Egy őrmester két portréja

2016.02.03. 07:18 :: BálintFerenc

Nemrég került ismét a kezembe az itt bemutatásra kerülő két fénykép. Ugyanazt a személyt ábrázolja, néhány év különbséggel. Közben azonban volt egy háború…
 
 
 

 

Az első fotón egy rendfokozat nélküli gyalogos katonát láthatunk, hátán tölténybőrönd és borjú, kezében Mannlicher kurtály, zubbonyán lövészbojt. A kép valamikor nyári időszakban készülhetett, hiszen a katona nem posztóból varrt szűk magyarnadrágot, hanem könnyű vászonpantallót visel bokakötővel. Bakancsa sem a megszokott bőr lábbeli, felsőrésze vászonból készült. Ezt a könnyített bakancsot a feltört lábúak részére rendszeresítették. A fotó felirata: 1911 évben Piliscsabán 19 éves koromban

 

A második felvételen a katonánk immár őrmester, zubbonyán három kitüntetés: A Koronás Ezüst Érdemkereszt, hadiszalagon, a III. osztályú Legénységi Szolgálati Jel, és az 1912-13-as Emlékkereszt, köznapi nevén Mozgósítási Kereszt. Érdekes, hogy zubbonyáról hiányzik a vállszalag. Ez a kép egy úgynevezett vizitkártya, a fotót magát egy kemény kartonlapra ragasztották, amelyen szerepel a fényképész cégjelzése – eszerint a felvétel Pete Gyula székesfehérvári műtermében készült a felvétel. A képen jól látható a két lyuk – a fotó minden bizonnyal igazolványképként szolgált egy ideig. Akkoriban a fényképeket fém szegecsekkel rögzítették az igazolványba a kiállításkor, ekkor keletkezhetett a sérülés.

 

A fotó előlapján és hátlapján szerencsénkre némi plusz információ is olvasható:
1920-ban 28 éves koromban
Merényi Maczéjka Ferenc Mátyás tart. törzsőrmester Máv tisztviselő, Székesfehérvár pályaudvar

 

A két kép alapján a következőket valószínűsíthetjük: hősünk 1892-es születésű, 1911-ben vonult be sorkatonai szolgálatra. Mivel a második kép Székesfehérváron készült, feltételezhető, hogy ottani alakulat, a 17-es honvéd, vagy a 69-es közös gyalogezred katonája volt. Van Mozgósítási Keresztje, tehát 1912-13-ban is katona volt, talán le sem tudott szerelni a világháború kitörése előtt. A háború alatt minden bizonnyal nem harcolóként vett részt – Károly Csapatkeresztje, vagy Sebesülési Érme nincs, a Koronás Ezüst Érdemkereszt pedig tipikusan olyan kitüntetés, amellyel nem közvetlen harctéri érdemeket szoktak elismerni.

 

Néhány éve ezt a két képet feltöltöttem egy kitüntetésekkel foglalkozó fórumra. Ott egy kutató kiszúrta, hogy hősünk bizony szerepel a 69. közös gyalogezred világháborús emlékalbumában, amelyet 1937-ben adtak ki, így egy kicsit részletesebben is megismerhetjük háborús pályafutását (a kötetben ugyanezzel a fényképpel szerepel):

Merényi (Maczéjka) Ferenc t. törzsőrmester, Máv. tisztviselő, Székesfehérvár. 1912/13-ban szolgált ténylegesen ezredünkben. 1914 július 28-tól 1917 november 1-ig a székesfehérvári hadkiegészítő parancsnokságnál teljesített szolgálatot. 1917 november 1-től 1918 március 14-ig a pótzászlóaljnál szolgált Pilsenben. Ekkor az olasz hadszíntérre ment Rizzolóba, majd a 6-ik hadseregparancsnoksághoz ahol, mint a számvevő iskola oktatója működött. Innen a 434. sz. hadifogoly csoporthoz került St. Antonio, Trischina és Tovenába. Itt érte a front összeomlása. 1918 november 18-án ért Székesfehérvárra, ahol átvették a hivatásos altisztek állományába és 1922 február végéig a m. kir. 3. sz. gyalogezred állományában szolgált, mikor a Máv szolgálatába lépett. Tulajdonosa a Koronás ez. érdemkeresztnek a v. é. szalagján.

Az eddigi megállapításokat tehát nagyrészt igazolja a rövid életrajz. Szakképzett számvivőként a hadsereg a háború után is igényt tartott szolgálataira, ezért átvették hivatásosnak, így megkapta a Szolgálati Jelet is. Az internetes adatbázisok segítségével még egy adatot találtam róla, 1921-ből. A Pénzügyi Közlöny szerint:

Maczéjka Ferenc Mátyás törzsőrmester a fejérvármegyei m. kir. katonai parancsnokságnál a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztté [nevezem ki] a székesfehérvári m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. (X/30., 115.226. szám.)

Nem vagyok benne száz százalékig biztos, de elképzelhető, hogy a fenti rendelkezés a trianoni előírásokkal (pontosabban annak kijátszásával) lehet kapcsolatos – a létszámkorlátok miatt próbálták a katonákat civil hivataloknál „elrejteni”. Hősünk mindenesetre nemsokára levette az egyenruhát – nagyjából tíz év után. A MÁV-nál helyezkedett el, hiszen a vasút, a posta és a minisztériumok előszeretettel alkalmaztak kiszolgált altiszteket, sőt feltétele is volt az ilyen állások betöltésének a leszolgált katonaidő. Nevét valószínűleg a harmincas években magyarosította Maczéjkáról Merényire, ekkoriban ezt el is várták az állami alkalmazottaktól. További sorsára nézve nem találtam adatot. A bécsi levéltári kirendeltségnél érdeklődtem, hogy fellelhető-e az Érdemkereszt adományozási dokumentációja, de sajnos ez nem került elő.

A szöveg elkészülte után előkerült egy magángyűjteményből még két csoportkép, amelyeken Maczéjka őrmester látható a hadkiegészítőn szolgáló bajtársaival együtt. Az első egy fotóképeslap, amelyet 1915. november 27-én dátumozva, szüleinek küldött Máramarosszigetre. A címzésből kiderül, hogy édesapja a MÁV-nál dolgozott kalauzként – talán ez is szerepet játszhatott abban, hogy később ő is vasutasnak állt. Figyelemre méltó még, hogy hősünk ezen a képen már őrmesteri rendfokozatot visel. A másik felvétel szintén képeslap, de azt nem adták postára, ellenben minden rajta szereplő katona aláírta a hátoldalon. Felirata: A nagy napok emlékéül 1916 II. 12. A középütt ülő Maczéjka őrmester mellét egy kitüntetés díszíti – minden bizonnyal a Mozgósítási Keresztet viseli.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: fényképelemzés

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr798354998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása