Károly-bakák, Mária Terézia-ezred, császárhuszárok, Vilmos-huszárok. A magyar, illetve az osztrák–magyar hadtörténelemmel foglalkozó érdeklődő rendszeresen találkozhat ehhez hasonló alakulat-elnevezésekkel. Nem más ez, mint az úgynevezett ezredtulajdonosi rendszer, amely idehaza a Monarchia bukásával jórészt feledésbe merült, bár vannak országok, ahol ma is létezik…
Az első világháború kitörésekor számos európai monarchiában létezett az ezredtulajdonosság intézménye. Nem volt ez alól kivétel az Osztrák–Magyar Monarchia sem. Az ezredtulajdonosi rendszer a hadügyi forradalommal egy időben alakult ki, a 17. században. Ekkor jöttek létre a katonai alapegységet képező ezredek, élükön az ezredessel. Ő volt az a személy, aki az uralkodótól kiváltságot kapott egy ezred felállítására, s a harctéren is gyakran ő vezette az alakulatot. Szinte korlátlan jogokkal rendelkezett ezrede katonái felett, ideértve a pallosjogot is, így a szó szoros értelmében tulajdonosa is volt csapatának. Ő döntött a zsoldról, szabadságolásról, előléptetésről, sőt sokáig az egyenruhák színét is meghatározhatta. Az egyes alakulatokat a parancsnok neve alapján különböztették meg, így az ezredes egyszersmind ezrede névadója is lett. Ekkoriban még nem léteztek állandó hadseregek, az ezredek a háborúk időtartamára jöttek létre, a békekötés után feloszlottak. A békében is fennálló, állandó haderők létrejöttével az ezredtulajdonosok jogait a hadvezetés folyamatosan igyekezett átvenni – nálunk azonban egészen a kiegyezésig igen sokféleképpen szólhattak bele az alakulat katonáinak életébe.
Mégis, innentől kezdve az ezredtulajdonosság pusztán jelképes címmé vált, de még így is nagy presztízsértéke volt. Az uralkodó maga is több alakulat tulajdonosa volt, általánosságban minden csapatnemből egy-egy ezredet mindig az éppen regnáló államfő birtokolt. A Monarchiában ezeket az alakulatokat császár- (Kaiser) ezredeknek nevezték. Ferenc József, aki egyébként is szinte mindig egyenruhát viselt, számos alkalommal öltötte magára az általa birtokolt ezredek uniformisát is. A császár egyébként több külföldi – német, orosz és brit – ezrednek is tulajdonosa volt.
Ferenc József, mint huszár- és ulánus ezredtulajdonos
(Kajon Árpád gyűjtése a Sport und Salonból)
Ferenc József mellett az uralkodócsalád számos tagja is viselt ezredtulajdonosi címet, de például Németországgal ellentétben idehaza hölgyeket nem részesítettek ilyen kiváltságban. Némely főherceg egyszerre több ezred tulajdonosa is volt. A győri 19. gyalogezredet 1858-ban, születésekor Habsburg Rudolf kapta meg, ezt az alakulatot innentől egészen 1917-ig a mindenkori trónörökös birtokolta. A bécsi 4. gyalogezred mindenkori tulajdonosa a Német Lovagrend nagymestere volt, e tisztet a 18. századtól Habsburg főhercegek töltötték be, 1894-től Jenő főherceg volt a nagymester.
A tábornoki kar számos tagja is viselt ezredtulajdonosi címet, melyet szolgálataik elismeréseképpen kaptak az uralkodótól. Nekik lehetőség szerint igyekeztek fegyvernemüknek megfelelő alakulatokat adni, de ennek ellenére számos lovassági tábornok és táborszernagy birtokolt gyalogezredeket.
Az ezredtulajdonosi méltóság többnyire élethosszig szólt, azonban egyes esetekben az uralkodó örök időkre szóló (immerwährend) jogokat is adományozhatott. Örökös ezredtulajdonosok általában a korábbi uralkodók lettek, mellettük a kiemelkedő hadvezéreket (Hadik András, Kray Pál, Savoyai Jenő stb.) ismerték el ily módon, többnyire haláluk után. Ezen kívül néhány külföldi uralkodó is kapott örökös ezredtulajdonosi címet.
Lipót bajor trónörökös, a 7. tábori tarackosezred tulajdonosaként
(Kajon Árpád gyűjtése a Sport und Salonból)
Ahogy Ferenc József egyes brit, orosz és német ezredek tulajdonosa volt, úgy külföldi uralkodók és trónörökösök is töltöttek be ezredtulajdonosi pozíciókat az osztrák–magyar hadseregben. A világháború kitörésekor mintegy harminc alakulatnak volt külföldi tulajdonosa, ezek egy része azonban ellenséges országból került ki. Az ellenségeskedések megkezdése után Ferenc Józsefet megfosztották brit és orosz ezredtulajdonosi címeitől. Ő ilyen drasztikus lépésre nem szánta el magát, csupán annyit rendelt el, hogy az ezredeket a későbbiekben a meglévő hadrendi számokkal kell jelölni, és nem a tulajdonos nevével, ami korábban általános volt.
Karl Drathschmidt von Bruckheim, a békéscsabai 101-esek tulajdonosa.
(Kajon Árpád gyűjtése a Sport und Salonból)
A háborús években némileg csökkent az ezredtulajdonosi méltóság jelentősége, de továbbra is történtek adományozások. Több szövetséges uralkodó részesült ilyen megtiszteltetésben, de több sikeres német tábornok is kapott osztrák–magyar ezredet, mint Mackensen, Hindenburg és Falkenhayn. A háború átrendezte az adományozási szokásokat is: a honvédség ezredeinek egyáltalán nem volt tulajdonosuk, akárcsak a tábori vadászzászlóaljaknak, 1917-18-ban azonban két honvéd gyalogezred és négy vadászzászlóalj is részesült ilyen elismerésben.
IV. Károly trónra lépése ugyancsak hozott bizonyos változásokat: az új uralkodó megtartotta a hagyományosan trónörökösi 19. gyalogezredet, Ottó főherceg a 17. gyalogezred tulajdonosa lett. Károly a császárezredeket csak másod-tulajdonosként vette át, ezen alakulatok ezredtulajdonosa „örök időkre” Ferenc József maradt. E mellett bővítette a császárezredek létszámát a tiroli országos lövészekkel, akiket ettől fogva császárlövészeknek (Kaiserschützen) neveztek. Zita királyné pedig a Monarchia első és egyetlen női ezredtulajdonosa lett, amikor megkapta a 16-os huszárokat (a 32-es gyalogezred örökös tulajdonosa ugyan Mária Terézia volt, de ő csak jóval halála után kapta meg a címet).
Károly császár, mint császárlövész ezredes
(Kajon Árpád gyűjtése a Sport und Salonból)
Az alakulatok életében a háború alatt is szerepet játszottak az ezredtulajdonosok, különösen, ha népszerűbb, ismertebb személyről volt szó. Ennek jeleként számos ezred sapkajelvényén jelent meg valamilyen formában az ezredtulajdonos.
Ezredtulajdonosok sapkajelvényeken: 1. 10. huszárezred, 2. 11. huszárezred, 3. 16. huszárezred, 4. 34. gyalogezred, 5. 34. gyalogezred. 6. 62. gyalogezred
(Szanyi Miklós gyűjteményéből)
A poszt bővebb, tanulmány változata hamarosan elérhető a Műhely rovatban!
