Szeged a háború kezdeti napjaiban
1914. július 28-a, a Nagy Háború kirobbanása megváltoztatta Szeged békés hétköznapi életét is. A kezdetben örömünnepet ülő lakosságnak hamarosan szembesülnie kellett a mindennapokat átszövő háború jelenségével.
1914. július 28-a, a Nagy Háború kirobbanása megváltoztatta Szeged békés hétköznapi életét is. A kezdetben örömünnepet ülő lakosságnak hamarosan szembesülnie kellett a mindennapokat átszövő háború jelenségével.
A bukovinai hegyek között játszódó mai izgalmas történetünkben hősünk is közreműködik egy kém elfogásában. A lebukott kémeknek háborús időkben nem járt kegyelem…
Az idei évben jelentősen megszaporodtak az első világháború témáját feldolgozó kiadványok. Online világban és papíralapú dokumentumokban is lépten-nyomon felbukkan a „Nagy Háború”. Az eddig elfeledett, porosodó „téma” reneszánszát éli.
Milyen volt a harctér? Kovács György mai történetéből megismerhetjük, hogy ő milyennek látta a Doberdót, ezt a „veszedelmes és undorító” harcteret, ahová 1915 nyarán került, s ahol öt hónapot töltött el…
A harmincas évek elején a walesi herceg meglátogatott egy kórházat Kanadában. A folyosó végén volt egy ajtó ezzel a felirattal: „Tilos belépni”. „Mi van ott?” – kérdezte a vendég. „Szeretnénk, ha nem menne be.” – mondták neki. A herceg mégis belépett, és amikor kijött, könnyezett. „Az egyetlen mód, ahogy köszönteni tudtam, és ahogy kommunikálni tudtam azzal az emberrel – mondta – az volt, hogy megcsókoltam.”
Háborús mesemondónk történeteinek sorába ma egy általa költött versikét iktattuk, amiből megismerhetjük, hogy miért sáros örökké a honvédek ruhája. Emellett egy kisebb írást közlünk ma tőle, amiben az örökké érkező és irtózatosan pusztító gránátokról értekezik…
John Keegan (1934-2012), a neves brit hadtörténész 1998-ban adta ki The First World War című összefoglaló munkáját, melyet a magyar közönség Pollmann Ferenc a Hadtörténelmi Közleményekben megjelent vitacikkével ismerhetett meg 1999-ben. Magyar fordítását Molnár György készítette el, mely első ízben 2010-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. Második kiadása idén látott napvilágot, immár az Akadémiai Kiadó által jegyzett Hadiakadémia sorozat keretén belül. Írásunk apropóját ez a friss megjelenés adta.
Kovács György mai története is Bukovinában játszódik, mégpedig 1917 szeptemberében Istensegíts falu határában. Hősünk figyelő szolgálatban áll, a két állás között egy teheneit legeltető magyar kisfiúval találkozik, aki nagy segítségére lesz a magyar alakulatnak…
Az első világháború az egyenruhák tekintetében is sok újdonságot hozott: 1914-ben még számos alakulat viselt feltűnő színű uniformist (pl. magyar huszárok), ami remek célpontot nyújtott az ellenségnek; ezért aztán a frontviselet egyre szürkébb lett, sőt néhol elkezdett közelíteni a terepszínhez. Kezdetben a francia hadsereg gyalogosai is piros-kékben masíroztak, amit 1915-től új egyenruha váltott fel. Fotóelemző egyenruha-tani sorozatunkban ma a egy francia tüzér és egy gyalogos kerül górcső alá.
Háborús mesemondónk mai története is Bukovinában játszódik, ezúttal 1918 januárjában. Hősünket a dermesztő hidegben és méteres hóban egy sebesült bajtársa keresésére küldik. Az eredménytelen keresés után ezúttal is feltűnik egy szépséges lány a történetben, most egy román leányzó, akiről kiderül, hogy megmentette a sebesült magyar baka életét…
Legutóbbi kommentek