A Magyar Napló kiadásában megjelenő Irodalmi Magazin 2. évfolyamának nyári száma
Az idei évben jelentősen megszaporodtak az első világháború témáját feldolgozó kiadványok. Online világban és papíralapú dokumentumokban is lépten-nyomon felbukkan a „Nagy Háború”. Az eddig elfeledett, porosodó „téma” reneszánszát éli.
Napilapok, hetilapok sorozatokkal, kisebb-nagyobb cikkek közlésével igyekeznek megemlékezni a háború kitöréséről. A helyi sajtókban megjelenő relikvia-gyűjtések felhívásai mellett, „a milyen volt a fronton / hadifogságban” témakörben unokák, dédunokák nyilatkoznak rég elhunyt rokonaik emlékéről és osztják meg azt a nagyközönséggel. Minden település, múzeum, könyvtár éves programtervében első helyen szerepel a háború évfordulójáról való méltó megemlékezés.
Az országos terjesztéssel megjelenő történeti, szépirodalmi, művészeti, irodalmi folyóiratok igyekeznek, legalább egy különszámot szentelni a Nagy Háborúnak. Így tett eddig (a teljesség igénye nélkül): a BBC History magazin, a Rubicon, a Kommentár, a Múzeumcafé, a Tiszatáj, az Új művészet (megjelenés alatt).
A felsorolt kiadványokhoz csatlakozott a Magyar Napló (a Magyar Írószövetség havonta megjelenő irodalmi folyóirata) gondozásában megjelenő tematikus időszaki kiadvány, az Irodalmi Magazin is, amit az Országos Széchényi Könyvtárral közösen az Ünnepi Könyvhétre jelentettek meg.
„Az Irodalmi Magazin elsősorban a nagyközönségnek szánt, gazdagon illusztrált, több mint 100 oldalas kiadvány, de a közoktatásban is hasznos segédanyag lehet. A számok tematikusak, s mindig egy-egy klasszikus szerzőt, irodalomtörténeti korszakot vagy kulturális jelenséget ismerhet meg általuk az olvasó. A lap eddig kiadatlan szövegek megjelentetésén túl bizonyos művek újraolvasásának horizontját is képes jelentősen szélesíteni. Az első két számot Illyés Gyula és Márai Sándor alakjának szentelték a szerkesztők. A harmadik szám témája a 150 éve született Gárdonyi Géza munkássága. A most megjelent tematikus rész az első világháború irodalmáról szól.” - olvashatjuk a Magyar Napló honlapján.
A 131 oldalas kiadvány az „Írók és alkotók a Nagy Háborúról 1914-1918” tematikus címet viseli. A benne olvasható közel nyolcvan tanulmányt a szerkesztők hat rovat alá rendezték: Dosszié; Művészek a csatatéren; Írók a hátországban; Kitekintő; Hommage; Katedra.
A folyóirat a Nagy Háborút bemutató illusztrációihoz számos közgyűjteménytől kapott segítséget, így képanyaga egyedülálló gazdagságú. A Dosszié rovatban Sipos Lajos tollából egy tömör, összefoglaló tanulmánnyal indul a folyóirat: miként is hatott az első világháború a korabeli magyar írókra, költőkre, festőkre. E nyitó írás után a lapszám legnagyobb terjedelmét a fenti írásban megemlített személyek háborúval kapcsolatos életútjának, munkásságának közlése, kifejtése tölti ki.
A Művészek a csatatéren és az Írók a hátországban rovatban részletes és érdekes információkat kaphatunk a korabeli szerzőkről. Az előbbiben többek közt Gyóni Géza, Balázs Béla, Szép Ernő, Sík Sándor, és Tersánszky Józsi Jenő fronton töltött napjairól, ott készült írásairól olvashatunk. A háború kitörésekor katonai élményeikről cikksorozatban, versben vagy később önálló kötetben számoltak be.
Molnár Ferenc és Móricz Zsigmond hivatásos „szépíró-haditudósítóként” vett részt a Nagy Háborúban. Feladatuk: lelkesítő tudósítások küldése volt. Gunda-Szabó Dóra Sárközi Mátyással készített interjújában az unoka szemszögéből betekintést nyerünk: mit is gondol férj és feleség, azaz Molnár Ferenc és Vészi Margit háborús tudósításairól.
Művésztelep a fronton: a Sajtóhadiszállás festőiről ír Katona Anikó. A hivatalos „haditudósítók” mellett, a hivatásos festők, hadifényképészek, filmesek feladata is a közvélemény tudósítása volt. A hadsereg főparancsnoksága, azon belül a Sajtóhadiszállás alá tartoztak az újságírók és fotósok, valamint az ún. Kunstgruppe, azaz a művészcsoport tagjai is, akik között a kor legkiemelkedőbb művészeit találjuk: Mednyánszkyt, Rippl-Rónait, Vaszaryt, Zádor Istvánt, stb.…
Az első világháború imakönyveit mutatja be Maczák Ibolya Mikor hadakkal ostoroztatunk című tanulmányában, bevezetve az olvasót a különféle felekezetek által kiadott gyűjtemények szerkezetébe. A különbségeket nem csak az eltérő református vagy katolikus szellemiség adta, hanem az is, hogy a harctérre, az otthon maradottaknak, vagy épp a sebesültek részére állítottak össze imakönyvet. A katonai imakönyvek a háborús könyvkiadás és egyházi tevékenység sajátos művelődéstörténeti lenyomatai.
Kaffka Margit, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos – hogy csak néhány nevet emeljünk ki – versekben, elbeszélésekben, újságcikkekben örökítették meg az itthoni közhangulatot, a háborús sokk okozta érzelmeket. Az Írók a hátországban rovatban többek között megismerhetjük még a szegedi Juhász Gyula és Tömörkény István háborúval kapcsolatos véleményét, gondolatait – Péter László tollából.
Nem szépirodalmi a téma, de érdekes oldalát mutatja be a háború mindennapi életre gyakorolt hatásának Vörös Boldizsár „minden orosz áthúzatta magát, csak azért, hogy a magyar nyerjen”: háborús gyermekjátékok Magyarországon 1914-1918 című írása. Az első világháború a hétköznapi élet egyéb terei mellett a gyerekszobákba és az iskolai gyermekjátékokba is betört. A fiúk hagyományos katonásdi játéka – legyen az játékszer nélküli, vagy játékgyár által előállított játékszer (főváros elfoglalós társasjáték, kártyajátékok) – mellett az iskolai életben is megjelentek a „szabadgyakorlatok”: támadásgyakorlat, sebesültmentés, menetelés… 1916-ra azonban már a gyermekek is megunták ezeket a „játékokat” és visszatértek a békésebb játékvilágba.
Kisebb terjedelemben kerül bemutatásra a külföldi háborús irodalmi élet a Kitekintő rovatban. Olvashatunk többek között az angol háborús költő, Wilfred Owen szonettjeiről (Tóth Péter Benedek tollából), Hermann Hesse háborúellenes írásairól (Urbán Péter), valamint az Isonzó frontot megjárt Giuseppe Ungaretti újító költészetéről. Érdekes Tasnádi Edit rövid ismertetője Buket Uzuner török író regényéről, amelynek fő motívuma a Gallipoli csata, illetve annak hatása a főszereplők személyes sorsára.
A Katedra rovatban Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versének felhasználásával egy részletesen kidolgozott iskolai óratervet találunk (90 percre lebontva), amelynek célja az apokaliptikus szemléletet és motívumrendszer elemzése a háborúellenes költészet e művének segítségével..
Az Irodalmi Magazin gazdagon illusztrált, gondosan válogatott, szórakoztató és ismeretterjesztő olvasmány minden első világháború iránt érdeklődő számára. Teljességre törekvően gyűjtötték össze miként hatott a világháború a korabeli magyar írókra, költőkre, festőkre. A kiadványnak ott a helye minden kulturális és oktatási intézmény könyvespolcán. A Nagy Háború centenáriumának évében a lap szerkesztői méltón emlékeznek meg irodalmi és művészeti életünk nagyjairól.
