A kémkedő szobrászművész

2014.04.17. 06:42 :: RózsafiJános

Egy kutatás története és kérdései

A háború más-más hatást váltott ki az emberekből. Hufnagel József szobrászművész önkéntesnek jelentkezett és a budapesti 1-es honvédek kárpáti harcai során rendszeresen felderítő szolgálatot vállalt. Egyik bátor tettére majdnem ráfizetett. Az ő nyomába indulunk mai posztunk segítségével.

 

A Kárpátokban 1915 februárjában súlyos védelmi harcokkal vonult vissza a magyar királyi 20. honvéd gyalog hadosztály. A Beszkidekben az Olynka patakjának völgyét elérve Variháza településtől délre, a völgyet, és az azt szegélyező magaslatokat megszállva felkészült a szívós állásharcra. Az állások mögött Repejőbe települtek a parancsnokságok, segélyhelyek, tartalékok, konyhák. Repejő akkor két településből állt: a patak keleti oldalán fekvő Repejőből, valamint a nyugati partjához simuló Jobbos faluból.

A települések a mai Google maps térképen A települések a mai Google maps térképen

Az orosz támadások megállítására ellentámadásba ment át a hadosztály. A nehéz terep és az erős ellenséges tüzérségi tűz miatt február 15-én délután 5 óra 30 perckor a hadosztály parancsnoksága elrendelte: „Saját hadosztály Variháza szakasza ellen megindított támadást ma befejezi, és az állás elfoglalása után magát beássa. Kötelékeit rendezi. Erős tartalékot különít ki és harcszerűen éjjelezik. Esetleges ellenséges támadás erélyesen visszautasítandó.” Megkezdődött az állások műszaki berendezése és tökéletesítése. Gondosan kikeresett megfigyelő állásokat, főőrsöket létesítettek, hogy az ellenség háta mögött történtek is megfigyelhetők legyenek. Ezek az állások a völgy két oldalán húzódó magaslatokon kerültek kiépítésre.

A főőrsök helyzetéről készült 1915. február 22-ei vázlat A főőrsök helyzetéről készült 1915. február 22-ei vázlat (forrás: Hadtörténelmi Levéltár, II. 166. M. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály iratai, 8. doboz)

Reviczky László alezredes, a budapesti 1. honvéd gyalogezred parancsnoka hagyta jóvá a főőrsök elhelyezését. Az 1-es számú főőrs a Repejőtől északra húzódó magaslat oldalán került kiépítésre. Egy mély, meredek oldalú patakmeder választotta el a szemközti magaslattól. Azon már az oroszok építették megfigyelő állásaikat, rajvonalaikat, ezért a két főőrs egymástól jól elválasztva, de légvonalban eléggé közel volt egymáshoz. Ezeket a főőrsöket a szembenálló felek arra is használták, hogy ezekből indultak a felderítő járőrök, vagy mint a következőkben látjuk, az egyéni kémkedők.

Jelentések Hufnagel József kémkedő szolgálatáról

A 20. honvéd gyalog hadosztály iratainak kutatása során találtam rá a következő jelentésre, amelyet Olassits Adorján hadnagy, a budapesti 1. honvéd gyalogezred 1. századának parancsnoka írt 1915. február 24-én, délután 9-kor az ezredparancsnokság részére:

„Jelentés Hufnagel József őrvezető kémkedő szolgálatáról.
A nevezett őrvezető (szobrászművész) önként jelentkezett a háború tartamára, tegnap éjjel 12h – után a figyelőket újból felvezetvén, maga a délutáni feladatát, amit a tűz által akkor végrehajtani nem tudott, újból önként megoldani megkísértette, hogy az alkalmas előnyomulási irányt az ellenségig kikémlelje. Közben észrevétlenül az ellenséges rajvonalon keresztül haladva, az ellenség által elfogatott.
Ott egy ellenséges tiszt által vallatva, annak kérdéseire nem válaszolt, mire az mindkét fülét keresztülszúratta. Később az alkalmas pillanatot felhasználva őrét leütötte s puskájával együtt az ellenségtől megszökött.”

Reviczky alezredes a jelentést azonnal továbbküldte a Homonna Olykán tartózkodó hadosztály parancsnokságra, az alábbi kiegészítéssel:

„Azon jelentéssel terjesztem fel, hogy nevezett őrvezető újbóli kikérdezés alkalmával még a következő észleleteit adta elő: az ezred 1. számú főőrsével szemben levő ellenséges rajvonal a magaslat tetején van beásva, födözékeik srapnell ernyőkkel – 40–50 cm vastag földréteggel – vannak ellátva, a rajvonal jóval sűrűbb, mint a mienk, a megközelítés a meredek bokros lejten igen nehéz.”

Másnap reggel, február 25-én a 20. honvéd hadosztály ezredorvosa vizsgálta meg Hufnagel őrvezető sebeit. A vizsgálat eredménye az alábbi orvosi leletben olvasható.

