A Nagy Háború

Ezredzászlók a harctéren – 2/2. rész

A zászló a Nagy Háború kezdetekor is a haza, a katonai becsület és hősiesség jelképe volt. Az ellenség is a zászlót igyekezett megszerezni, s az elvesztése olyan súlyos bűnnek számított, amely nyomán akár fel is oszlathatták az alakulatot. A „becsület” visszanyeréséhez győzelmes csaták sorozata kellett, amelyben esetleg zászlót is zsákmányoltak. 1914 augusztusában a harctérre került csapatok magukkal vitték zászlaikat, s még nem gondoltak arra, hogy ez a háború már egészen más lesz.

 Amikor az ezredzászló is elindult a frontra
(Pesti Napló Háborús albuma)

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 7. rész

Újoncélet

Másnap, február 16-án megkezdtem a tizenharmadik iskolát tanulni. Hajnali 4 órakor felzavartak bennünket, csajkát osztottak ki köztünk, és mondták, hogy menjünk kávéért. Nekem nem kellett. Én három napig nem kóstoltam meg a katonai menázsit, csak a ládából falatoztam, melyben hazai kenyér, hús, hurka, szalonna, tésztafélék és más ilyen jó dolgok szerénykedtek. El is romlott az étvágyam e kemény ételektől, megfeküdte a gyomromat. Később megszoktam a kávét és meg is szerettem. Az ebédért is elmentem legtöbbnyire, de vacsoráért csak nagyon ritkán fáradtam le. A komiszkenyeret pedig meg sem igen kóstoltam azalatt a nyolc hét alatt, míg Váradon, mint újonc voltam.

 Ebéd a szakasz körletben - Update!
(Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918 c. kötetből)

A világhírű bestseller író, Ken Follett XX. századi trilógiájának első részét 2010. szeptember 28-án egy időben adták ki a világ tizenhat országában, köztük Magyarországon is. A titánok bukása öt család történetén keresztül az első világégés éveit is feldolgozza. Igor Sztravinszkij és Charles Ferdinand Ramuz 1918-ban íródott zenés színművét, A katona történetét Kovács Kristóf és Lukáts Andor gondolta újra. Az előadást legközelebb 15-én, kedden láthatjuk. A tévében több játékfilm is lesz, közülük kiemelnék egy ritkábban játszott opuszt, a Hemingwayről szóló Szerelemben, háborúban című alkotást.

Ezredzászlók a harctéren - 2/1. rész

A máramarosszigeti 85. közös gyalogezred 1914. augusztus 26-án a galíciai Pawlowkától északra húzódó magaslatokon kiépített orosz állásokat készült megrohamozni. Az orosz főállásból gyalogsági, tüzérségi és géppuskatűzzel árasztották el a támadókat, ezért a támadás megakadt. Ebben a kritikus helyzetben az ezred tartaléka, az I. zászlóalj indult rohamra az ellenség jobb szárnya ellen, meglepetésszerűen rajtaütve az oroszok egyik századán, majd erőteljesen folytatva a támadást. Élen a kibontott ezredzászlóval zajlott a mindent elsöprő támadás.

 Roham a zászlóval (korabeli festmény)

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 6. rész

Az előző héten megismerhettük, hogy B. Sárközy Gergely az eredménytelen felmentési kísérletek után miként vonult be a nagyváradi 4-es honvéd gyalogezredhez. A mai fejezetben a laktanyát és parancsnokait mutatja be számunkra, felvillantva néhány részletet az újoncélet következő részekben ismertetésre kerülő nehézségeiből is.

A 4. honvéd gyalogezred laktanyája

A magyar királyi 4. honvéd gyalogezred laktanyája Nagyvárad déli részén a Rulikowszki úton fekszik. Nagy területet foglal el és magas kőfalak kerítik. Északi oldalát az I. pótszázad által lakott hatalmas emeletes épület foglalja el. Déli oldalán a szint oly hatalmas épületet a II. pótszázad lakja. Nyugati részén van a pótkeretzászlóalj, irodák, tiszti épületek, orvosi szoba, börtön, kantin, stb. Keleti oldalán a raktárak és a különböző iparos műhelyek. A II. pótszázad végében épült a konyha deszkabódéban.

Tavaly jelent meg Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan katonadal gyűjteménye, amelynek keddi, zenével egybekötött könyvbemutatóját ajánlom figyelmetekbe. Lesz még Svejk a Tivoliban, két játékfilm a tévében, és ha valaki elmulasztotta volna az Ősök tere hétfői Doberdóról szóló adását, szombaton még megnézheti.

Thomée József a Nagy Háborúban

Az alábbi írást Happ Róbert olvasónk küldte be szerkesztőségünknek.

Emlékezzünk rég volt időkre, egy korra, amikor összedőlt a világ, emlékezzünk a hősökre, akik tették, amit kellett, s akik elmesélték mindezt. Emlékezzünk egy emberre, aki író és költő volt. Aki elmesélt mindent prózában és versben egyaránt. Aki harcolt, aki szeretett és aki gyűlölt. Aki tombolt, aki tenni akart, aki hitt és remélt. Thomée József volt ez az író és költő. A Nagy Háború idején rengeteg művész harcolt az első vonalban, mutatják ezt a katona emlékek, amik ránk maradtak. Mindezen művészek között vannak számolatlanul, akiket méltatlanul elfeledtünk. Thomée József is közéjük sorolható.

 Thomée József

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 5. rész

Az előző héten B. Sárközy Gergely visszaemlékezéséből megismerhettük, hogy a 32 éves gazda családja óhajára milyen kísérleteket tett a katonai szolgálat alóli felmentése érdekében. A bihari főispán azonban megakadályozta ezeket a próbálkozásokat, így hősünknek hamarosan be kellett vonulnia. Ennek a történetét ismerhetjük meg a mai részből.

Bevonulásom

Ily megcsalódott remények után előkészületeket tettem a bevonulásra. Készíttettem egy pár erős szőrcsizmát és katonaládát. Már január elején megjelentek a falakon a bevonulási hirdetmény plakátjai, melyek a most besorozott 24–28 éveseket január 15-re, a 29–32 éveseket február 15-re, a 33–36 éveseket pedig március 15-re tényleges katonai szolgálatra hívják be. Én 32 éves vagyok, tehát február 15-én kell bevonulnom Nagyváradra a 4. honvéd gyalogezredhez. Fájdalom, itt is oly csalódás ért, hogy teljesen egyedül vonultam oda, falumbeli nem jött egy sem, a többieket mind a közösökhöz sorozták.

 Bevonulók
(Gyurgyák János szerk.: Magyarország története képekben)

Múlt heti távollétem miatt most csupán öt napra szóló kulturális ajánlóval jelentkezem. A DVD rovatban egy tavaly szeptemberben kiadott orosz filmet, Az admirálist ajánlom, amely Alekszandr Vasziljevics Kolcsak életét meséli el 1916-tól 1920-ban bekövetkezett haláláig. Bár a filmet inkább erős közepesnek értékelném (főként a szenvtelen szerelmi szál, illetve a főhős heroizálása miatt), a korabeli Oroszország megidézése és a háborús jelenetek meglehetősen izgalmasak. A televízió műsorán ismét találunk játékfilmeket (A dicsőség ösvényei, Fegyverszünet karácsonyra) és dokumentumfilmeket egyaránt, amit azonban különösen figyelmetekbe ajánlanék, az Ősök tere holnapi adása, amelynek témája az 1915-1917 közötti doberdói és isonzói harcok. A műsorban Pintér Tamás és Stencinger Norbert meghívott vendégként szerepel.

Ungár Károly katonai pályafutása

Az alábbi írást Sőregi Zoltán olvasónk küldte be számunkra. A cikk egyfajta összefonódása a blog témájának és a szerző kutatási területének (a Magyar Királyi Honvédség kerékpáros csapatnemének története). További aktualitást ad az írásnak, hogy főszereplője, Ungár Károly említésre kerül Sallay Gergely „Nagy arany, nagy ezüst…” című cikkében is, mint a Mária Terézia Rend lovagkeresztese.

Ungár Károly 1892. január 30-án született a fővárosban, a budapesti hadapródiskolában avatták zászlóssá 1910. augusztus 18-án. Első alakulata a császári és királyi (úgynevezett „közös”) 83. gyalogezred (ezredtulajdonos Schikofsky Károly gyalogsági tábornok, ezredtörzs, valamint II. és IV. zászlóalj Komárom, I. zászlóalj Szombathely, III. zászlóalj Kőszeg). Békeszolgálatát a világháború kezdetéig eredeti alakulatánál teljesítette, alegység-parancsnoki beosztásokban, időközben a hadnagyi kinevezést is magkapta.

 Ungár Károly már főhadnagyként
(Forrás: http://www.austro-hungarian-army.co.uk/biog/ungar.html)