Kórházhajók az Adrián

2024.05.09. 07:00 :: KissGábor

Az Elektra és a Tirol tragédiája 1916 tavaszán

A cs. és kir. Haditengerészetről, különféle hajóiról az elmúlt évtizedek során számos publikáció látott napvilágot. A korábbi évtizedekben például Csonkaréti Károly vagy Juba Ferenc, az elmúlt években pedig Krámli Mihály tollából jelent meg jónéhány, tudományos igénnyel megírt kötet. Érthető módon az érdeklődés homlokterében leginkább a flotta fejlesztésének története, a hadrendbe állított különféle hajótípusok ismertetése, valamint a Haditengerészet I. világháborús tevékenysége álltak. Azonban a világháború során a haderő szolgálatába állított, úszó egészségügyi intézményekké alakított, korábban polgári célokra készült hajókról kevesebb szó esett. Jelen írás e hiánynak egy kis szeletét igyekszik pótolni, és az 1916 tavaszán történt tragédiájuk miatt talán a két legismertebb kórházhajó, az egykori Elektra és Tirol nevű gőzösök világháborús történetével megismertetni a kedves olvasót.

 

Az osztrák–magyar hadvezetés már a világháború kitörése előtt vizsgálta a kórházhajók felszerelésének a lehetőségét, mivel egy esetleges Szerbia elleni háború során a tengermelléki városok között a sebesültek tengeren történő szállítása gyorsabbnak tűnt, mint a vasúttal. Azonban az osztrák–magyar haderő nem rendelkezett a célra megfelelő hajókkal. Így végül a megoldást az osztrák Lloyd tengerhajózási vállalat és az Osztrák–Magyar Vöröskereszt Egylet által kötött együttműködés, bérleti szerződés hozta meg, ami a társaság tulajdonában lévő személyszállító hajók bérleti díj ellenében történő, úszó kórházzá alakítását jelentette. A hadvezetés a kórházhajók – amelyek, hasonlóan a kórházvonatokhoz, alapvetően a sebesültek és betegek szállítását végezték – felszerelésével és egészségügyi kiszolgálásával a Vöröskeresztet bízta meg.

Egy kórházhajó kórtermeEgy kórházhajó kórterme
(Forrás: en.vijesti.me)

A hajózási társaság először két gőzösét adta át e célra, az 1884-ben vízre bocsátott, 3199 tonnás Elektra és az 1893-ban szolgálatba állított 879 tonnás Metkovich nevű hajókat. Az Elektra 335, a Metkovich 135 sebesült befogadására volt képes. A továbbiakban a Lloyd térítésmentesen egy harmadik hajót, a trieszti kikötőben horgonyzó, 1901-ben elkészült, 2836 tonnás Tirol nevű személygőzösét is felajánlotta a Vöröskereszt számára. A hajón összesen 300 beteget, illetve sebesültet tudtak elhelyezni, pontosabban 120 súlyos sebesültet, 150 könnyebben sérültet és 30 tiszti sebesültet, akik számára külön helyiséget biztosítottak. A súlyos sérültek számára 6 és 12 ágyas kabinokat alakítottak ki a hajó központi részén lévő folyosón. Kórházhajókat, miután a haderő szolgálatába álltak, római számokkal jelölték meg. Az Elektra az. I., a Metkovich a II., a Tirol pedig a III. számot kapta. A továbbiakban szolgálatba állított tengeri kórházhajókat folytatólagosan számozták.

A hajók katonai parancsnoka egy tengerész törzsorvos volt, aki mellé még két orvost és egy tábori lelkészt osztottak be. A hajókon a rendet katonai különítmények tartották fenn, valamint minden hajón egy tengerészeti hivatalnok, három altiszt, és 6–12 betegápoló matróz is szolgálta a sebesültek ellátását. A hajók műszaki üzemeltetését a Lloyd társaság személyzete biztosította. A betegápolói szolgálatot részben a cs. és kir. Haditengerészet egészségügyi matrózai, részben pedig a vöröskeresztes ápolónők látták el.

Egy kórházhajó gyógyszertáraEgy kórházhajó gyógyszertára
(Forrás: en.vijesti.me)

A kórházzá átalakított hajók már 1914 augusztusának végén szolgálatba álltak. A hadvezetés elképzelése szerint a szerb hadszíntérről az Adria melletti kikötőkbe, például Šibenikbe vasúton eljuttatott sebesülteket hajón szállították tovább, ami egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnt, mint a vasúti szállítás. Azonban az első szerbiai osztrák–magyar offenzíva idején, 1914 augusztusában a hajóknak alig akadt dolguk. A Metkovich három, az Elektra két, a Tirol pedig csak egy utat tett meg, és együttvéve csak 30 sebesült tisztet, valamit 713 altiszti és legénységi állományú katonát szállítottak rendszerint Fiuméba vagy Triesztbe. 1914 novemberéig a három hajó összesen hat utat tett meg. Ilyen alacsony szintű kihasználtság mellett azonban üzemben tartásuk igencsak költségesnek bizonyult. Ezért a hajókat fenntartó Vöröskereszt – a cs. és kir. Hadügyminisztérium belegyezésével – 1914. november 14-én először a Metkovichot, majd november 17-én az Elektrát, végül december 24-én a Tirolt is leszerelte. 1915. január 14-én pedig a Vöröskereszt 1914 júliusában létrehozott tengeri ambulancia szekcióját is feloszlatták.

A kórházhajók történetében azonban Olaszország hadüzenete 1915 májusában nem várt fordulatot hozott. A sebesültek nagy száma, valamint a vasúti szállítás nehézségei miatt 1915. december 20-án a Vöröskereszt vezetősége a cs. és kir. Hadügyminisztérium kérésére két hajót, a Tirolt és az Elektrát ismét katonai egészségügyi szolgálatba állította. A hajók menetkészségét, ismételt felszerelését 1916. január 10. környékére vélték megvalósíthatónak. Ekkor mindkét hajó Šibenikben horgonyzott. A Tirolt Castelnuovóba, míg az Elektrát Fiuméba irányították. A hajók üzemeltetését, csakúgy, mint 1914-ben, a Lloyd társaság és a cs. és kir. Haditengerészet együtt biztosította. A Vöröskereszt a korábban megszüntetett tengeri ambulancia szekcióját 1915. december 28-án ismét munkába állította. Vezetője Arthur Lengnik nyugállományú fregattkapitány lett.

1916. január 8-ára mindkét hajó menetkészen állt. Sőt, a Tirol január 8-án délelőtt 10 óra 45 perckor már el is hagyta állomáshelyét, amely ekkor már Cattaro kikötője volt, 1916. január 13-án pedig az Elektra is kifutott. 1916 január–február folyamán a két hajó hetente összesen 600 sérültet szállított a különböző Adria parti városok között.

Matrózsapka a Tirol kórházhajóról, rajta a LLoyd társaság címerévelMatrózsapka a Tirol kórházhajóról, rajta a LLoyd társaság címerével
(Forrás: tiroler-landesmuseen.at)

Az Elektra 1916. március 18-án reggel 4 órakor tiszta időben, nyugodt tengeren futott ki Zára kikötőjéből. A hajó délelőtt 9 óra 40 perckor Kap Planka előtt körülbelül egy mérföldre a parttól haladt, mintegy 10 csomós sebességgel, amikor a vöröskeresztes megkülönböztető jelzés ellenére az Ampére nevű francia tengeralattjáróból indított torpedó találata érte. A szemtanúk szerint az ellenséges tengeralattjáró egy második torpedót is elindított, ami a hajó jobb hátsó oldalánál tűnt fel, de végül elsiklott a hajó mellett. Az elsőként indított torpedó a hajó elején ért célba, amelyet azonnal lángba borított, majd a találat nyomán beáramló víz elöntötte a hajó első részét. A hajó katonai parancsnoka azonnal kiadta a parancsot a hajó elhagyására. A kialakult pánik ellenére a hajón maradt személyzet kifogástalanul végezte feladatát, és sikerült a hajót partra futtatni. Az egyik vízrebocsátott mentőcsónak a hajó alá fordult és felborult, aminek következtében egy matróz, Marina Ugrina vízbe fulladt. Három ápolónő, Maria Babich, Matilde Kurrent és Anna Spazzali a robbanáskor szenvedett súlyos sérülést. Őket először a helyszínre érkező 12. sz. torpedónaszád szállította a šibeniki polgári kórházba. Hamarosan a helyszínre érkezett még a 11. sz. torpedónaszád, az Ulan romboló és végül a 69. sz. torpedónaszád. Az Ulan kapta a parancsot, hogy a teljes egészségügyi személyzetet vegye fel. A hajó vezetését és a legénységet a 11. sz. torpedónaszád szállította Šibenikbe.

