Elez Dervišević, a Monarchia legifjabb katonája

2020.04.02. 07:15 :: MolnárTibor

A Nagy Háború kitörésekor az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében harcoló legfiatalabb katona minden bizonnyal az 1901-es születésű, bosnyák Elez Dervišević (ejtsd: Elez Dervisevity) volt. Következzen az ő élettörténete.

 

Bosznia–Hercegovina 1878-as megszállását követően hamarosan – 1882-től – a Monarchia új alattvalói is hadkötelesekké váltak. A tartomány területéről sorozott legénységből 1885 és 1892 között 12 gyalogos zászlóaljat állítottak fel, amelyeket 1894. január 1-jén négy gyalogezredbe szervezték.

Csapattest Hadkiegészítési körzet központja A békehadrendbeli állomáshely (1914)
Cs. és kir. 1. BH gyalogezred Szarajevó ezredtörzs, I., II. és IV. zászlóalj Bécs,
III. zászlóalj Szarajevó
Cs. és kir. 2. BH gyalogezred Banja Luka ezredtörzs, I., II. és IV. zászlóalj Graz,
III. zászlóalj Banja Luka
Cs. és kir. 3. BH gyalogezred Tuzla ezredtörzs, I., II. és IV. zászlóalj Budapest, III. zászlóalj Tuzla
Cs. és kir. 4. BH gyalogezred Mostar ezredtörzs, I., II. és IV. zászlóalj Trieszt,
III. zászlóalj Mostar
Cs. és kir. BH vadászzászlóalj Szarajevó Bruck an der Leitha

 

A cs. és kir. 4. BH gyalogezred jelvénye A cs. és kir. 4. BH gyalogezred jelvénye

A Nagy Háború során felállításra kerültek az 5., 6., 7. és 8. BH gyalogezredek, valamint további vadászzászlóaljak is.

A cs. és kir. 4. BH gyalogezred katonái ima közben A cs. és kir. 4. BH gyalogezred katonái ima közben

A bosnyák katonák rettenthetetlen harcosok hírében álltak, amit a háború során kiérdemelt arany vitézségi érmek is igazoltak. A teljesség igénye nélkül, az 1. BH gyalogezred katonáinak harctéri teljesítményét 20, a 2. BH gyalogezredét 42 (!), a 3. BH gyalogezredét 10, a 4. BH gyalogezredét pedig 15 arany vitézségi éremmel jutalmazta a hadvezetés. A bosnyák vadászzászlóaljak legénysége további 19 arany vitézségi érmet érdemelt ki.

A Monarchia bosnyák csapatokról is megemlékező emlékműve a szlovéniai Log pod Margantom-ban A Monarchia bosnyák csapatokról is megemlékező emlékműve a szlovéniai Log pod Margantom-ban

Elez Dervišević 1901-ben a – Szerbia és Bosznia között a határt képező Drina folyótól mindössze 10 km-re nyugatra fekvő – boszniai Bijelinán, tekintélyes kereskedőcsalád sarjaként látta meg a napvilágot. 1913-ban bátyja nyomdokaiba lépve – aki akkor már hetedikes volt – Tuzlán kezdte meg gimnáziumi tanulmányait.

A Dervišević-család a Nagy Háború előtt A Dervišević-család a Nagy Háború előtt

A szarajevói merényletet követően egy gazdag bosnyák kereskedő, Ademaga Mešić felismerve a Szerbia közelsége miatt a bosnyákokat fenyegető veszélyt – a hatóságok jóváhagyásával – még nem hadköteles korú legényekből 450 tagú szabadcsapatot szervezett, és szerelt fel saját költségén. Az alakulat a határt volt hivatott védeni az eseteleges szerb betörés ellen. Ehhez az alakulathoz csatlakozott Elez bátyja, Mehmet Ali, aki hamarosan egy 180 fős csapat parancsnokává lépett elő. A háború kitörésekor – 13 évesen – Elez is csatlakozott a szabadcsapathoz. Egy felderítő-vállalkozás alkalmával, a Drinán való átkelés során, Mehmet Ali elesett a szerbekkel vívott csetepatéban.

Elez Dervišević katonaként Elez Dervišević katonaként

1915 májusában – amikor a Boszniában állomásozó osztrák–magyar csapatok jelentős részét Olaszország egyre valószínűbb hadüzenete miatt az olasz határra vezényelték – Elez kiváló helyismerete miatt a cs. és kir. prágai 91/I. zászlóalj útikalauza lett a bevagonírozás során. Egy óvatlan pillanatban ő is felszállt a vonatra, jelenléte csak az Isonzónál derült ki. A gyereket Alois Martinek zászlóaljparancsnok vette pártfogásába, akinek a személyes küldönce lett. Később a harcokba is bekapcsolódott, egy alakalommal három olasz katonát ejtett hadifogságba. Jutalmul, 14 évesen, tizedessé léptették elő.

Elez Dervišević Alois Martinek zászlóaljparancsnok társaságában Elez Dervišević Alois Martinek zászlóaljparancsnok társaságában

A harcok során súlyosan megsebesült, repesz fúródott az állkapcsába. Bécsbe szállították gyógykezeltetésre. Megjelenése nagy feltűnést keltett, a kórházban Izabella Mária Terézia főhercegnő (1888–1973) is meglátogatta. Felépülése után vissza szertett volna menni bajtársaihoz a frontra, de nem hagyták.

Előbb az Ernsthaler család vette pártfogásába, majd a pozsonyi kadétiskola hadapródja lett.

Az Ernsthaler család körében Az Ernsthaler család körében

A háború befejeződését követően visszatért szülővárosába. Katonai szolgálataiért megkapta a 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, a Bronz Vitézségi Érmet, valamint a Katonai Érdemérmet.

A bécsi és magyarországi – Izabella főhercegnő ekkor Magyarországon élt – támogatóitól kapott tőkéből 1925-ben testvérével mezőgazdasági termékek exportjára szakosodott vállalkozást alapított, amely a második világháború kezdetéig sikeresen működött. A második világháború befejezését követően – egyes források szerint azért, mert a németek oldalán harcolt a kommunista partizánok ellen – elhagyta szülőföldjét és Szíriában telepedett le.

A szír hadsereg őrnagyi egyenruhájában A szír hadsereg őrnagyi egyenruhájában

A szír hadsereg tisztjeként részt vett az Izraellel vívott fegyveres konfliktusokban, az őrnagyi rendfokozatig vitte. 1988-ban Damaszkuszban hunyt el.

13 komment

Címkék: gyermekek bosnyákok Bosznia-Hercegovina Elez Dervisevic

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr4515569160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.04.02. 10:04:58

Érdekes élettörténet!

Egy - a azóta sajnos megszűnt - kitüntetéses fórumra egyszer feltöltöttek egy igazolványt, az tulajdonosa hivatásos altiszt volt a Horthy-korban.
Az illető 1903-ban született ennek dacára volt bronz vitézségi érme és Károly csapatkeresztje.

Az utolsó I. vhs román veterán, a 2007-ben 103 éves korában elhunyt Gheorghe Panculescu ugyancsak 1903-as születésű, 1918-ban 15 évesen lett katona, de harcba nem került.

BartókBéla 2020.04.02. 11:22:56

Különleges életpálya és remek poszt. Gratulálok, Tibor.
Azt hiszem, Habsburg Frigyes főherceg az olasz front főparancsnokaként vette pártfogásába a bosnyák Gabcanovic fivérek által is segített kisfiút.
Közben kiderítettem, hogy 1878 majd 1908 után is több ezer bosnyák vándorolt ki a Török Birodalomba akik a Közel-Keleten a mai Ciszjordániában telepedtek le. Ma is ott élnek leszármazottaik. Az etnikai közösség mellett az 1946-ban megszervezett szíriai hadseregnek is szüksége volt tapasztalt muszlim katonákra. Nem csoda hogy Dervisevic tartalékos őrnagyként hunyt el, egyik lánya, Eszima állítólag ma is Damaszkuszban él.

BartókBéla 2020.04.02. 11:27:01

Pontosan Osman és Jusuf Grabčanovićra gondoltam.

MTi 2020.04.02. 12:10:09

@BálintFerenc: @BartókBéla:
Köszönöm a kiegészítéseket!

BartókBéla 2020.04.02. 12:18:35

Abban is magamat kell javítanom, hogy Habsburg Jenő főherceg volt a délnyugati front parancsnoka, családja nem volt, ezért kérhette bátyja, Habsburg Frigyes főparancsnok segítségét Elez érdekében. Frigyes és családja 1920 után Mosonmagyaróvárra költözött Weilburgból, ott kereshette fel őket a bosnyák legény.

BartókBéla 2020.04.02. 12:23:38

@MTi: Én köszönöm a sok érdekes információt Várom az újabb posztjaidat.Jó munkát.

MTi 2020.04.02. 13:17:25

@BartókBéla: ha minden igaz, akkor lesz még.

BartókBéla 2020.04.02. 17:03:57

Tibor, biztosan tudod, de el is felejtettem, hogy a szerbek is előálltak 1-2 gyerekkatonával:

Momcsilo Gavrity (Momčilo Gavrić született 1906-ban):
en.wikipedia.org/wiki/Mom%C4%8Dilo_Gavri%C4%87

Dragoljub Jelicsity (D.Jeličić,született 1902-ben):
en.wikipedia.org/wiki/Dragoljub_Jeli%C4%8Di%C4%87
Egyébként a magyar sajtó is dicsekedett a kiskorú vitézekkel. Állítólag a szatmári 12-es honvédeknél és az egri 60-as közösöknél is szolgált t 1-1 kisfiú:
library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUjsag_1917_01/?query=legifjabb&pg=8&layout=s

MTi 2020.04.02. 18:08:10

@BartókBéla: várjuk a bloggazda lépését! :)

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.04.02. 18:57:24

@BartókBéla: @MTi: Nyugalom uraim, mindennek eljön az ideje! :)

Momčilo Gavrić már "csőben van", Tibi megírta, hamarosan sorra is kerül itt, de a többiek esetén még szabad a vásár! Ki szeretné melyiküket megírni?

Ha javasolhatok, Béla, neked a szatmári 12-es és az egri 60-as ifjoncokat "hivatalból" is illene! De előbb légy meg a már vállalt posztokkal! :)

THorváthAttila 2020.10.14. 00:13:05

Lehet hogy nekem újdonság, de a kommentek alapján nem biztos, hogy a Mollináry-bakák emlékkönyvében van egy Dombay József, aki 1903-es, szolnoki születésű és budapesti. A szöveg szerint "példátlanul áll a világháború történetében hogy ily fiatalon - alig 13 éves korában - megihlessen valakit a hazaszeretet oly fokban, hogy gyermek létére képes legyen elszakadni a szülői ház melegétől és ifjonti vérét áldozni a legmagasztosabb célért: a hazáért. Ez a ritka eset történt meg hősünkkel, aki szülői és felsőbb katonai beleegyezéssel 1915 tavaszán bevonult, s a Drohobic-Lemberg- i frontszakaszra került és végigküzdötte az 1915-16-os offenzívát, majd a wolhíniai harcokat. 1917-ben szabadságra jött haza, a ezután miniszteri rendelet értelmében nem engedték többé a frontra. Itthon teljesített szolgálatot, majd leszerelt. Lakástakarító. Felesége Csiffán Anna." Úgy rémlik, hogy Kozma Miklós is említ egy kis srácot, aki a tüzéreknél szolgált és egyszer vele utazott vissza a vonaton.

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.10.14. 19:33:51

@THorváthAttila: Kozma két 13 évest is említ: a 65-ös közös gyalogezredben Braun Miklós, a 12. tábori ágyús ezredben pedig Rebró Gusztáv. Előbbit nagyváradinak, utóbbit pestinek írja.

magyarmoszlim 2020.11.16. 18:39:02

@MTi: Források: Werner Schachinger: Die Bosniaken kommen!
C. Neumayer: Des Kaisers Bosniaken...
Primer: Kriegsarchiv EWK-KA, Bécs...
Ebből készült az MA szakdolgozatom, s most a PhD-m is, ill. több publikációm: Valóság c. folyóiratban a K.u.K. híres bosnyákokat vezénylő tisztekről, ill. híres bosnyákokról, stb. írtam többek között. A lista hosszú lenne, de az alapok a fenti két könyvből valóak.
A bosnyák katonákról, EVH-s harcaikról, a Rongyos Gárdában való részvételükről (1921, 1939), a veteránok életéből is kutattam. Ma Mo.-n 24 temetőben nyugszanak bosnyák EVH-s katonák, Szombathelyen 3 "Handzsáros" nyert végső nyugalomra-II. VH.

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Perczel

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

 

Kiállítás

Ösztöndíj

Roberto Visinntin

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása