A Doberdón bárói címet és san martinói előnevet szerző Heim Géza főhadnagy igazi háborús hősnek számított. Neve a blog olvasói számára is jól ismert. A kiemelkedő katonai teljesítményt nyújtó főhadnagy magánéletébe, háború előtti és utáni életútjába 100 éve kötött házassága apropóján nyújtunk betekintést.
A házassági évforduló egy olyan családi ünnep, amelyen a házastársak a házasságkötésükről és az azóta eltelt éveikről emlékeznek meg. Előfordul, hogy ezt a bensőséges családi alkalmat lakodalomként is megünneplik szeretteik körében (10 év = rózsalakodalom, 20 év = porcelánlakodalom, 30 év = gyöngylakodalom, 65 év = vaslakodalom). Az alábbi írásnak egy 100 éves évforduló adott apropót: Heim Géza (1888–1942) főhadnagy, a császári és királyi szegedi 46. gyalogezred közismertségnek örvendő századparancsnoka és adorjánházi Molnár Margit (1888–1981) esküvője 100 éve, 1917. július 22-én köttetett Bakonyszentlászlón.
Bakonyszentlászlói házassági anyakönyvi bejegyzés Heim Géza és Molnár Margit 1917. július 22-ei házasságkötéséről
A pár házassága az 1. világháború idején született katonaházasságok egyike volt.
Heim Géza házasságának a híre meglepetést okozott és „szóbeszéd tárgyát” adta a szegediek körében. A miértre pedig a válasz: az ara a köztiszteletben álló adorjánházi Molnár Elemér királyi ítélőtáblai bíró lánya özvegyasszony volt és a városlakók tudatában még élénken élt tragikus végű házassága.
Molnár Margit
Adorjánházi Molnár Margit első férje galánthai Fekete Pál belügyminisztériumi titkár volt. A pár 1910. november 26-ai eljegyzési hírét mind a szegedi mind az országos sajtó hasábjain bejelentik. Két nagy múltú, nemesi előnevekkel rendelkező család egyesült ebben a frigyben.
A vőlegény édesapja, galánthai Fekete Lajos (1819–1911) régi, gazdag magyar nemesi családból származott – jegyezte meg a Vasárnapi újság nekrológírója. A kor szokása szerint jogi tanulmányokat folytatott Pesten. Ez időszakban ismerkedett meg a fiatal Petőfi Sándorral Pesten (bár mindketten kiskőrösi születésűek). Petőfi Pozsonyból érkezett a fővárosba, ahol a verseskötetét szerette volna megjelentetni Vörösmarty Mihály segítéségével, és pár hétig szállást keresett. Fekete szívesen fogadta, s segített neki baráti társasága körében pénzt gyűjteni a készülő kötethez. Petőfi életrajzírói szerint valószínűleg ő vette rá Nagy Ignácot arra, hogy fordítói munkát kínáljon az ifjú költőnek, hogy a Kisfaludy Társaság Külföldi Regénytára számára regényeket fordítson. Petőfi és galánthai Fekete Lajos őszinte és mély barátságát a későbbiekben semmi incidens nem árnyékolta be – olvasható a Vasárnapi újság nekrológjában. Galánthai Fekete Lajos az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején az események aktív politikai résztvevője, az első népképviseleti országgyűlés tagja. Csurgó mezőváros érdekeit képviselte, neki köszönhető, hogy a település elsőfokú törvényszéki központ lett. Az országgyűlésen Kossuth táborába tartozott, megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását, s követte a kormányt Debrecenbe is. A szabadságharc leverése után visszavonult a közélettől, a megtorlás időszakában önként feljelentette magát, hogy társaival együtt legyen. 1850-ben azonban amnesztiával szabadul. A kiegyezésig visszavonultan él, majd újra politikai szerepet vállal országgyűlési képviselőként. Házasságából, melyet szalai Szalay Georginával kötött, 3 gyermek (Jolán, Erzsébet és Pál) született.
A menyasszony, Molnár Margit édesapja, Molnár Elemér 1884 júliusában házasodott Gödöllőn kocsi Horváth Amália kisasszonnyal, kocsi Horváth Elek, a belobreszkai belépő állomás bizottsági főnökének bájos leányával. Az esketést adorjánházi Molnár Nep. János szabadbatthyáni esperes-plébános végezte az udvari kápolnában. Házasságukból 6 gyermek született. A Molnár család a dunántúli Bakonyszentlászlóról származik. Molnár Elemér nagyapja az ottani uradalom ügyvédje volt. Édesapja mérnöknek tanult. 1848-ban a Honvéd hadigőzös kapitánya, a forradalom és szabadságharc idején a téli időszakban Szegeden állomásozik, később a Balaton Gőzhajózási Társaságnál dolgozik. A szegedi Csónakázó egylet első vezetője.
Molnár Elemér Pesten született 1853-ban, iskoláit Szegeden végzi, majd a pesti jogi tanulmányok után az igazságszolgáltatásban helyezkedik el. Végigjárva a ranglétrát, törvényszéki bíróból eljut a királyi kúriai bíró pozícióba. A 20. század elején 11 királyi ítélőtábla működött az országban, ezek közül a szegedi volt az egyik.
A kúriai bírók a város közéletében jelentős szerepet töltöttek be. Molnár Elemér tűzoltóegyleti főparancsnok, részt vesz a szegedi nagyárvíz mentési munkálataiban és a város újjáépítési folyamatában. Gyermekeinek igyekezett előnyös házasságot biztosítani, két lánya is belügyminisztériumi titkárhoz ment férjhez. Nyugalmazott kúriai bíróként 1928. május 18-án hunyt el Szegeden. Haláláról a helyi lap mint a legöregebb volt 46-os tartalékos tisztről emlékezett meg.
A Molnár család lakhelye a két világháború között az egykori Horthy Miklós utca (ma Dózsa György utca) 18. szám alatti épületben volt.
Adorjánházi Molnár Margit és galánthai Fekete Pál házassága rövid életű lett. Az 1910-es év végén kerül bejelentésre az eljegyzésük, de 1913-ban az ifjú férj váratlanul elhunyt. Tragikus halálának körülményeit az országos és a szegedi sajtó részletesen közli. Az ígéretes karrier előtt álló minisztériumi dolgozó, a Belügyi Kis-Kürt házi élclap szerkesztője hosszú szabadsága után nem jelent meg munkahelyén, otthonából rosszulléte miatt a Szent Margit kórházba szállították. Háziorvosa kifejezett kérése ellenére, ki azonnali műtétet javasolt, a kórház a műtét elhalasztásáról döntött, majd Fekete Pált éjjel a kórházi mellékhelységben találta meg a nővér holtan.
(Heim Géza családi hagyatékából. A képaláírás Heim Gézától származik)
Az orvosi közlemények szerint nem a kórházba kerülésének indoka (bélcsavarodás) okozta halálát, hanem váratlan szívszélhűdés. Felesége, Molnár Margit – kegyetlen módon – a kórház portásától értesült férje elhunytáról, s az eset botrányos visszatetszést keltett a minderről beszámoló lapok olvasóiban. Férje halála után Molnár Margit visszaköltözik Szegedre, s az előkelő hölgyek különféle jótékonysági egyleteiben (pl. Műkedvelő Úrinők Otthona) tűnik ki tevékenységével.
Heim Géza
Az özvegy Heim Gézával való megismerkedése testvérének, Molnár Miklósnak köszönhető, aki a szegedi 46. gyalogezredben hadnagyként szolgálva a Doberdónál Heim alárendelt tisztje volt.
A nagyszentmiklósi születésű Heim Géza az iskolai tanulmányait a szegedi kegyesrendieknél jó eredménnyel végezte. Földrajzból, történelemből, természetismeretből kiváló osztályzatokkal zárta az év végi minősítéseket. Műénekből, ahol a haladó csoport tagjaként heti 4 órában betanított egyházi énekeket és világi műdarabokat tanultak a résztvevők, majd adtak elő iskolai rendezvényeken, szentmiséken, szintén kiváló minősítést szerzett.
Aktívan részt vett az iskolai életben, pl. ő volt az ifjúsági segélyező egylet főkönyvtárnoka. 1905-ben a Jókai Mór emlékére rendezett ünnepségen Jókai Mór szerepe a szabadságharcban c. dolgozatával szerepelt. Iskolai sportversenyeken is kiemelkedett társai közül (pl. súlyemelésben). Az érettségi vizsga után a népszerű jogi pályát választó többséggel szemben ő a katonai hivatást választotta (ahogy három másik osztálytársa). 1906–1909 között a Honvéd Ludovika Akadémián tanul, majd a cs. és kir. szabadkai 86. gyalogezred hadnagya lett.
Heim Géza egy későbbi fotón már századosként
Az első világháború kitörésével a szerb, majd az olasz frontra került. A szerb fronton 1914 augusztusában a 86/III. zászlóalj utászosztagának a parancsnokaként a Drina bal partján lévő magaslatokon védelmi vonalak létesítésére kapott utasítást. Szeptembertől a Jagodnja, majd Debelo Osoje környékén folyó harcokban vesz részt. Többször megemlíti a 86-osok ezredalbumának beszámolója, hogy kiváló helyzetfelismerésének és személyes bátorságának köszönheti katonai sikereit – legyen az támadás vagy visszavonulás.
Az olasz hadüzenet után Heimék csak 1915 júniusában indulnak el visszamaradt menetszázadként a Szerémségből a dél-nyugati hadszíntérre. A Doberdóra kerülve San Martino del Carsónál a szegedi 46-osokhoz vezénylik a menetszázadát, majd Heim Géza a több századból kialakított 6. század parancsnoka lesz, és hozzá kerülnek a megmaradt 86-osok is.
A doberdói pokolban a legádázabb csaták folytak, amelyekről itt a blogon is sok írás olvasható. San Martinónál Heim jobbkeze és legjobb barátja Molnár Miklós volt. Az első vonalban egy kavernában laktak. Barátságuk Kókay László blogon már közölt harctéri naplójában is többször felbukkan. Beosztottaik a két tisztet kemény, „katonás” embernek tartották. „Egy nagy tudású, tapasztalt és erélyes frontkatona” – írta Kókay László Molnár hadnagyról, aki a szakaszparancsnoka volt, s ugyanezt gondolta Heimről is, aki pedig a századparancsnoka volt. Molnár Miklóst 1916. április 28-án áthelyezik a St. Peteri tisztiiskolába. Heim Gézát legjobb barátjának távozása keserűvé és ingerültté tette, amit a katonái is érzékeltek. „Heim nagyon rosszkedvű, mióta Molnár hadnagy, ki jobbkeze volt, elment. Most is egy mellettünk elhaladó szénás szekér kocsisát, mert nem az út legbaloldalán halad, s bennünket kissé leszorít az útról, hosszú hegymászó botjával felnyúlva a megrakott szekér tetejére, elver.” – írja Kókay a naplójában.
1916 tavaszán Heim alakulatának állásait az olaszok föld alatti aknákkal próbálták megsemmisíteni. Ellenakna fúrásába kezdett, majd robbantással megsemmisítette az ellenséges előretolt állást. A keletkezett stratégiai fontosságú robbantási tölcsért az előzetes utasítások ellenére megszállta, s felettesei parancsára sem vonult onnan vissza. 1916. május 8-án az olasz ellentámadásokat kísérő tüzérségi tűzben súlyosan megsebesült, 14 sebből vérzett. Katonatársait fájdalmasan érintette a tapasztalt frontkatona távozása.
Sikeres doberdói katonai bravúrját a helyszínen megszemlélve József főherceg felszólította, hogy folyamodjon a Katonai Mária Terézia-rend kitüntetéséért. A rend a Habsburg Birodalom legmagasabb katonai kitüntetése volt. Olyan katonatisztek nyerhették el – vallásra és származásra való tekintet nélkül – akik nemcsak bátran helytálltak, hanem olyan önálló kezdeményezésű katonai teljesítményt mutattak fel, amely az egész ütközet kimenetele szempontjából meghatározó jelentőségű volt és kedvező eredményt hozott. Ha a kitüntetett nem volt nemesi származású, kérhette nemessé emelését s bárói címet kaphatott. Ebben az esetben a nemesi előnév a fegyvertény helyszíne lett, jelen esetben san martinói báró Heim Géza. Nemességet és bárói rangot egyszerre adományozni csak a Mária Terézia-rend kiváltsága volt.
Bakonyszentlászlói esküvő
Heim Géza sebesüléséből lábadozva Molnárék bakonyszentlászlói birtokán ismerkedett meg későbbi feleségével.
Bakonyszentlászló képeslapon
(forrás: bakonyszentlaszlo.network.hu)
A pár házasságának létrejötte nem volt zökkenőmentes, katonai szabályzat határozta ugyanis meg a hivatásos katonák házasságkötésének lehetőségét. A tisztek Mária Terézia uralkodása óta, csak külön engedéllyel s szigorú megkötéssel házasodhattak. A sok szabály között található az ara szeplőtlenségére, jó hírnevére vonatkozó előírás, de a bécsi udvar a magas „házassági kaució” letétbe helyezését is megkövetelte tisztjeitől, amely az esetlegesen özvegységre jutó feleségek nyugodt életét biztosította. A kíméletlen szabályok mind azt szolgálták, hogy a tiszti hivatással és becsülettel összeegyeztethetetlen házasság ne jöhessen létre. Ezen rendelkezések következtében a katonatisztek általában sokkal később alapítottak családot, mint az átlagemberek. Heim Géza 30 éves volt házassága megkötésekor. A szabályozás azonban nem csak a tiszti állományra, de minden katonaköteles férfira vonatkozott: a hadkötelezettségi kor lejártát megelőzően, azaz a 24. életév betöltése előtt tilos volt nősülni.
(Heim Géza családi hagyatékából. A képaláírás Heim Gézától származik)
Az 1917. július 22-ei bakonyszentlászlói esküvő létrejöttéhez számos igazolást kellett benyújtani az illetékes katonai hatóság felé. A 20000 koronás kaució az átlagember jövedelméhez, de még a katonai jövedelmekhez képest is irreálisan magasnak mondható. (1917-ben pl. 1 éves napilap előfizetés 28 korona; Nagy Endre: Szeplőtlen asszony című kötetének ára 4 korona; a csemegeszalonna kilónkénti ára 10,40 korona; egy fő hangverseny páholy jegyára 30 korona; a szegedi múzeum 1 korona napidíjat fizet a régészeti feltáráson a napszámosoknak.)
Heim Géza házassági letéti kartonja
(forrás: Kriegsarchiv Wien, Heiratskaution 1917. 1. doboz)
A házassági anyakönyvben részletes információkat találunk a pár által benyújtott iratokról: a kaució befizetése; keresztelési igazolások (a szegedi belvárosi és a nagyszentmiklósi plébániától); továbbá igazolás a halotti bizonyítványról, illetve a katonai parancsnokság házassági engedélye.
Heim Géza katonai házassági anyakönyvi bejegyzése
(forrás: Kriegsarchiv Wien, Trauungsbuch k. u. k. 46. Inf. Regiment.)
Heim Géza az esküvője után egy hónappal veszi át a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét, s kapja meg a hozzá járó bárói címet és „san martinói” előnevet. Az eseményről szóló filmhíradót országosan vetítették, és Szegeden is nagy népszerűségnek örvendett.
(Heim Géza családi hagyatékából. A képaláírás Heim Gézától származik)
A Heim Géza lovaggá avatásáról készült film szegedi Korzó moziban történt vetítéséről szóló hirdetés (forrás: Délmagyarország, 1917. október 10.)
Heim Gézát 1917 novemberétől 1918 júniusáig a Katonai Mária Terézia-rend rendi káptalanjához vezényelték. 1918 júniusa és októbere között József főherceg személyi segédtisztje.
A háború után továbbra is katonai pályán maradt, szegedi tartózkodása során részt vesz az 1919-es ellenforradalmi eseményekben. Szeged élelmiszer- és tűzelőanyag-hiányban szenvedett a tavaszi időszakban. A szerbek által megszállt területekről és a tanyasi parasztoktól sem érkezett élelmiszer, a francia hadsereg segítségével sikerült a lakosság ellátását megoldani. Az általános elégedetlenség a katonai állományban is jelen volt. 1919 májusában Szegeden megalakult a nemzeti hadsereg első ezrede, a csongrád – csanádi 46-os gyalogezred. Diedendorfer Miksa ezredes visszaemlékezése szerint a Mars téri laktanyában lévő kommunista katonák lefegyverzése a franciák támogatása nélkül történt meg. Heim Géza az újonnan alakult század parancsnokaként aktívan részt vett az eseményekben. A Margit utcai polgári leányiskolában gyülekező 72 fős tartalékos tiszti és tisztjelölti különítményével indult a laktanya felé. Az akciót a parancs szerint vérontás nélkül sikerült végrehajtani. Heim embereinek feladata a fegyverek összegyűjtése volt, amit a legnagyobb csendben és titokban sikerült megoldaniuk. A laktanya meglepetésszerű lefegyverzése elősegítette a Kelemen Béla vezette szegedi Antibolsevista Comité további működését és a szegedi gondolat megszületését.
Heim 1928-tól, visszatérve fiatalkori tanulmányai helyszínére, a Ludovika Akadémián tanított. 1937–1940 között Kaposváron a 6. gyalogezred parancsnoka. Ezredesi kinevezését 1936-ban kapta. 1937-ben a Magyar Érdemrend tiszti keresztje kitüntetésben részesül. 1940 novemberében tábornoki rangot kap. 1940–1941-ben a budapesti 2. gyalogdandár parancsnoka. Feleségével aktív közéleti résztvevő, a pesti társasági események beszámolói alapján.
1942 márciusában 54 évesen hunyt el Budapesten súlyos betegségben. Katonai gyászpompával a Farkasréti temetőben búcsúztatták katonatársai és a katonai elit, majd a családi sírboltban Bakonyszentlászlón helyezték végső nyugalomra. Felesége majd 40 évvel később hunyt el.
Heim Géza és felesége, Molnár Margit közös síremléke 2016-ban a bakonyszentlászlói temetőben
(Pintér Tamás fotója)
Házasságukból két gyermekük született Szegeden: Miklós (1918–1987) és Gábor (1922–1991). A feleség első házasságából származó Fekete Pált szintén közösen nevelték. Heim Géza 1937 júliusában feleségével és fiaival újra ellátogatott a Doberdóra, és felkeresték azokat a helyszíneket, ahol a háborús hőstettét végrehajtotta, s ahol barátságot kötött katonatársával, Molnár Miklóssal. A bárói cím mellett a feleségét és a családját is a Doberdónak köszönhette.
Báró Heim Géza a fiaival, Gáborral és Miklóssal, valamint a feleségével, 1937 júliusában a Doberdón a Sassari (szardíniai) dandár San Martino del Carso mellett található emlékművénél (Heim Pál, Heim Géza unokája jóvoltából. A családi hagyatékból származó fotók rendelkezésünkre bocsátásáért itt is köszönetet mondunk!)
