Az első világháborúban a nemzetiségi problémák nemcsak az ellenséges államokhoz kötődő népeknél, hanem a Monarchián belül élőkkel kapcsolatban is jelentkeztek. Mindez megfigyelhető a szlovákság esetében is, akiknek a mozgalmait szintén szemmel tartották. Sorozatunk harmadik részében a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szlovák-magyar viszony, illetve a „tótok” háborús magatartásába adunk betekintést.
Gergely népfelkelő zászlóalja szinte teljesen megsemmisült az 1916. június 30-ai harcokban, amikor ő is megsebesült. A mai részből megtudhatjuk mi történt vele ezt követően, érzékletes képet kapva a sebesültápolás stációról az orosz fronton.
Az 1915 őszén alakult első sziklafúró osztagok 1916 elején kerültek az olasz frontra. Nem volt könnyű szolgálat. „Nincs pihenő, nincs szabadság, nehéz a kiképzés s újra meg újra csak nehéz fizikai munka, vagy nehéz frontszolgálat” – olvasom Jacobi Ágost könyvében. A katonaéletből vett többnyire vidám jeleneteket ábrázoló képeslap feladója is ilyen alakulatnál szolgált.
1916. június 29-én a Doberdó-fennsíkon gáztámadást hajtott végre a Monarchia. A vegyi csapást követő előretörés az itt küzdő magyar alakulatokra várt. Miért került rá sor, hogyan zajlott, s milyen eredménnyel zárult a gáztámadás, amelynek az áldozatairól napjainkban is megemlékeznek az Isonzó mellett, a Monte San Michele tövében?
1916. június 30-án, pénteken délután 14 óra után Gergelynek feltűzött szuronnyal kell kiugrania az árokból, hogy ő is megtámadja az oroszokat. Öt perc reménytelen vergődés után néhányan megpróbálnak visszatérni, de újra kihajtják őket a golyózáporba. Sorra sebesülnek meg a társai, s ő sem kerülheti el a neki szánt golyót…
Gróf Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyára, Tata. Lakodalmas – édes (demi sec), Áldomás – savanykás (sec), Billikom – száraz (Extra dry), Vin nature – igen száraz. Vezérképviselet és raktár: Grósz Bernát, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 8.sz. Telefon 14-38.
Mikor, miért, hol és hogyan került sor az első tömegpusztító fegyverként is ismert vegyi fegyver, a harci gáz alkalmazására a Nagy Háború során? Milyen hatásai vannak ennek mai napig a környezetünkre? Szerzőnk ezekre a kérdésekre keresi a választ a téma áttekintéséről készült írásában.
Felvirradt a nagy nap: 1916. június 30-a, péntek. Gergely századát az első vonalakba vezénylik, ahonnan rohammal kell megtámadniuk a velük szemben elhelyezkedő oroszokat. Hősünk nem sok esélyt lát a terv sikeres magvalósítására és az életben maradásra. A támadás előtti órák feszült várakozásáról olvashatunk a mai részben.
A 2012-es év hamarosan véget ér. A Nagy Háború Blog háborús albumát történészek, levéltárosok, amatőr kutatók és olvasók idén is sok személyes történettel, naplóval, hadtörténeti írással gazdagították. Év végi posztunkból kiderül melyek voltak a 2012-ben megjelent írások közül a legolvasottabbak, és mely bejegyzések szerepelnek a blog "örökranglistáján".
1914 novemberének elején kezdődött Przemyśl 1915 márciusáig tartó második ostroma. A bezárult gyűrűben mintegy 130 ezer katona töltötte első frontkarácsonyát ellátási nehézségek közepette, téli ruházat nélkül. A miskolci 10-es népfölkelő gyalogezred egy századának talán még emlékezetesebb volt az ünnep és az azt követő néhány nap…
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek