Heinrich Bolzano vezérőrnagy háborús szolgálata a piavei offenzíváig

2020.02.27. 07:01 :: BartókBéla

Az elveszett tábornok – 2. rész

italiano

Heinrich Bolzano (1868–1918) rövidebb helyőrségi és hosszabb vezérkari szolgálat után a Nagy Háború kitörésekor alezredesi rangban szolgálva Budapesten a cs. és kir. kecskeméti 38. gyalogezred egyik zászlóalját vezette, de hamarosan nehezebb és másféle megbízatást kapott: 3 évig irányított egy gyalogezredet, majd egy gyalogdandárt az orosz fronton. Az 1918. június 17-én a Piavénál a montellói csatában különös körülmények között elesett, akkor már osztrák–magyar tábornok pályafutását bemutató sorozatunk második részében a háborús tevékenységét idézzük fel, most is kiemelve életútjának a magyar vonatkozásait.

 

Heinrich Bolzano tábornok parancsnoki állásában kényelmes polgári bútorokkal Heinrich Bolzano tábornok parancsnoki állásában kényelmes polgári bútorokkal
(Forrás: www.kiefer.de)

A kecskeméti 38-as gyalogezred krónikája szerint 1914. április elején az ezred nagy része – Bolzano zászlóaljával együtt – határvédelmi céllal Péterváradra érkezett, ahol július 27-én kezdte meg a hadműveleteit. Van olyan adatunk, hogy az alezredes augusztus végéig részt vett az első szerbiai hadjáratban, amely során a 38-asok átkeltek a Száván, Dobrici és Szabács mellett is megütköztek az ellenséggel, de vissza kellett vonulniuk és tovább kellett védeniük a határt.

A kecskeméti 38-asok tisztikara Péterváradra indul 1914 tavaszán A kecskeméti 38-asok tisztikara Péterváradra indul 1914 tavaszán
(Forrás: www.magyarezredek.hu)

Heinrich Bolzano 1914. július 7-től azonban már a cs. és kir. 88. gyalogezred parancsnoka volt, és ezzel az alakulattal indult az akkor északinak nevezett orosz frontra, ahol azután 3 évet szolgált. Az ezredet 1883-ban állították fel, az 1914. júliusi adatok szerint a Nagy Háború kezdetén a VIII. hadtestbe, illetve a 19. gyalogos hadosztályba és ott a 38. gyalogdandárba osztották be. Nemzetiségi arányai szerint 72 %-ban cseh, 26 %-ban német anyanyelvű volt, vezényleti nyelve német és cseh volt. Hadkiegészítési körzetének és keretének központja a Prágától 30 km-re délnyugatra fekvő Beraun városa volt. Az ezredtörzs, valamint a II., III. és IV. zászlóalj Budweisban állomásozott, az I. zászlóaljat a dél-csehországi Neuhausban helyezték el. Az ezred pótzászlóalját azonban – több más hasonló csehországi alakulathoz hasonlóan – megbízhatatlanság miatt a háború elején Szolnokra helyezték a cs. és kir. 68. gyalogezred laktanyájába, ahol mintegy három éven át képezték ki és indították a cseh nemzetiségű katonák menetszázadait a harctérre. Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy Bolzano ezredes is néhányszor meglátogatta a 88-as csehek magyarországi központját.

1916 áprilisában Heinrich Bolzano ezredes parancsnoksága alatt a zászlóaljakat Josef Fritschek, Karl Wagner, Josef Wachter és Kamillo Polainer alezredesek irányították, de a törzshöz tartoztak még Natterer, Meissner, Schwarz, Würth, Herold, Grillo, Frendl és Raynoschek őrnagyok.

A cs. és kir. 88. gyalogezred képeslapja Csehország és Beraun címerével A cs. és kir. 88. gyalogezred képeslapja Csehország és Beraun címerével
(Forrás: www.numisbids.com)

Bolzano ezredes 88-asainak ekkori tevékenységéről a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred krónikájában maradt nyoma. A magyar ezred III. zászlóalja Kutassy Ignác százados vezetésével Krakkótól keletre 50–55 kilométerre a Visztula mentén Biskupice községet védte az oroszokkal szemben. 1914. november 24-én a veszprémi honvédek a 254. sz. magaslatot szállták meg, a csehek pedig tőlük balra és jobbra foglaltak állást, de nem voltak egymással közvetlen kapcsolatban. Este 7-kor kiderült, hogy Bolzano ezredes ezredének nagy részével visszavonult Kuchary községbe, mert őket is cserben hagyták a szomszédos alakulatok. Schamschula Rezső dandárparancsnok telefonon felelősségre vonta Bolzanót, és megparancsolta neki, hogy térjen vissza eredeti állásaiba, de ő az egy órával később újra kiadott parancsot sem teljesítette. A veszprémi ezredkrónikás leszögezi, hogy a cseh ezred állásait önként hagyta el. A későbbi általános visszavonulásról azonban sem az ezred, sem a dandár, sem a hadosztály parancsnoksága sem értesítette a honvédeket, ezért 25-én hajnalban az oroszok támadása váratlanul érte őket, és a veszprémi zászlóalj majdnem teljesen fogságba esett.

A 88. cseh gyalogezred a biskupicei összecsapásban Herczegh Géza A veszprémi honvédek hadtörténete (Cegléd, 1936. 118.) c. művében A 88. cseh gyalogezred a biskupicei összecsapásban Herczegh Géza A veszprémi honvédek hadtörténete (Cegléd, 1936. 118.) c. művében
(Forrás: www.magyarezredek.hu)

1915. január végén azonban felállítottak egy vegyes (kombinált) dandárt, amelyet 9 hónapig Bolzano ezredes vezetett. Ez nagyobb önállóságot kapott, s besorolták Peter Hofmann tábornok hadtestébe. A magasabb egységet a cs. és kir. 88. gyalogezred 3 és fél zászlóalja, a cs. és kir. (jihlavai) 81. gyalogezred 3 zászlóalja, a 8. tábori tüzérezred 7. ütege, a 20. tábori tüzérezred 9. ütege, a 16. nehézmozsaras (sHbBt) üteg, valamint egy ukrán önkéntesekből álló különítmény alkottak. A dandár 5800 lőfegyvert és 11 löveget használt ebben az időszakban.

A 81-esek Jihlavából vonultak be, és van olyan kutató, aki fontosnak tartja kiemelni, hogy a cseh 88-asokkal szemben a 81-esek morvák (!) voltak, mivel Jihlava Morvaországban fekszik. A Bolzano Dandár felderítő, portyázó feladatokat ellátó – századnyi létszámú – nemzetiségi különítménye az Osztrák–Magyar Monarchia Ukrán Légiójának része volt, ahol még a nőkből is lehettek tisztek (!). Az Ukrán Légió mai kutatói és hagyományápolói találták meg és újították fel Bolzano ezredes ukrajnai bunkerének maradványait. Bolzanót ettől kezdve, régi elnevezéssel, „brigadérosnak” is nevezhetjük.

A Bolzano Dandár sapkajelvénye az oroszországi hadjáratból Ferenc József császár jelmondatával A Bolzano Dandár sapkajelvénye az oroszországi hadjáratból Ferenc József császár jelmondatával
(Forrás: picclick.de)

A hadtörténelemben ismert Bolzano Dandár a kárpáti csatában 1915. január–február fordulóján és március utolsó felében indított ellentámadásokat az oroszok ellen a Duklai-hágó körzetében. Néhány hónap pihenő után részt vettek a gorlicei csatában, majd áthelyezték őket a német Déli Hadsereghez (Südarmee). 1915 nyarán a Stryj mellett harcoltak, több elkeseredett csatát vívtak Bukaczowcze, Bóbrka, Gnila Lipa majd a Zlota Lipa és a Dnyeszter mentén.

Néhány hónappal később Molnár Ferenc is meglátogatta Bolzano dandárparancsnokot és vitéz cseh-morva katonáit, akik egyáltalán nem hoztak szégyent vakmerő huszita őseikre. Kierőszakolt átkelés – Öt nap egy ezred életéből című tudósításában az 1915. június 24-én a Dnyeszteren állandó ellenséges tűzben átkelő pilzeni 35-ösök és jihlavai 81-esek emberfeletti küzdelméről sorolta fel a bátorság megdöbbentő példáit. Az újságíró szerint a két alakulat alig ért partot, egy nap alatt 6 orosz szuronyrohamot vert vissza és 5 napig védelmezték hídfőjüket, míg az ellenség vissza nem vonult.

A cs. és kir. 81. gyalogezred sapkajelvénye csatakiáltásukkal A cs. és kir. 81. gyalogezred sapkajelvénye csatakiáltásukkal
(Forrás: www.vhu.cz)

A dandár 1915. szeptemberben már a Szeretnél harcolt és ekkor érték el a Strypa folyónál Burkanowot (ma Burkaniv, Ukrajna), ahol szeptember közepétől kiépítették állásaikat, valamint a dandárparancsnok és törzsének bunkerét. 1915. október végén cs. és kir. 132. gyalogdandárnak nevezték át Bolzano brigádját, és még 19 hónapig (!), vagyis 1917. július végéig tartózkodtak az orosz fronton. Meglepő módon azonban csak 1916. január végéig van a tevékenységéről adat, pedig 1916 júniusában a Bruszilov-offenzíva idején elkeseredett küzdelmet vívhattak az ellenséggel, a bunkert is akkor adták fel, majd a hadtest nyugat felé visszavonulva Brzezany előtt rendezkedett be védelemre. 1917 márciusában Bolzano is érezhette az orosz hadsereg gyengülését, a forradalom közvetett hatását saját dandárára, de 1917 júniusában még vissza kellett verniük az ún. Kerenszkij-offenzívát is.

A Bolzano Dandár harcálláspontja a burkanivi erdőben miután az oroszok elfoglalták A Bolzano Dandár harcálláspontja a burkanivi erdőben miután az oroszok elfoglalták
(Forrás: starefoto.trbr.in.ua)

A Bolzano Dandár parancsnoki bunkere 2017-ben A Bolzano Dandár parancsnoki bunkere 2017-ben
(Forrás: www.ukrinform.ru)

A m. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred hadi krónikája is idézi Bolzano ezredest, a 132. gyalogdandár parancsnokát, aki levelet írt Derényi Emil századosnak, a pécsi ezred egyik zászlóaljából szervezett 309. honvéd gyalogezred egyik zászlóaljparancsnokának. A zászlóalj a Strypa melletti zlotniki hídfőben volt a dandár kötelékében. „1915. november 24-én. Már két hónapja áll a 309. ezred I. zlj-a az én parancsnokságom alatt és segített a burkanowi hídfőben szívós kitartással az állást tartani. Ezért a zászlóalj parancsnokának az ő tisztjeinek és legénységének köszönetemet és elismerésemet fejezem ki. Bolzano ezredes.”

A 88-asok parancsnoki tanácsa a burkanivi erdőben A 88-asok parancsnoki tanácsa a burkanivi erdőben
(Forrás: commons.wikimedia.org)

