1918 augusztusában hősünk a Monte Salarolo oldalában húzódó állásokban teljesít szolgálatot rohamszakaszával. Számukra alantas munkákra is igénybe akarják venni az embereit, ami miatt konfliktusba keveredik ezredbeli feletteseivel. Szeptember elején lejőve az állásból újra rohamzászlóaljhoz vonulnak a San Gregorio Nelle Alpiba.
1918. augusztus 1-jén hősünk visszatér a szabadságáról. Hadosztályát a Brenta és a Piave közötti hegyvidékre, a Stizzone völgye fölött húzódó Solarolo hegyhát védelmére vezényelték közben, így ő is útra kel az alakulat után. A hadosztály döntése értelmében egy-egy rohamszakasznak is az állásban kell tartózkodnia. Augusztus 8-án Kókay László szakasza lesz az első, amelyik felmegy az 1676 méter magas Solarolóra, ahol az olasz támadásoknak leginkább kitett területen kell elhelyezkednie…
Kókay László olaszországi naplójának a 25. része említi a velük szemben felbukkanó csehszlovák légionistákat, ami a hozzá kapcsolódó kommentekkel arra ösztönzött, hogy röviden és vázlatosan válaszolni próbáljak olyan kérdésekre, hogy miként is alakult ki a légió olaszországi komponense, hol harcolt az olasz fronton, és szóljak arról is, hogy milyen szerepet játszottak az olaszok a csehszlovák állam születésénél.
1918. július 2-án hősünk rohamzászlóalja elhagyja Cosnigát, ahová annyi kellemes emlék fűzi. Szálláscsinálóként Kókay hadnagyot is előre küldik a Livenza melletti Ronchéba. Két alkalommal még visszatér Cosnigába a visszamaradt készletekért, majd július 7-én, vasárnap végleg elbúcsúzik a településtől és Antoniettától. Hamarabb kapja meg a szabadságát, mint ahogy azt gondolta, s július 9-én útra kel Szegedre. Augusztus 1-jén tér csak vissza a frontra, de az ezredét közben átvezényelték Dél-Tirolba, a Hétközség-fennsíkra…
Dr. Bertha Géza pozsonyi ügyvéd 34 éves, amikor a háború kiszakítja civil életéből. Nősülés, családalapítás előtt áll, amire már e vészterhes időkben kerül sor. Háborús élményeit mindeközben fényképeken dokumentálja, amelyeken keresztül most mi is betekintést nyerhetünk – többek között – a front mögötti hadtápterület, illetve a galíciai lakosság mindennapjaiba. Első világháborús történetét unokája, Orbánné Bertha Mária édesapja, ifj. dr. Bertha Géza összeállítása, valamint sok fotó, képeslap és más dokumentumok segítségével idézi fel alábbi írásában.
1918 júniusának végén hősünk rohamzászlóalja a sikertelen offenzíva után félve, szégyenkezve tér vissza Cosnigára, ahol előtte 4 hónapon keresztül állomásozott. A helyi olasz lakosság azonban gúnyolódás helyett éljenezve, virágesővel fogadja a visszatérőket, amilyen fogadtatásban Magyarországon nem lesz majd részük…
A caporettói áttörés után az osztrák–magyar hadsereg egy része az Isonzó és a Piave folyók közötti területen megszálló, vagyis rendőri feladatokat látott el. Ekkor találkoztak azokkal a művekkel, amelyeket Olaszországban az irredentisták hatására készítettek Ferenc József kivégzett merénylőjének emlékére. Azon a vidéken 1917-ben nagyon sokan voltak megszállottak: politikailag és katonailag is. Ki volt az a férfi, aki ekkora tiszteletnek örvendett az olaszok körében, és hogyan szolgálta a Nagy Háború az ő kultuszát és az ellenkultuszát?
1918. június 22-én hajnalban a Piavén történt kalandos visszatérést követően hősünk a rohamszázad élén immár a folyó keleti oldalán vonul a kijelölt gyülekezési pont felé. A gázmaszkot folyamatosan feltéve tudnak csak haladni a korábbi „gáztromlit” követően keletkezett gázszigetek között. A nyugalomban eltelő nap végén a váltásukra érkező század átadás-átvételi procedúrája hoz csak némi izgalmat. Június 23-án hajnalban véget ér az osztrák–magyar hadsereg sorsát is eldöntő offenzíva…
Scholtz Róbert Gergely régész, történész kutatómunkájának köszönhetően a Nagy Háború elfeledett cigány katonáinak emlékét idéző vándorkiállítás nyílik szeptember 12-én, szerdán délután fél 5-kor a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A Hegedűvel és puskával – a Nagy Háború elfeledett cigány katonái (1914-1918) című tárlat megtekinthető szeptember 22-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.
A Montellón tartalékban lévő hősünk alakulatát 1918. június 21-én délután 6 órakor váratlanul éri a Piave keleti oldalára történő visszavonulási parancs. 9 órakor indulniuk is kell. A visszaút sem nélkülözi az izgalmakat. A folyóparton az olasz tüzérség gázgránátjai hatására apokaliptikussá válik a helyzet…
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek