Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
A hősünk által végrehajtott sikeres támadást követően a megszállt területen megélénkül az élet: előbb orosz repülők avatkoznak a harcba, majd mindkét fél tüzérsége belövi magát rájuk. Az este folyamán az orosz gyalogság is mozgolódni kezd, és megszólalnak a géppuskáik is. A helyzetük kezd válságosra fordulni…
A fekete-fehér világháborús fényképek és filmfelvételek alapján az embernek néha az a tévképzete támad, hogy ez a korszak a valóságban is ilyen szürke volt. Persze tudjuk, hogy nem, csak nehéz elképzelni mindenféle támpont nélkül, pusztán az adott képet vagy felvételt nézve. Ezért is népszerűek az utólag színezett képek, melyek segítségével felidézhetünk egy-egy korabeli pillanatot, nagyjából úgy, ahogy a valóságban is kinézhetett. A színezéshez alapvetően kétfajta ismeretre van szükség: egy technikaira, magának a színezésnek az elvégzéséhez, illetve egy történelmire, amivel a színeket meghatározzuk. – Kajon Árpád most ebbe vezet be bennünket. Írásában egyúttal bemutatjuk a Facebookon 2016. decemberében meghirdetett színezős játékunk nyertes képeit is.
A hajnali frontális támadás után a betörési pontról oldaltámadásra indul hősünk vezetésével a félszázad. Boros géppuskái is beavatkoznak a harcba. Az újabb sikeres rohamot követően megszállják és biztosítják az elfoglalt területet, ahol Balogh – jó céllövőként – sorra teríti le az orosz lövészeket…
Élénk médiaérdeklődés mellett mutatta be a Duna TV 2016. december 16-án a Szürke senkik című első világháborús filmet, amelynek forgatókönyvét Köbli Norbert írta, rendezője pedig Kovács István volt. A kritikákat olvasva megállapítható, hogy a tv-film sikert aratott, sőt, akad a vélemények között néhány egészen elragadtatott hangnemben íródott cikk is. Pollmann Ferenc most következő írásában hadtörténeti szempontból elemezte a filmet – a cikk végén pedig Csunderlik Péter történész véleménye is elolvasható (a szerk.).
A debreceni tudományegyetem, a református tanítóképző intézet és a Református Főgimnázium tanulóiról szól az alábbi írás. A debreceni diákok közül többet már a mozgósításkor besoroztak, mások önkéntesként csatlakoztak a háborúhoz, csakúgy, mint a Szürke senkik főhőse, a Kölyök: otthagyták az iskolapadot és berukkoltak katonának.
Álmában a Városligetben járó hősünket hirtelen felébresztik, mert megindult az oroszok támadása a szomszéd honvédalakulat ellen és a tehermentesítésükre ellentámadást kell indítaniuk. A hajnali szürkületben előretörő félszázad vezetését Imre hadnagyra bízza Kozarev százados, aki közben átveszi a zászlóalj parancsnokságát. Az erdőben megindul a vad előrenyomulás…
2016 utolsó napján – mint 2011 óta minden évben – sorra vesszük, melyek voltak az év legolvasottabb írásai. Az alábbiakban kiderül, hogy statisztikánk alapján mely témák érdekeltek benneteket leginkább, egyúttal közzé tesszük örökranglistánkat is, amely az indulástól kezdve mért adatokra támaszkodva mutatja a mindenkori legnépszerűbb 12 posztot. Köszönjük, hogy egész évben olvastátok a blogot, értékes hozzászólásokat tettetek, és elküldtétek nekünk családi történeteiteket. Találkozzunk 2017-ben is!
Dr. Lepold Antal IV. Károly 1916. december 30-án lezajlott koronázásának szervezésében, lebonyolításában szertartásmesterként vett részt. 1913 és 1927 között Csernoch János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása udvari papja volt titkári, kancellári, majd oldalkanonoki minőségben. A ceremónia előzményeire, illetve magára az eseményre így emlékezik Csernoch János – emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására címmel 1963-ban Bécsben megjelent könyvében.
2014-ben, az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmával Szombathelyen emlékévet szerveztek. Ennek keretében – elsősorban az egykori Vas vármegyére koncentrálva – kiállításokra, konferenciákra került sor. A szervezők felhívására előkerültek a padlásokon őrzött ládák és dobozok megsárgult emlékei, fényképek, levelezőlapok és nem utolsósorban naplók és füzetek. Ezekből jelent meg nemrégiben egy új kötet, amelyről Jagadics Péter, a kiadvány szerkesztője küldött rövid ismertetőt.
Boros Péter géppuskás hadnagy elszánt katona volt. A civilben sikeres és víg kedélyű zenetanárt pesszimista, zárkózott, keserű emberré tette az egy éve tartó frontszolgálat, a folyamatos visszavonulás, társai elvesztése, a menyasszonyától való távollét. Imre Gábor megpróbálja jobb kedvre deríteni…
Legutóbbi kommentek