Erről az időszakról csak 10 évvel később jelent meg egy izgalmas forrás, amikor a trianoni béke felülvizsgálatát javasló angol Rothermere lord 1927-ben egyik újságcikkében azt állította, hogy a csehek már a háború alatt szövetségesei voltak az antantnak. A Pesti Hírlap ezt úgy próbálta cáfolni, hogy olyan hivatalos jelentésekből idézett, amelyeket annak idején az egyes osztrák parancsnokok készítettek kizárólag a hadsereg-főparancsnokság tájékoztatására. Ezekben a jelentésekben bizonyára sok volt a túlzás, mert minden parancsnok igyekezett saját csapatairól a legjobb bizonyítványt kiállítani. Ennek dacára ezek fontos okmányok voltak annak bizonyítására, hogy a csehek zöme kivette részét a háborúból, mert a csődöt mondott ezredekről nem lehetett volna dicséretektől hemzsegő jelentéseket küldeni. A beszámolók között volt Heinrich Bolzano ezredesé is, amely azért érdemelt különös figyelmet, mert valószínűleg megtalálta azt a módszert, hogy hol kell keresni a határvonalat a megbízható és a megbízhatatlan cseh ezredek között.

A frontvonal Burkaniv község körül (a 39 jelzésnél) az 1916. júniusi orosz áttörés idején A frontvonal Burkaniv község körül (a 39 jelzésnél) az 1916. júniusi orosz áttörés idején
(Forrás: starefoto.trbr.in.ua)

„Mint a volt 88-ik gyalogezrednek és jelenleg olyan dandárnak a parancsnoka (81-ik és 88-ik számú gyalogezredek), amelynek nagyobbik fele tisztán csehekből áll, engedtessék meg nekem, hogy a bécsi cs. és kir. parancsnokság október 12-én kelt jelentéséhez hozzászólhassak, és a következőket terjeszthessem elő. Mindenekelőtt kérem a hadtestparancsnokságot, hogy ezt a jelentést továbbítsa az általános szolgálat érdekében. Bevezetésül felemlítem, hogy csehországi német családból származom, ott töltöttem el ifjúságomat és katonai szolgálatom nagyrészt cseh ezrednél (a 11. számú, Pisek, 75%-a cseh) teljesítettem. A cseh nyelvet is folyékonyan beszélem. A jelenleg parancsnokságom alatt álló ezredek mindenütt és minden időben kifogástalanul viselkedtek és kötelességüket a végsőkig teljesítették. Ezt bizonyítja a sok kitüntetés, a sok szóbeli és írásbeli dicséret a különböző magas parancsnokságoktól. Most arról értesülök, hogy a 88-ik gyalogezred egyik menetzászlóalja, amely a háború kezdetén Szerbiában harcolt, megbízhatóság tekintetében némi aggodalomra adott okot. Időt vettem magamnak ezeknek a különleges jelenségeknek a megvizsgálására és a következő eredményre jutottam.

A jihlavai 81. gyalogezred katonái Antonín Kurka tartalékos katonai gyógyszerész fényképén A jihlavai 81. gyalogezred katonái Antonín Kurka tartalékos katonai gyógyszerész fényképén (Forrás: ct24.ceskatelevize.cz)

A cseh paraszt, tapasztalataim után ítélve, teljesen megbízható, kitűnő polgár és katona. Teljesen távol áll tőle, hogy más uralom alá vágyódjék. Az államérdekre nézve veszedelmes elem kizárólag a művelt városi, továbbá az a műveltebb elem, amely hivatásánál fogva él falun (tanító, pap, hivatalnok). Ezek az emberek nagyobbrészt a Szokol egyesületek tagjai, amelyeket az állam hallgatólag mindig eltűrt. Az első menetzászlóaljak túlsúlyban olyan póttartalékosokból alakultak, akik majdnem kizárólag a tanítósághoz tartoznak. Szóval olyan népréteg, amely könnyen hajlik izgatásokra. Ez az oka annak, hogy egy és ugyanabból a hadkiegészítő parancsnokságból származó tábori ezred teljesen megfelel a követelményeknek, míg az első menetzászlóalj csődöt mond. Ebben rejlik annak titka is, hogy olyan ezredek, amelyek városokból egészítődnek ki vagy jobb munkásterületekről (a 28-ik és 36-ik gyalogezred), megbízhatatlanok, míg azok az alakulatok, amelyek a falusi lakosságból egészítődnek ki, teljesen kifogástalanok.”

Úgy tűnik, Bolzano ezredes, aki 3 évig szolgált együtt megszakítás nélkül az orosz fronton a 88-asokkal, majd a 81-esekkel is, kitűnő megfigyelőként eléggé tárgyilagosan választotta szét a megbízható és megbízhatatlan cseh katonákat. Az egykori dandárparancsnok véleménye szerint tehát Csehország népének kisebbsége volt az, amelyet megfertőzött a pánszláv agitáció, míg a csehek túlnyomó többsége, a vidék, mindvégig lojális volt az osztrák uralom iránt.

Ami a brigadérost illeti, neki sem kellett szégyenkeznie, hiszen hosszú frontszolgálata során vitéz cseh katonái révén ő is újabb kitüntetésekkel gazdagodott. Elnyerte a Vaskorona Rend 3. osztályú lovagi kitüntetését hadi díszítéssel, valamint a Lipót Rend Lovagkeresztjét ugyanolyan dekorációval.

A lövészezreddé átalakult császári-királyi 24. bécsi Landwehr gyalogezred jelvénye. A felirat egy részének fordítása: „Vagyont és vért császárunkért. Vagyont és vért a hazáért.” A lövészezreddé átalakult császári-királyi 24. bécsi Landwehr gyalogezred jelvénye. A felirat egy részének fordítása: „Vagyont és vért császárunkért. Vagyont és vért a hazáért.” (Forrás: picclick.de)

1917 nyarán Bolzano ezredes valószínűleg felsőbb utasításra otthagyta dandárját az összeomlás előtt álló orosz fronton, és egyelőre nincsenek adataink róla a következő néhány hónapban, mert csak 1917. november közepén lehetett arról olvasni, hogy előléptették vezérőrnaggyá, majd 1918. március elején már a császári-királyi 25. lövészdandár parancsnokának nevezik, amely akkor az olasz fronton állomásozik. A Landwehr (osztrák honvéd) alakulatokat 1917. április 11-én nevezték át Schützen (lövész) egységekké.

1918. június elején a XXIV. hadtest részét alkotó Ernst Kindl altábornagy vezette cs. és kir. 13. lövészhadosztály a Piave mellett Santa Anna és Villa Jacur között készülődött a nagy offenzívára. Ennek volt része elsősorban Bolzano vezérőrnagy 25. lövészdandára, amelyet az 1. (bécsi) lövészezred II., III, és IV. zászlóalja, valamint a 24. znaimi lövészezred I., II., és III. zászlóalja alkotott. Mindkét ezred legalább 94%-ban német anyanyelvű volt.

A szomszédos 26. lövészdandárt Paul Schinnerer ezredes vezette, amely a 14. és a 25. lövészezred mellé egy rohamzászlóaljat és egy gyalogosan harcoló dragonyosszázadot is kapott. A 14-es brünni lövészeknél 67%, a 25-ös kremsieri lövészeknél pedig 83% volt a csehek aránya. A lövészdandárok mellé volt sorolva a cs és kir. 13. tábori tüzérdandár 3 ezredének 17 ütege és egy tüzérosztálya, sőt a támadáshoz szükséges tűzerő biztosítására ehhez a lövészhadosztályhoz rendelték a m. kir. 37. honvéd tábori tüzérdandár 35 (!) különböző ütegét. Sokkal aggasztóbb volt azonban, hogy a 4. repülőszázad és a léggömbosztály mellett az 5 árkászszázad és az 5 építőszázad József főherceg, a 6. hadsereg parancsnokának naplója szerint csak 4 hadihídkészlettel rendelkezett. Bolzano brigadéros drámája tehát Oroszország után Olaszországban folytatódott, hogy a harmadik felvonásban tragikus befejezéssel érjen véget.

Az Osztrák Császári Lipót Rend Lovagkeresztje, amelyet Bolzano ezredes is megkapott Az Osztrák Császári Lipót Rend Lovagkeresztje, amelyet Bolzano ezredes is megkapott
(Forrás: Wikipedia)

7 komment

Címkék: Heinrich Bolzano

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr5115493470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2020.02.27. 08:37:49

"A veszprémi ezredkrónikás leszögezi, hogy a cseh ezred állásait önként hagyta el. A későbbi általános visszavonulásról azonban sem az ezred, sem a dandár, sem a hadosztály parancsnoksága sem értesítette a honvédeket, ezért 25-én hajnalban az oroszok támadása váratlanul érte őket, és a veszprémi zászlóalj majdnem teljesen fogságba esett."

Ilyenkor két hírvivő őrvezetőt szoktak küldeni... Sam Mendes szerint!

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2020.02.27. 09:43:17

Hm, érdekes Bolzano eszmefuttatása a falusi és városi csehek közti különbségről, mert utólag csak a megbízhatatlanokról, a szibériai cseh légióról olvashat az ember. Primer források no, nincs annál érdekesebb..:-)
Bár annyira nem meglepő, magyar és egyéb országokban is jobban kedvelték, a derék, fegyelemrenevelt, alázatos parasztembert a legnagyobb létszámigényű gyalogság/lovasságnál, szemben a városi munkásnépséggel.

Ami azt a biskupcie-i visszavonulást és parancsmegtagadást illeti, nem lett semmi vizsgálata/következménye Bolzanora nézve?

KajonÁrpád 2020.02.27. 10:47:04

@Sigismundus: Bolzano nem volt alárendeltje Schamschula tábornoknak, tehát szigorúan nézve nem adhatott neki parancsot közvetlenül, maximum kérhette. Bolzano álláspontja is védhető valamennyire, ha mellőle visszavonultak, akkor ő is kénytelen azt tenni, különben a "levegően fog lógni" a szárnya, persze kényelmesebb is, mint kitartani. A 31-es zászlóalj bekerítése legalább annyira a saját magasabbegységek hibája volt (gyakorlatilag elfeledkeztek róla), mint a 88-asoké, bár hozzá kell tenni, hogy a háború eleji mozgóharcban nagyon kaotikus állapotok uralkodtak és a parancsnokok csak nagyon korlátozott informáicókkal rendelkeztek a saját és ellenséges csapatok helyzetéről.

dr650 2020.02.27. 13:42:39

Szép kutatás Béla, köszönjük, és várjuk a 3. felvonást!
Itt található a bunker a térkép szerint (képekkel): https://www.google.hu/maps/place/Komandnyy+Punkt-Bunker/@49.2773085,25.3627609,419m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x4730533d1ebc742f:0x468b2b2111152d38!8m2!3d49.2772296!4d25.362827?hl=hu

BartókBéla 2020.02.27. 13:45:27

@Sigismundus: Szerintem is így van. Nekem az is érdekes, hogy 1918-ig azt bizonygatták a magyarok, hogy a csehek mekkora árulók, 10 év múlva pedig azt, hogy milyen lojális volt többségük. A hadsereg pedig - szerintem - valóban nem tudja a társadalmi különbségeket eltörölni bármennyire is próbálja és akkor még a tartalékos tisztté lett tisztviselőkról, értelmiségiekről nem is beszéltünk...

BartókBéla 2020.02.27. 13:47:33

@dr650: Köszönöm, a "befejező ember" Juhász Balázs lesz. A térképet is köszönöm, közelebb van a Strypa mint gondoltam...

csorsza 2020.02.28. 20:45:03

@BartókBéla: Érdekes vagy nem, a mi tény: a csehek tömegesen álltak át/szöktek meg/adták meg magukat a háború során. A magyar és osztrák vagy német csapatok meg nem. Érdekes meglátás ez Bolzanotól, de felesleges ezen sokat polemizálni.
A megbízható cseh parasztkatona pedig megbízhatóan teljesítette a megbíthatatlan cseh tanítóból lett tisztje parancsát, akármi is volt az a parancs.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról