Az 1915-ben létrehozott zalaegerszegi Magyar Szibériára, más néven Drótfalura ma már csak az egervári út melletti erdősávban elhelyezkedő hadifogoly-temető emlékeztet. A temetőt megelőzően az egykori hadifogolytábor a mai pózvai városrészben húzódott, a jelenlegi külső kórház területén. Az 1927-ben épült olasz katonai parktemető felújítása idén májusban készült el.
(A szerző fotója 2017 májusában)
Ez a hadifogoly-temető úgynevezett parktemető, amelyre az jellemző, hogy a XIX. századi angolkertek mintájára alakítják ki. Magas fák, bokrok és összefüggő zöldfelület jellemzi, a sírfelület jellemzően nem emelkedik ki a talaj síkjából.
(A szerző fotója 2017 májusában)
A zalaegerszegi temetőben 1656 katona nyugszik: 720 olasz, emellett orosz, szerb és román katonák sírja található a sírkertben, továbbá néhány zsidó hadifogolynak is emléket állítottak. A sorszámozott műkő keresztek az olasz, a sisakos emlékművek más nemzetek katonáinak sírhelyét jelölik. Az ismeretlen hősi halottakról, akiket tömegsírba temettek, magas obeliszk emlékezik meg, amelyet a zalaegerszegi Horváth István készített. A sírkert gyakran látogatott kegyhelynek számított a város lakói körében az 1930-as években.
A hadifogoly-temető 1935 körül
(Megyeri Anna szerk.: Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken című kötet. Zalaegerszeg 2001.)
A temető napjainkban
(A szerző fotója 2017 májusában)
A Zalamegye és a Magyar Paizs folyóiratok folyamatosan tudósítottak a fogolytábor építésének menetéről, s az itt elhelyezendő 20-30 ezer fogolyról. Az 1900-tól 1917-ig működő Magyar Paizs című zalaegerszegi hetilap 1915. április 15-i számában arról tudósított, hogy „Húszezer hadifogoly lesz Zalaegerszegen. Nagy tábori épületet készítenek a rabok szőlőtelepe mellett; a héten meg is kezdik az építkezést. Három helybeli építőmester vállalkozott a négy csoportban felépítendő tanyának a megkészitésére. – Legközelebbi vasutjok a zalaszentiván-kisfaludi állomás lesz. Egy uj várost alkotna ez, hacsak valami közbe nem jön – akadályul.”
A hadifogolytábor 1924-es megszűnésekor
(Megyeri Anna szerk.: Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken című kötetből. Zalaegerszeg 2001.)
A tervek szerint az 50 barakkos fogolytábor építése a helyi viszonylatban neves Fuchs–Grósz és Morandini építőipari vállalkozáshoz kapcsolódott. A nagy háború jelentősen megváltoztatta Zalaegerszeg lakóinak életét is. A háború alatt hadikórházként működött az 1897-ben kapuit megnyitó Főgimnázium (ma Zrínyi Miklós Gimnázium) – amelynek kivitelezési munkálatai szintén Morandini nevéhez fűződnek, s tanári karában felfedezhetjük a Magyar Paizsot alapító Borbély Györgyöt.
A temető kapuja napjainkban
(A szerző fotója 2017 májusában)
A tábor helyén található sírkertet a XX. század folyamán háromszor rekonstruálták. A megyeszékhely önkormányzata és az olasz nagykövetség 2014-ben döntött a temető újbóli felújításáról. Az olasz nagykövetség támogatásával 2017 májusában fejeződött be a hősi temető síremlékeinek rendbetétele, az emlékművek környezetének térkövezése, a zöldfelület megújítása, új kovácsoltvas kapu felállítása és a kerítés megépítése. Az igényes felújítást követően a parktemető immár méltó emléket állít az itt nyugvó hősöknek.
