Irtózatos volt nézni is

2014.11.24. 06:30 :: Nagy Háború szerkesztőség

Kovács György háborús naplója – 27. rész

Háborús mesemondónk mai rövidke története ismét egy elmélkedés a háború borzalmain és értelmetlenségén, amely 1916 nyarán egy alkalommal Galíciában elé tárult látvány hatására fogant meg benne…
 
 
 

 

Figyelő voltam akkor, amikor ezt a rajzott csináltam a galíciai hullámos síkságon. 1916 nyarán rettenetes támadások voltak mindenfelé a tájon. A mi ezredünk előtt csendesebb volt a szituáció, de tőlünk jobbra rettenetes támadást fejtettek ki a németek az oroszok ellen. Éppen figyelő voltam és nagyon jól oda láttam a németek frontjára, annak dacára, hogy körülbelül hat kilométer távolságra lehettek hozzám. Rémséges ágyútüzet adtak egymásra az oroszok és a németek úgy, hogy még az a föld is égett talán a rettenetes ágyútűztől.

 

Láttam, amikor bele-belevágott a gránát egy-egy ember tömegbe. Az emberek a levegőbe repültek és darabokban hullottak le vissza a földre. Éppen nálam volt egy jó prizmás távcső, amin aztán mindent jól meg lehetett látni. Igazán mondhatom, hogy irtózatos volt még olyan távolról is nézni azt a rettenetes ember mészárlást, ami ott végbe ment. Körülbelül két óra hosszáig tartott a támadás, de a németek győztek szegények, Istenem, de hiába...

Kovács György 1875-ben a Somogy megyei Kastélyosdombón született és 1949-ben itt is hunyt el. Árva gyermekként nevelkedett, miután a szüleit korán elvesztette. Felnőtt fejjel, pásztoroktól tanult meg írní és olvasni. A háború előtt már megházasodott, egyetlen leány gyermeke, Emília 1908-ban születetett. Az első világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred katonájaként szolgálta végig. Mesék az első világháborúról – forrásközlemény sorozatunknak ezt a címet is adhattuk volna. Kovács György írásai ugyanis egymásba fonódó meseszerű történetekként elevenítik meg a Nagy Háború eseményeit. Azonban csak a stílus háryjánosi, a leírt tartalom maga a háború drámai és naturális valósága, ahogy Kovács György és sok millió társa azt átélte. A napló történetéről és a forrásközlés módjáról a sorozat első részében adtunk részletesebb ismertetést.

Előző rész: A galambdúc
Következő rész: Mire való a tábori őrs?

Szólj hozzá!

Címkék: kovács györgy budapesti 30–as honvéd gyalogezred pécsi 19–es honvéd gyalogezred

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr216927503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Perczel

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Utazás

 

Kiállítás

Ösztöndíj

Roberto Visinntin

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása