Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Átkelve a holtak által megszállt állásszakaszon hősünk megtalálja a legnagyobb nyugalommal szardiniát eszegetve söröző Stefán kadétot. A tüzérségi megfigyelőtől bátorságfokozóként kapott sörből ő is kap. A kvaterkázás közben egy felelőtlen mozdulatáért majdnem az életével fizet…
Nagy Imre (1896-1958), az 1956-os forradalom miniszterelnöke, viharos életpályát futott be. Életrajzírói általában komoly fejezeteket szentelnek politikai előéletének, de az első világháborús katonaévei felett gyorsan átsiklanak. Pedig Viharos emberöltő címmel megjelent önéletírásában, amelyet romániai fogságában kezdett írni, jelentős terjedelmet szentelt első világháborús élményeinek is. Visszaemlékezéséből kitűnik, hogy a háború döntő módon megváltoztatta világnézetét.
A császári és királyi debreceni 39. gyalogezredet a Görz térségében várható újabb olasz offenzívára készülve 1915 szeptemberének végén vezényelték át Karintiából a Doberdó-fennsíkra. 1915. október 18-án robbant ki a 3. isonzói csata. A fellángoló harcokban 1915. október 23-24-én San Martinótól délnyugatra vad brutalitással harcoltak egymással az állásokba betörő olaszok és az ellentámadást végző magyar csapatok. A debreceni 39-eseknek a háború alatti legsúlyosabb csatájukat kellett itt megvívniuk.
A nyugalmas forró reggeli napsütésben hősünk nem tud tétlenül pihenni. Elhatározza, hogy felkeresi a szomszéd szakaszt. Nem is sejti, hogy mi vár rá…
Topor István Debrecen világháborús vonatkozásairól, valamint a városhoz kötődő alakulatok történetéről már több írást is küldött a Nagy Háború Blog számára. Az alábbi posztban egy orosz fogságba került debreceni orvos szökésének történetét adja közre, amely a Debreczeni Képes Kalendáriom 1916-os kiadásában látott napvilágot.
Az első, 1923-as megjelenése óta Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regénye megszámlálhatatlan kiadás élt meg. Jelenlegi tudomásunk szerint több mint 60 nyelvre fordították le világszerte. Nemzetközi népszerűsége töretlen. A csehek számára egy igazi márkanévvé vált. Mindeközben más szemszögből főhőse, Švejk az első világháború katonatípusainak talán egyik legszégyenletesebb figuráját testesíti meg. Mitől mégis ez a népszerűség? Miért vált a világ talán legismertebb nagy háborús regényalakjává? A válasz nem egészen egyértelmű.
Hősünk addig hezitált, amíg a hajnal is az első vonalban éri. A kőfaluk körül feltárulkozó látvány mélységes borzalommal tölti el: hullák, emberi maradványok és az azokon nyüzsgő kukacok között fekszenek…
Csernus Pál nevével 2013 decemberében találkoztam, amikor nagypapám Padulában töltött fogságáról kerestem információt, aki a VI. isonzói csatában 1916. augusztus 7-én, a Collio-hegy szívében, Oslaviján esett olasz fogságba. A hadosztályt irányító József főherceg ezt írta a naplójába 6-án, a csata előestéjén: „Az Isten álljon most mellénk!” Az Isten azonban nem állt senki mellé.
A Nagy Háború második évében egy magyar feminista, Schwimmer Rózsa és Amerika egyik leggazdagabb embere, Henry Ford összefog, hogy 1915 karácsonyára megteremtse a békét. Jóhiszemű, idealista elgondolás? Gyermeki naivitás, ami figyelmen kívül hagy minden nagypolitikai alkut, vagy bátor pacifista gondolat, netán soha nem látott méretű reklámfogás? Vajon mi lett a sorsa közös béketervüknek?
Balogh Jancsi és Kovács koma elmeséli kalandos és – utólag – tréfás történetét a vérzivatarban. Egyúttal azt is megtudhatjuk, hogy miért tört ki az előző részben leírt pokoli tűzharc. A virtus láttán hősünk valósággal beleszeret a budapesti kocsimosó csibészbe és társába, s maga mellett tartja őket.
Legutóbbi kommentek