A Nagy Háború

 Tolnai Világlapja

A Doberdó-fennsík kiürítése a hatodik isonzói csatában - 1916. augusztus 10.

Öt sikertelenül megvívott isonzói csata és egy elszenvedett gáztámadás után 1916 nyarán az olasz hadvezetés döntő lépésre szánta el magát: a siker reményében minden tartalékot mozgósított, új korosztályokat sorozott be, a front más szakaszáról csapatokat vezényelt át a Görzi-hídfő és attól délre a Doberdó-fennsík térségébe.

 Rajvonal a Karszton
(Tibor Balla – Patrizia Dal Zotto – Paolo Pozzato: L’inferno di pietra című kötetből)

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 32. rész

Idegen országban, betegen

Május 30-31-ét a gyengélkedőben töltöttem el. Az orvos gyomorhurutot állapított meg. Porokat rendelt, később ricinusolajat és ópiumport, melyeket - habár igen rosszak voltak is – elfogyasztottam, de nem használtak semmit. Szerfelett le voltam gyengülve, soványodva. Néha kiültem a ház elé, s elmerengve, gondolkozva szemléltem e bájos, vadregényes idegen vidéket. Az idő esős, körülöttem az óriás hegyek ködbe, fellegbe voltak burkolva.

 A mai Arnoldstein felülről
(forrás: flightforum.ch)

Több mint egy éve, 2010. július 28-án indult a Nagy Háború Blog, s az óta több mint kétszáz poszt, köztük visszaemlékezések, személyes történetek, tudományos cikkek, haditechnikát bemutató írások, úti beszámolók, karcolatok, stb. jelentek meg az első világháborúról. Mikor elkezdtük, fogalmunk sem volt, hány embert fog ez érdekelni, azóta örömmel tapasztaljuk, hogy vannak rendszeres olvasóink, valószínűleg nem is kevesen.

Szeretnénk persze, ha még többen olvasnák és írnák ezt a blogot, ezért úgy gondoltuk, megkérdezzük olvasóinkat, hogy ki miért és mikor olvas bennünket, kinek mi tetszik, ki mit változtatna stb.

Köszönjük, ha kérdőívünk kitöltésével segít(esz) jobbá tenni a blogot! Kérdőívhez katt az alábbi képre!

1915. március 14-én a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred visszavonulóban volt a Variházától délnyugatra húzódó Korumkó hegy gerincén. A túlerőben levő orosz csapatok több helyen betörtek a védőállásokba, a vonal nem volt tartható, a védőket vissza kellett venni. Az új védővonal kialakításánál Damó Elemér, a székesfehérvári ezred utász századosa azt a feladatot kapta, hogy olyan műszaki akadályokat építtessen az új állások elé, amelyek csökkentik a meglepetésszerű rajtaütéseket. A védvonal kiépítésének részleteit, valamint egy különös fegyver, a Zubovics Fedor kapitány által kifejlesztett szárazföldi torpedó használatát az utász tiszt kéziratából ismerhetjük meg.

 Lisznyai Damó Elemér

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 31. rész

Arnoldsteinben

Május 27-én délelőtt 10 órakor értünk Bruckba, Stájerországban. Itt félóráig vesztegeltünk, vettünk mi utászok közösen egy kishordó sört 13 koronáért, mely hűsítő ital a nagy melegben igen jólesett. Bruckból elindulva a vonat gyorsan robogott előre a csodálatraméltó vadregényes vidéken. Délután 3 órakor Villachba értünk, Karintia tartományban. Valameddig még tovább haladtunk, de akkor – bizonyára nem jó vágányra kerültünk – mert egy állomáson a mozdonyt és tiszti kocsikat vissza-előre akasztották, s visszafelé haladtunk és csakhamar másik vágányon haladtunk célunk felé. Késő este értünk Sant-Frick állomásra, hol sokáig állt a vonat. Éjfélkor ismét elindult és lassan dübörögve 28-án hajnali fél 4-kor érte el Arnoldstein kis városát.

 Táborozás a fűben, korabeli fotólap

97 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án üzent hadat a Monarchia Szerbiának. A büntetőhadjáratnak indult helyi konfliktus csakhamar világméretű háborúvá alakult. Augusztus folyamán elindultak az első katonavonatok is. A Nagy Háború kitörésére Leitner Pál és Leitner László sanzonjával emlékezünk.

Dr. Serényi Jenőre emlékezve

A Serényi Jenő hadapród vezette járőrcsapat útját követve érdemes a terepviszonyokat is jobban megismernünk. Hegyzávod a hegyek lábánál húzódó, a Sitnička patak völgyében megbúvó, hosszan elnyúló, egyutcás község. A települést a közepe táján emelkedő magaslaton épült templom uralja. A két ellenséges vonal között fekvő területet (senki földje) sűrű erdők és nagy kiterjedésű legelőként használt irtások borították. Ez így van napjainkban is.

 Hegyzávod napjainkban délnyugat felől fényképezve, a szemben húzódó hegyvonulat északi folytatása a Korumkó

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 30. rész

Olaszország felé

Mezőlaborc csinos kis városka volt, míg az oroszok fel nem gyújtották. Sok ház ugyan elég épen került ki az óriási háború iszonyatosságaiból, de a nagyobb épületek, különösen a vasútállomás körül mind le voltak égve és felrobbantva.

 Mezőlaborc szétlőtt vasútállomása 1915 körül, korabeli képeslapon

Molnár Ferenc haditudósítói működéséről már esett szó a blogon. Az író 1915 júniusában megfordult a pár nappal korábban visszafoglalt Przemyślben is. A jelképes jelentőségűvé vált erőd és város visszavétele az előző hetekben itt is több bejegyzésben szóba került. Molnár részletesen beszámolt a városban tapasztaltakról, külön kitérve a két és fél hónapos orosz megszállást helyben átvészelők élményeire is. Tudósítása szerint a város elfoglalását követően az oroszok tizennyolcezer zsidót üldöztek el otthonából. Lakásaik és az azokban található zongorák furcsa használatáról szóló beszámolót az író tollából idézzük.

 Az orosz hadsereg bevonul Przemyślbe
(forrás: greatwardifferent.com)