Orvosi lelet Hufnagel József sérüléséről Orvosi lelet Hufnagel József sérüléséről (forrás: Hadtörténelmi Levéltár, II. 166. M. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály iratai, 8. doboz)

A szöveg átirata a következő:

Orvosi lelet
Hufnagel József, m. kir. bpesti 1. honvéd gyalogezred-, 1. századbeli őrvezetőről, ki előadja, hogy 23-án dut. 11-h tájban orosz fogságban volt és mert nem akart vallani a füleit az oroszok egy tiszt parancsára keresztülszúrták.-
Lelet: mindkét fülkagyló közepe tájban az elülső felszínről a hátsó felszínre haladó 1 cm hosszú éles szélű, kevés véres pörkkel fedett folytonosság megszakítás. Szélek összetapadóban.-
Vélemény: Sérülés oly módon történhetetett, mint azt sérült előadja.- Sérülés könnyű. Gyógytartam egynéhány nap.
Homonn Olyka, 1915. február 25-én.
Dr. Macher Albert ezredorvos

Elsősegély a lövészárokban Elsősegély a lövészárokban
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

Kutatás Hufnagel József személyére

Egy ilyen vakmerő felderítés, kémkedés felkeltette a figyelmemet, és elkezdtem kutatni Hufnagel József őrvezető után. Nézzük az eredményeket, a kutatás lépéseit.

Első lépés: ki volt Hufnagel József, a katona? Vajon a haditettéért kapott-e és milyen kitüntetést?

Az 1915. évi Rendeleti Közlönyben a Személyes ügyek között a LXI. oldalon sikerült a nyomára bukkannom: „A hadrakelt seregnél Ő császári és apostoli Felsége által erre felhatalmazott parancsnokság által az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül:” Huffnagel József szakaszvezetőnek 1915. augusztus 7-én a 2. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozták. Valószínűleg a sikeres felderítésért (esetleg felderítésekért) már szakaszvezetővé léptették elő.

A Hadtörténelmi Levéltárban a kitüntetési javaslatok között 49.759/legs. szám alatt szintén sikerült megtalálni a nevét és kitüntetési előterjesztését.

 

Reviczky alezredes 1915. április 17-én kelt kitüntetési javaslatában már szintén szakaszvezetőként szerepel Hufnagel József, ami a soron kívüli előléptetés tényét erősíti. Az ezredparancsnok megemlíti, hogy Hufnagel József, mint járőrparancsnok az előtte álló feladatot nagy bátorsággal, de mindamellett megfontoltan végezte, számos esetben sikeres volt, az ellenségről nagyon pontos híreket hozott. Kétszer került orosz fogságba, mégis sikerült mindkétszer megszöknie. Egy alkalommal az ellenség megkísérelte a fülét átlyukasztani, hogy vallomást tegyen, de hasztalan. Igazi önfeláldozással látta el a szolgálatát akkor is, amikor beteg volt.

Második lépés: ki lehetett Hufnagel József, a szobrászművész?

Az interneten sikerült rábukkannom a Magyar Iparművészeti Társulat tagnyilvántartására, amely a Magyar Iparművészet folyóirat 1903. évi VI. évfolyam 6. számában található. Itt 599-es sorszámmal szerepel egy bizonyos Ifj. Hufnagel József szobrászművész, aki Budapesten az I. kerület, Kelenhegyi út 35. szám alatt élt.

Ugyanennek a folyóiratnak a következő évi 1. számában a Hivatalos Tudósítások rovatban a következőket találtam róla: „Új tagok: f. évi január 29-étől e füzet megjelenéséig a következők beléptek a Magyar Iparművészeti Társulat rendes tagjainak sorába: Ifj. Hufnagel József szobrászművész”

A későbbi évfolyamokban nem szerepel a neve.

Harmadik lépés: vajon mi lett Hufnagel József későbbi sorsa? Szerepel-e esetleg a veszteségi adatok között? Keresés következett a cseh nemzeti könyvtár első világháborús veszteségi adatokat is tartalmazó oldalán, a kramerius.nkp.cz weboldalán. Az eredmény:

A veszteségi nyilvántartás bejegyzése a Krameriusról A veszteségi nyilvántartás bejegyzése a Krameriusról

Ez egy új információ volt, mégpedig arról, hogy Hufnagel József szakaszvezető, aki 1882-ben Budapesten született, 1917. december 14-én meghalt. A korábbi katonai és szobrászművészi tevékenységével kapcsolatos iratokban viszont nem szerepelt a születési éve. Vajon ugyanarról a Hufnagel Józsefről lehet-e szó?

Ezek után levél következett Bécsbe, a Hadilevéltárban működő magyar levéltári kirendeltséghez. Az ott dolgozó munkatársak már több alkalommal segítették kutatásainkat. Az ekkori delegátus, Dr. Lenkefi Ferenc főtanácsos, kirendeltségvezető-helyettes kérésemre megküldte Hufnagel József kartonjának másolatát. Itt is köszönöm a segítségét!

Hufnagel József veszteségi kartonjai a Kriegsarchivból Hufnagel József veszteségi kartonjai a Kriegsarchivból

Mindkét Bécsből kapott veszteségi karton Hufnagel József 1-es honvéd ezredbeli szakaszvezető 1917. december 14-ei haláláról szól ugyan, de az egyik 1882-es, a másik 1886-os születési évet említ. Az egyezik, hogy Hufnagel szakaszvezető Budapesten hunyt el bélbetegségben, mégpedig a Pénzintézetek Hadikórházában, s a Kőbányai temetőben temették el a 4/IV. parcella 4. sorában a 3. számú sírba.

A Pénzintézetek Hadikórházának korabeli fotója A Pénzintézetek Hadikórházának korabeli fotója
(a szerző gyűjteményéből)

Ezt követően segítségért fordultunk Budapest Főváros Levéltárához, hátha a halotti anyakönyvek alapján több információhoz juthatunk. Csiffáry Gabriella jóvoltából, akinek itt is köszönjük a segítségét, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Budapest II. kerületi 1918. évi halotti anyakönyvben 2293. folyószám alatt megtalálható Hufnagel József haláleseti bejegyzése. Eszerint azonban az itt szereplő, 1917. december 14-én elhunyt Hufnagel József az 1. honvéd gyalogezredben szolgált, de honvéd volt és földműves. A korát illetően 31 éves volt halálakor, azaz 1886-ban, vagy 1887-ben született. Az információk nem segítettek tisztázni a kételyeinket.

Negyedik lépés: irány a Kőbányai temető.

A főbejáratnál levő irodában közel másfél órai várakozás után kerültem az ügyintéző hölgyhöz. Hufnagel József ügyében előadott kérésemre nekiállt átnézni az 1917-es anyakönyvet, és megtalálta a temetésről szóló bejegyzést. Kollegája segítségét kérve tovább nyomoztak, de az eredmény sajnos lehangoló volt, ugyanis az egykori katonai parcellát az 1950-es években felszámolták. Van ott viszont egy I. világháborús emlékmű, amelynek oldalán nevek vannak, nézzem meg, hátha megtalálom Hufnagel József nevét is, javasolták.

A főbejárattól balra kezdődő út végében magasodik az I. világháborús emlékmű. Talpazatának mind a négy oldala nevekkel tele, de hiába néztem át a kőtáblákat többször is, Hufnagel József nem szerepelt rajta.

Az emlékmű a temetőben a Hufnagel József neve nélkül Az emlékmű a temetőben Hufnagel József neve nélkül

Nyitott kérdések: Vajon az 1917. december 14-én elhunyt Hufnagel József azonos-e az 1915-ös felderítő vállalkozásokat végrehajtó szobrászművésszel? Ez a Hufnagel József miért nem szerepel az emlékmű oldalán felsorolt hősi halottak között, esetleg a család valamikor áttemette a családi sírboltba? Vajon valahol, valamilyen formában fellelhető-e a felderítéseket végrehajtó bátor katona emléke? Olvasóinkhoz is fordulunk, esetleg rendelkeznek-e róla valamilyen adattal, s ismerik-e Hufnagel József művészi munkásságát?

Mi ezzel a poszttal igyekeztünk megőrizni a nevét és tisztelegni Hufnagel József 1-es honvéd szakaszvezető emléke előtt, bízva abban, hátha olvasóink révén a kutatás tovább folytatódhat, ahogy már oly sok esetben a blog eddigi életében!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr986044958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2014.04.17. 08:22:06

János, két forrást még ellenőrizni kellene:
- az 1. honvéd gyalogezred halotti anyakönyvét,
- a hadikórház halotti anyakönyvét.

A BFL-ben meg lehetne nézni, hogy hagyatéki eljárást folytattak-e Hufnágle után az illetékes járásbíróságon!?
Tapasztalataim szerinteEgy hagyatéki eljárásból sok adat kiderülhet!
Ha vagyontalan volt is, a haláleset-felvételi jegyzőkönyvet mindeképpen kitöltötték és eljuttaták az illetékes bírósághoz.

Buna Katalin 2016.02.26. 07:41:32

"Második lépés: ki lehetett Hufnagel József, a szobrászművész?aki Budapesten az I. kerület, Kelenhegyi út 35. szám alatt élt."
A másik Hufnagel József szobrász 1886.március 17-én született Budapesten , lakcím megegyezik a fogolynyilvántartás szerint: archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/1033106/?query=DB%3D(FOGOLY)&image=0&bbox=781%2C-3002%2C5900%2C290

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása