Örömmel jelentjük, hogy a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány – Nagy Háború Blog és a Magyar Képregény Szövetség által meghirdetett első világháborús témájú képregénypályázat eredménye megszületett. Összesen 35 pályamű érkezett, amelyből a MKSZ és a Nagy Háború Blog által delegált zsűri (Szép Eszter - MKSZ, Vass Róbert - MKSZ, Babos Krisztina - NHB, Pintér Tamás - NHB, Pollmann Ferenc - NHB) a következő hat alkotást tartotta a legjobbnak:
- Kálmán Áron – Matuszka Máté: A vonal / 80 ezer Ft-os fődíj
- Malindovszky Ákos: A megbeszélés / 50 ezer Ft
- Jámbor Lajos: Doberdói történet / 30 ezer Ft
- Bárány Áron – Tebeli Szabolcs: Mától együtt, örökké
- Ámon Attila: A merénylet
- Pádár Ádám – Szebeni Péter: Páholy
Az első hat pályaművet itt a Nagy Háború Blogon mától hat napon keresztül egyesével tesszük közzé, kiegészítve a későbbiekben az első hat közé be nem jutott néhány további képregénnyel.
A díjátadóra október 15-én, szerdán 18.00h-tól kerül sor a Szatyor Bár és Galériában (Budapest, Bartók Béla út 36.), ahová sok szeretettel várjuk a pályázókat és az érdeklődőket egyaránt.
A 6. helyezett pályamű:
Páholy
Pádár Ádám és Szebeni Péter képregénye
Hősünk több kivégzésnek is tanúja volt a háborúban, ahogy azt már korábban olvastuk. Mai részben is megismertet bennünket egy ilyen történettel, ami a román háború kezdeti időszakában játszódik a határ térségében. Árulás, járőrszolgálat, vakmerőség, rajtaütés, azonnali bíráskodás, s mindez egy személyes, családi történettel fűszerezve, miként azt Kovács Györgynél megszokhattuk…
Koszka Gyula a háború idején önkéntesként szolgált a beszetercebányai 16-os honvédeknél. Gazdag fotó- és kézirathagyaték maradt utána, amely különleges felvételeket és leírásokat tartalmaz 1916–1917-ből a román frontról, a Magyarosról és az Úz völgyéről is.
Hősünk 1916-ban az egyik járőrszolgálat során egy halott katonát talál az erdőben. Visszatérve levelet ír az egy éve holtan fekvő magyar baka feleségének, aki addig semmit sem tudott az ura sorsáról…
Az 1918-ban elesett devecseri Kocsis Lajos halálának körülményei ismeretlenek. Valahol az olasz fronton temették el, amiről fényképes levelezőlap tanúskodik. Vajon kideríthetjük-e, hogy a felvétel melyik olasz település temetőjét ábrázolja? 
„Ez a dal tipikus példája annak, amit eposznak hívunk” – mondta Steve Harris az Iron Maiden zenekar basszusgitárosa. Az eposz verses formájú és hosszú elbeszélő költemény. Témája valamilyen történet, formája a történelmi előadás lírai változata. A történelmi múlt költészete, és a képzelet forrása benne az emlékezet. A dal az első világháború egyik legvéresebb belgiumi csatájáról szól. 
Mozgóharcok idején könnyen fogságba lehet esni és el lehet tévedni. 1916 nyarán Bukovinában nagy volt az adok-kapok, s az előre-hátra mozgás, aminek hősünk is résztvevője volt. Mai történetünkben előbb a frontról hátraküldött sebesültvivőként, majd az övéihez visszatérőben is eltéved. Olyannyira, hogy ezt követően a pécsi 19-es honvédektől át is kerül a budapesti 30-asokhoz, ahol a háborút a későbbiekben végigszolgálja.
2014 májusában a 
Több évvel ezelőtt kitűzött célunk lett, egyik barátommal, hogy minden nyáron bejárjuk a Nagy Háború magashegyi frontszakaszainak egy-egy részét, és végig fényképezzük a még fellelhető nyomokat, emléktáblákat. Így választottuk ki tavaly nyáron a híres Col di Lana (2462 m) csúcsot és ikerhegyét a Cima Siefet (2424 m), a Dél-Tiroli Dolomitokban. A csúcs a Keleti Dolomitok egyik legszebb körpanorámájával rendelkezik. Nem hiába szállta meg rögtön a háború elején az osztrák–magyar hadsereg és telepített rá tüzérséget.
Az ellenséges állások közötti kémkedés visszatérő elem háborús mesélőnk naplójában. 1916 őszén az orosz fronton Kolomeánál egy szegény asszony a könnyebb megélhetés reményében kémszolgálatra adja a fejét. A lebukó kémek azonban túl sok jóra nem számíthatnak…
Legutóbbi kommentek