A Nagy Háború

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 9. rész

Ismeretségek

Lassanként kezdtem megismerkedni az oktató altisztekkel, kik a jó hazait szívesen segítettek elfogyasztani. Sőt azonkívül számtalanszor megkínáltam őket borral, pálinkával, szivarral. Nem sajnáltam tőlük, mert hamarosan beláttam, hogy a kaszárnya emez apró zsarnokaival tanácsos jó viszonyban lenni. Az újoncélet első négy hetében oktató altisztünk volt Kató Lajos gyomai tizedes és öccse Gergely, szintén tizedes. Azután a kis Bende István tizedes, kikkel igen jó viszonyban voltam. Nem is súroltam én egyszernél többet a padlót, és a szobaszolgai teendőktől is meg lettem kímélve.

 Katonatársak
(korabeli fotólap)

A Frankofón Filmnapok alkalmából az Örökmozgóban A nagy ábrándot vetítik. A Tivoliban a Svejket, a tévében pedig játék- és dokumentumfilmeket láthatunk a héten. A játékfilm-válogatásba bekerült két olyan film is (Az igazi tündérmese, Ryan lánya), amely nem közvetlenül a háborúról szól, azonban a háború idején játszódik.

A következő írást Örömkatona nicknevű olvasónk küldte be szerkesztőségünknek.

Az alábbi beszámoló azt hivatott megmutatni, hogy némi előzetes szervezéssel néhány nap alatt is egészen jól megismerhető a Doberdó és az Isonzó vidéke, aminek a magyar történelemben viselt különös jelentősége közismert. A konkrét látnivalók leírása helyett inkább egy mintát szeretnék adni olyanoknak, akik hasonló utazást terveznek.

 Tájba olvadó különös emlékmű Drežnica falu mellett

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 8. rész

Nincs a bakának vasárnapja!

Legtöbb dolgunk és zaklatásunk szombat délutánonként és vasárnap délelőttönként volt. Ahogy szombat délben bevonultunk, még az ebédet jóformán le se nyeltük, kiadták az altisztek a parancsot: „Szalmazsákokat, pokrócokat lehordani és kiporolni!” Két embert elküldtek zsákkal fűrészporért. Seprűt és kefét vennünk kellett a kantinban. A szobát alaposan felsöpörtük, azután csajkával hordtuk a mosdóról a vizet, mellyel bőven lelocsoltuk a padlót s neki gyürkőztünk és a rászórt fűrészporral erősen kelletett dörgölni csutakkal, kefével – mint az altisztek mondták – „fokhagyma szagura.” Azután még egyszer ismételni szárazon, végre tisztára felsöpörni. Az ablakokat és ajtót tisztára kellett törülni, a farészeket petróleummal. A kályhát is vaslaggal fényes feketére puculni. Szép tiszta is volt a szoba, miként a pohár. Végre az asztalokat, fogasokat levinni a kúthoz, ott téglával, homokkal, kefével tisztára súrolni a sártól és tintafoltoktól, melyekkel a nagyságos altiszt uraknak méltóztatott bepiszkítani.

 Legénységi ujjasok és vászonzubbonyok tisztítása, porolása a laktanyaudvaron
(Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918)

Egyenlő jog a hősi halálra címmel jelent meg decemberben Dr. Róbert Péter kötete, amely a magyar zsidók első világháborús részvételét tárgyalja. Pozsgai Zsolt Tháliában bemutatott pszicho-játéka, A kolonc egy kémnő történetét dolgozza fel. A tévében ezen a héten is találunk játék- és dokumentumfilmeket egyaránt.

Ezredzászlók a harctéren – 2/2. rész

A zászló a Nagy Háború kezdetekor is a haza, a katonai becsület és hősiesség jelképe volt. Az ellenség is a zászlót igyekezett megszerezni, s az elvesztése olyan súlyos bűnnek számított, amely nyomán akár fel is oszlathatták az alakulatot. A „becsület” visszanyeréséhez győzelmes csaták sorozata kellett, amelyben esetleg zászlót is zsákmányoltak. 1914 augusztusában a harctérre került csapatok magukkal vitték zászlaikat, s még nem gondoltak arra, hogy ez a háború már egészen más lesz.

 Amikor az ezredzászló is elindult a frontra
(Pesti Napló Háborús albuma)

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 7. rész

Újoncélet

Másnap, február 16-án megkezdtem a tizenharmadik iskolát tanulni. Hajnali 4 órakor felzavartak bennünket, csajkát osztottak ki köztünk, és mondták, hogy menjünk kávéért. Nekem nem kellett. Én három napig nem kóstoltam meg a katonai menázsit, csak a ládából falatoztam, melyben hazai kenyér, hús, hurka, szalonna, tésztafélék és más ilyen jó dolgok szerénykedtek. El is romlott az étvágyam e kemény ételektől, megfeküdte a gyomromat. Később megszoktam a kávét és meg is szerettem. Az ebédért is elmentem legtöbbnyire, de vacsoráért csak nagyon ritkán fáradtam le. A komiszkenyeret pedig meg sem igen kóstoltam azalatt a nyolc hét alatt, míg Váradon, mint újonc voltam.

 Ebéd a szakasz körletben - Update!
(Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918 c. kötetből)

A világhírű bestseller író, Ken Follett XX. századi trilógiájának első részét 2010. szeptember 28-án egy időben adták ki a világ tizenhat országában, köztük Magyarországon is. A titánok bukása öt család történetén keresztül az első világégés éveit is feldolgozza. Igor Sztravinszkij és Charles Ferdinand Ramuz 1918-ban íródott zenés színművét, A katona történetét Kovács Kristóf és Lukáts Andor gondolta újra. Az előadást legközelebb 15-én, kedden láthatjuk. A tévében több játékfilm is lesz, közülük kiemelnék egy ritkábban játszott opuszt, a Hemingwayről szóló Szerelemben, háborúban című alkotást.

Ezredzászlók a harctéren - 2/1. rész

A máramarosszigeti 85. közös gyalogezred 1914. augusztus 26-án a galíciai Pawlowkától északra húzódó magaslatokon kiépített orosz állásokat készült megrohamozni. Az orosz főállásból gyalogsági, tüzérségi és géppuskatűzzel árasztották el a támadókat, ezért a támadás megakadt. Ebben a kritikus helyzetben az ezred tartaléka, az I. zászlóalj indult rohamra az ellenség jobb szárnya ellen, meglepetésszerűen rajtaütve az oroszok egyik századán, majd erőteljesen folytatva a támadást. Élen a kibontott ezredzászlóval zajlott a mindent elsöprő támadás.

 Roham a zászlóval (korabeli festmény)

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 6. rész

Az előző héten megismerhettük, hogy B. Sárközy Gergely az eredménytelen felmentési kísérletek után miként vonult be a nagyváradi 4-es honvéd gyalogezredhez. A mai fejezetben a laktanyát és parancsnokait mutatja be számunkra, felvillantva néhány részletet az újoncélet következő részekben ismertetésre kerülő nehézségeiből is.

A 4. honvéd gyalogezred laktanyája

A magyar királyi 4. honvéd gyalogezred laktanyája Nagyvárad déli részén a Rulikowszki úton fekszik. Nagy területet foglal el és magas kőfalak kerítik. Északi oldalát az I. pótszázad által lakott hatalmas emeletes épület foglalja el. Déli oldalán a szint oly hatalmas épületet a II. pótszázad lakja. Nyugati részén van a pótkeretzászlóalj, irodák, tiszti épületek, orvosi szoba, börtön, kantin, stb. Keleti oldalán a raktárak és a különböző iparos műhelyek. A II. pótszázad végében épült a konyha deszkabódéban.