Egy doberdói vitéz éneke

2013.08.21. 06:31 :: Nagy Háború szerkesztőség

A minap, egy antikváriumban nézelődve megakadt a szemem egy kisméretű, vékonyka kiadványon, amelynek a címe Vitéz Kókay István dalai. Igazából a rajta szereplő „vitéz … dalai” szókapcsolat volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet. Kíváncsivá tett, hogy miről énekelhet egy vitéz, egy háborút megjárt katona és ki is lehetett ő valójában?

 

Vitéz Kókay István dalai (Nádor Kálmán kiadása, 1936 után) Vitéz Kókay István dalai (Nádor Kálmán kiadása, 1936 után)

Csupán a rendelkezésemre álló albumokban néztem utána Kókay István, a katona adatainak, de így is sikerült számos információt találni vele kapcsolatban.

Vitéz Kókay Istvánról ez szerepel az 1939-ben megjelent Vitézek Albumában:

Vitézek Albuma (Kovách Géza, 1939.) Vitézek Albuma (Kovách Géza, 1939.)

Kókay István emléklappal ellátott főhadnagy, budapesti lakos volt, aki 1896-ban született Karácsonyfalván. A császári és királyi 43. gyalogezredbe vonult be katonának. Háborús érdemeiért szerzett hadi kitüntetései: egy karddal ellátott, III. osztályú katonai érdemkereszt, legénységi II. osztályú ezüst vitézségi érem („kisezüst”), Károly-csapatkereszt és sebesülési érem.

Az album szerint Kókay a 43. gyalogezredben szolgált, melynek ezredtörzse és az I., III., IV. zászlóalja Fehértemplom városban székelt, II. zászlóalja és hadkiegészítő parancsnoksága Karánsebesen állomásozott. Az ezred hadkiegészítő területét a ma Románia területén fekvő, egykori Krassó-Szörény vármegye képezte. Az alakulat legjelentősebb háborús tevékenysége az olasz fronthoz, a magyar hősi helytállás jelképévé vált Doberdóhoz köthető. Az album arcképcsarnokában az egész életére maradandó sebesülést szerző főhadnagy fotója is megtalálható:

Vitézek Albuma (Kovách Géza, 1939.) Vitézek Albuma (Kovách Géza, 1939.)

Az 1931-ben megjelent A tízéves Vitézi Rend című könyvben további információk is fellelhetőek Kókay Istvánnal kapcsolatban, kinek neve nem mellesleg a Nagy Háború Blogról jól ismert Kókay László szegedi 46-os hadnagy neve mellett szerepel a nyilvántartásban.

A tízéves Vitézi Rend 1921-1931. (Budapest, 1931.) A tízéves Vitézi Rend 1921-1931. (Budapest, 1931.)

Kókay Istvánt 1922-ben avatták tiszti vitézzé, 222. sorolási számmal és háborús szolgálataiért, kiemelkedő bátorságáért vitézi telket is kapott.

Kókay István, „a katona” megismerése után következzen Kókay István, a „daloló vitéz” néhány életrajzi vonatkozásának feltüntetése, bár életéről, munkásságáról nagyon kevés információ maradt fenn, annak ellenére, hogy a műfaj ismert szerzője volt a maga korában. Kókay István 1896. december 17-én született Karácsonyfalván. Gyermekéveit Szegeden töltötte (kétéves volt, amikor szüleivel Szegedre költöztek) és e városhoz kötődött egész életén át. Az első világháborúban őt is besorozták, a hadiérettségi után az olasz frontra került. Az Isonzó melletti harcokban jobb szemét repeszszilánkok találták el, erre a szemére aztán teljesen megvakult. Háborús szolgálataiért, bátorságáért több hadi kitüntetésben részesítették.

Viszonylag későn kezdett el foglalkozni dalszerzéssel, első bemutatkozó önálló estjét 1927. november 3-án tartotta Szegeden a Tisza Szálló dísztermében. Ezzel indult el dalszerzői pályafutása. Erre az estre a rádió is felfigyelt, és szerzeményei hamarosan az egész ország rádióhallgatóságához eljutottak. 1928-ban már a Zeneakadémia nagytermében hangzottak el a Kókay-nóták, Budapesten első alkalommal. Az első budapesti szerzői estet aztán több is követte, a kor híres nótaénekesei voltak az 1934. évi nagyszabású, talán legemlékezetesebb koncert szólistái.

Néhány híres szerzeménye, köztük katonai témájúak is:

  • „Piros pünkösd napján” c. nótája, melyet a 30-as és 40-es évek nagy énekesei mind elénekeltek és ezek több tízezer példányban keltek el gramofonlemezen, valamint a rádió is szüntelen játszotta szerzeményét.
  • „Messze van a nyíregyházi kaszárnya”
  • „Vonat, vonat, betyár vonat” c. nótája, mely nem vetett rá túl jó fényt a háború után.

A két világháború között magasan ívelő pályafutása azonban 1945 után kettétört. A Rákosi-rendszerben – vitézi címe miatt – kitelepítették Ebesre. Sohasem rehabilitálták, méltatlan körülmények, nélkülözések között hunyt el Szegeden 1976-ban.

Sírja a szegedi belvárosi temetőben található Sírja a szegedi belvárosi temetőben található
(fotó: agt.bme.hu/varga/foto)

Életében néhány kiadványa is megjelent, kottákkal, dalszövegekkel. 1936 után jelent meg „Vitéz Kókay István dalai” című kisméretű kiadványa (Nádor Kálmán kiadása, Budapest), majd 1938-ban egy 4 oldalas kotta „Vitéz Kókay István nótái” címmel (Nádor Kálmán Zeneműkiadó-hivatala gondozásában).

A következőkben a „Vitéz Kókay István dalai”c. kiadvány néhány lapja látható. A kötetben szereplő nóták 1926-1936 között születtek, ezek közül a legkorábbi szerzeménye – amelynek a zenéjét írta – egy 1926-os nóta, amit néhai gróf Zichy Róbert dr. barátja emlékének ajánlott. Azzal kapcsolatos információval, hogy a háború alatt, esetleg a harctéren születtek-e dalai, nem találkoztam.

  

  

  

  

Bár a nóták híres énekesek révén váltak ismertté, több nótaszerzővel is készítettek a lemezgyárak gramofonlemezeket, amelyeken az ismert nóták a szerzők előadásában szólalnak meg. Ezek a hangfelvételek eredeti hanghordozón, háború előtti 78-as fordulatú, törékeny sellaklemezen maradtak fenn.

Kókay Istvánnal 3 hanglemez, összesen 6 felvétel készült 1932-ben a Sternberg Hangszergyár által forgalmazott Danubius és Esta címkékkel. 3 felvételen saját számait, 3 felvételen más szerzők nótáit énekli.

Végül következzen egy eredeti felvétel, amelyen maga Kókay István hallható. Így énekelt 1932-ben az I. világháborút megjárt, a Doberdó véres csatáiban is résztvevő és művészi adottságokkal rendelkező egykori bátor 43-as katona: Piros pünkösd napján, vitéz Kókay István szövege és zenéje, saját előadásában, 1932-ben

Vendégszerzőnk, Megyaszai Szilvia a Püspökladány anno helytörténeti honlap szerkesztője. Az első világháborúval kapcsolatos posztjai ezen a hivatkozáson érhetők el. Ez az írás a Facebook közösségi oldalon található Első Világháborús Albumok adattár ajánlására készült.

Források:
  • Kovách Géza: Vitézek Albuma (Merkantil-nyomda, 1939)
  • Pintér Tamás – Rózsafi János – Stecinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében (Hibernia Nova Kiadó – Zrínyi Kiadó, 2009)
  • Szécsy Imre, Oszlányi Kornél, Oszlányi József, dr. Farkass Jenő: A tízéves Vitézi Rend 1921 – 1931. (Budapest, 1931.)
  • Vitéz Kókay István dalai (Nádor Kálmán kiadása, 1936 után)
  • www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/kokay-i.html
  • www.magyarnotaeloadokoldala.network.hu
  • www.testamentum.hu/hirek-informaciok/jeles-szegedi-szemelyisegek/item/42-kokay-istvan

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr575464780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.08.21. 16:58:20

Ez valami megfoghatatlan érzés, hallani a hangját...nagyon "kerek" írás, gratulálok!

Megjegyzésként annyi, hogy a hivatalos követelményszint szerint nem lett volna jogosult a vitézi címre, bár nem volt éppen ritka, hogy valakivel kivételt tettek. Talán a szemének elvesztése is közre játszhatott ebben.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2013.08.21. 21:02:53

Kíváncsi vagyok, hogy a "..betyár vonat.." c. dal, miért vetett rá rossz fényt 45 után? A szövegében nem találok semmi különöset.

M. Szilvia 2013.08.22. 23:57:17

1945 után szerintem önmagában az is elég volt a megbélyegzésére, hogy Kókay vitéz volt. Emellett Horthy nevének dalba foglalása, s a rendszer számára egy katonadal írása - mégha nem is zengett róla dicshimnuszt és magát a katonai szolgálatot is szomorúsággal emlegeti - szintén elég „indok” lehetett a meghurcolására.

M. Szilvia 2013.08.23. 12:18:55

@BálintFerenc: Kedves Ferenc! Nagyon szépen köszönöm amit írt! Hozzászólása második felével teljesen egyetértek!

Gefraiter 2013.09.08. 16:22:18

@M. Szilvia: Az Első Világháborús Albumok Facebook oldalán láttam az ajánlást. Szerintem is nagyon érdekes és kerek írás a nótás vitézről.

Az meg csak egy slusszpoén, hogy gyerekkoromban falusi lagzi nem múlt el úgy, hogy a "Messze van a nyíregyházi kaszárnya" című opust a banda el ne húzza. Most már azt is tudom ki, hogy a szerzője...

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról