A Nagy Háború

Az Ungváry-Bisothka család háborús hőseiről és hősi halottairól korábban már írtunk itt a blogon. A poszt szerzőjétől, Kövendy Katalintól kaptuk az alábbi fotókat is, amelyek a háború időszakának vidámabb perceit idézik.
 
 

Szurmay Sándor, a honvédelmi minisztérium egyik legkiválóbb hivatalnok katonája a hadüzenet után komoly dilemma elé került: maradjon a minisztériumban, hogy közelgő előléptetésével államtitkár, majd utána miniszter legyen – ami később be is következett –, vagy pedig frontszolgálatra kérje magát? Ő a frontot választotta. Annak ellenére, hogy elismert elméleti tudása dacára akár a gyakorlati kudarc veszélye is fennállt. Döntésének helyessége azonban nagyon gyorsan bebizonyosodott!

Kovács György háborús naplója – 27. rész

Háborús mesemondónk mai rövidke története ismét egy elmélkedés a háború borzalmain és értelmetlenségén, amely 1916 nyarán egy alkalommal Galíciában elé tárult látvány hatására fogant meg benne…
 
 
 

Az 1910-es években a magyar plakátművészet első aranykorát élte. A plakát közvélemény formáló jelentőségét korán felismerték: az első világháború négy éve alatt propagandisztikus céllal készült plakátok a korszakban külön fejezetet alkotnak. A témák változatosak: hadikölcsönök, hadifémgyűjtés, hadikiállítások vagy más jótékony célú rendezvények hirdetése, de érdemes megemlíteni a háborús témákat csupán ürügyként használó kereskedelmi reklámokat is. A jószolgálati szervezetek, köztük az Auguszta Gyorssegély-Alap akcióit olyan kiváló grafikusok, mint pl. Faragó Géza, Bortnyik Sándor, Moldován Béla vagy Tuszkay Márton plakátjai hirdették.

2014 szeptemberében jelent meg Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái című kötete a Külső Magyarok kft. gondozásában. A könyv a Nagy Háború talán egyik legborzalmasabb magyar vonatkozású eseményének, a „halálmarsnak” és az asinarai hadifogolytáboroknak a történetét dolgozza fel.

Kovács György háborús naplója – 26. rész

A bukovinai fronton egy időben sorra meghaltak a figyelők. Halálukat hátulról érkezett lövések okozták. A rejtély megoldását egy galambdúcban kellett keresni…
 
 
 

Bugyi község az I. világháborúban

November 17-én a Pest megyei Bugyi nagyközségben, a Nagy Háború Blog első világháborús műtermi portréfotó-kiállításával egy időben, a háború időszakát megjelenítő helytörténeti kamaratárlat nyílik, amellyel a település a nagy háborúban részt vett fiaira emlékezik. A tárlaton bemutatásra kerülő fényképekből most mi is közzé teszünk néhányat, miközben felidézzük a település első világháborús emlékezetét.

A legtöbben Márton Áronra Erdély püspökeként emlékeznek. Pedig papi tanulmányainak megkezdése előtt harcolt a Doberdón, a román fronton és Dél-Tirolban is, sőt többször megsebesült. A későbbi püspök több kitüntetéssel, tartalékos hadnagyként fejezte be az I. világháborús szolgálatot.

Kovács György háborús naplója – 25. rész

Háborús mesemondónk hősei ezúttal az állatok: egy tűzvonalban született magyar kis csikó és a kicsinyét elvesztő orosz anya szamár. A mesebeli történet háttere ezúttal is a varázslatos Kirlibaba, ahol a támadásokban és ellentámadásokban az emberek mellett az állatok sorsa is a szerencsén múlik…

Arcok a Nagy Háborúból 14.

Frontra indulás előtt a család – ha tehette – meglátogatta a katonaruhát öltött férjet vagy fiút a kaszárnyában. Erről tanúskodik egy Veszprém vármegyei községből, Szentgálról bevonult katona feleségének írt lapja is.