál
(Borovi József: A magyar tábori lelkészet története című kötetéből)

Történetek a Jakabffy család múltjából 1.

Jakabffy Gábor Béla olvasónk a Nagy Háború idejéből származó, családi vonatkozású történeteket küldött számunkra, amiket örömmel teszünk közzé. A most elsőként közreadott kis történet szájhagyomány útján maradt fenn a család emlékezetében.

Nagyszüleim a Nagy Háború idején Tordán éltek 13 gyermekükkel, ahol szálloda és étterem üzemeltetésén kívül fuvarvállalkozást is vittek. Igen elfoglalt üzleti életük ellenére azért gondoskodtak arról, hogy a gyerekek az akkori kornak megfelelő szigorú nevelésben részesüljenek. Jakabffy Árpád fiuk Gátalján született 1898. február 14-én. Az I. világháború kitörésekor önként jelentkezett a hadseregbe. A cs. és kir. temesvári 61. gyalogezred 8. századába osztották be, ahol rövid időn belül zászlós rangig vitte. Tőrrel az oldalán készült díszegyenruhás katonai képét a család nagyon sokáig őrizte. (A kép sajnos nincs a birtokomban.)

 Életkép kutyával

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 1. rész

Új, nagyszabású sorozat indul a mai nappal a blogon. Sárközi Zoltán nagyváradi olvasónk ajánlotta fel számunkra dédapja, B. Sárközy Gergely Nagy Háborúval kapcsolatban keletkezett terjedelmes irathagyatékának a közlési lehetőségét. A nagyváradi 4. honvéd gyalogezredben szolgált egykori katona naplói, levelezése és feljegyzései alapján a háborúból hazatérve részletesen megörökítette átélt élményeit. Az 1922. február 1-jén befejezett, kézzel írt visszaemlékezését Katonaéletemből, élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim a világháborúban címmel egyetlen példányban elkészítve gondosan be is köttette. 90 éven keresztül a család néhány tagján kívül senki sem olvashatta... A Sárközy család elszegényedett nemesi ősei a XVII. században a Heves és Külső-Szolnok megyei Csépáról kerültek a Bihar megyei Árpád községbe, ahol a XIX. század második felére szorgos munkával vagyonos gazdálkodóvá lettek. Az 1883. március 12-én született B. Sárközy Gergely végezte el a család történetének a felkutatását, aki a múlt és jelen történései iránt egyaránt fogékony emberként mindenről feljegyzést készített. Ennek köszönhető a most közreadásra kerülő visszaemlékezés is, amelynek szövegét blogunk számára Péter I. Zoltán tette közlésre alkalmassá. A visszaemlékezést a B. Sárközy Gergely által írt sorrendben, az általa megírt fejezetek rendje szerint, az eredeti kézírásos szöveggel teljesen megegyező változatban adjuk közre, kizárólag a nyilvánvaló betűtévesztéseket és a mai helyesírástól eltérő szavakat javítjuk. A fejezetek szerző által adott sorszámait elhagyjuk, ezek megegyeznek a mi sorszámainkkal, a címüket meghagyjuk. A szöveg a mai olvasó számára is jól érthető, ahol egyes kifejezéseknél mégis szükségesnek ítéljük, ott az eddig szokásos módon, linkelhető buborékokban fűzünk hozzá rövid értelmező kiegészítéseket. Terjedelmesebb tartalmi kiegészítés, magyarázat szükségessége esetén ezeket a szövegben szögletes zárójelben közöljük.

 B. Sárközy Gergely katonafotója

„Perdül a kocka az Újév sorsdöntő serlegéből: béke vagy háború… Sok ajakról felszakad e kérdés, sok szem új reménységgel csüng az esztendő megújhodásán”- olvashatjuk a Külügy-hadügy című magyar katonai hetilap 1916. január 2-ai számában. „Amíg a puska és ágyú szól, addig nincsen újesztendő. A magyar szurony vége nem ismer ó- és újesztendőt, s a magyar lélek elhatározása nem jár a kalendárium-levél fordulás után” – olvashatjuk kicsivel odébb. „A harc tovább folyik minden arcvonalon. Hogy mit fog hozni az újesztendő, azt előre ki láthatná?” – olvashatjuk ugyanezen lap immár 1916. december 31-ei számában. A frontvonalakon harcoló katonák milliói a Nagy Háború idején ugyanígy évről évre feltették a kérdést az év végéhez közeledve: Vajon mit hoz számunkra az új év?

 Sajátos újévi képeslap 1914-ből

Kivételesen péntek helyett csütörtökön jelentkezem a kulturális ajánlóval, mivel holnap még egy évvégi utolsó poszt jelenik meg a blogon. Sokan már a szilveszteri mulatságra gyúrnak, mások viszont inkább az olvasgatást vagy a tévézést választják majd. Otthonról elmenős programot az elkövetkező hétre én sem találtam, csupán néhány többször ismételt játék- és dokumentumfilmet a tévében. Újdonság lehet a november elején DVD-n megjelent, különböző filmes fórumokon nagyjából közepes értékelést kapott 2004-es amerikai film, A K-alakulat, amit ugyan még én sem láttam, de remélhetőleg legalább egy estére nézhető.