A Friss Ujság cikke az Elektra kórházhajó megtorpedózásáról. A tudósítás címével ellentétben a hajó nem süllyedt elA Friss Ujság cikke az Elektra kórházhajó megtorpedózásáról. A tudósítás címével ellentétben a hajó nem süllyedt el (Fiss Ujság, XXI. évfolyam, 84. szám, 1916. március 34., Arcanum Digitális Tudománytár)

A helyszínre másodikként érkező 11. sz. torpedónaszád parancsnoka vette először szemügyre a sérült hajót, és megállapította, hogy a hajón esett kár nem súlyos, az vontatásra alkalmas. A hajót még aznap este 8 óra 15 perckor sikerült vontára venni, és másnap, március 19-én hajnali 2 óra 30 perckor érkezett meg a šibeniki kikötőbe. A hajó sérüléseiről készült jelentést a vizsgáló bizottság 1916. március 28-ára készítette el. Eszerint a hajót a torpedótalálat a jobb oldalán, az I. sz. tárolótér magasságában érte, majd a bekövetkezett robbanás 6 méter hosszú és 5 méter magas léket ütött a hajótesten. A beáramló víz a tárolóhelyet teljesen elöntötte, de sikerült lezárni a helyiséget, így a víz további károkat nem okozott. A hajó eleje 5,7 méterrel a víz felszíne alá merült, aminek következtében a hajó mintegy 3-4 fokot előre billent, de úszóképes maradt. Sőt, szükség esetén akár a hajó saját erőből is mozgásképes maradt, de a biztonságosabb haladás miatt inkább a vontatás mellett döntöttek. A sérülés kijavítását csak szárazdokkba történő helyezéssel lehetett megoldani.

Nem sokkal később a Tirol kórházhajó is szerencsétlenül járt. A hajó 1916. április 16-án délelőtt 10 órakor indult soron következő útjára Durazzo kikötőjéből, majd 230 sérülttel a fedélzetén délelőtt 11 óra 30 perckor saját aknára futott. A kormányfedélzetnél történt robbanás során az itt tartózkodó 15 beteg, egy ápolónő és egy egészségügyi altiszt azonnal életét vesztette.

Az aknára futott Tirol kórházhajóAz aknára futott Tirol kórházhajó
(Forrás: en.vijesti.me)

A fedélzeten tartózkodó sebesültek között rögvest pánik tört ki, amit az ott tartózkodó elsőtiszt sem tudott megakadályozni. A szigorú tiltás ellenére 5 tiszt, 2 katonaorvos 18 sebesült katonával és egy ápolónővel saját elhatározásból megpróbált egy mentőcsónakot vízre ereszteni, de a művelet nem sikerült. A leeresztés során csónakban ülők mindegyike a megbillent csónakból a tengerbe esett. Csupán két sebesültet sikerült kimenteni.

A sérült Tirol kórházhajóA sérült Tirol kórházhajó
(Forrás: kriegsmarine.lima-city.de)

Mivel a robbanást követően a hajó gőzgépe még 15 percig működőképes maradt, így sikerült a hajót a part felé kormányozni és egy zátonyra futtatni, ahol sikeresen eltömítették a hajó kormányfedélzete közelében keletkezett léket. A hajón maradt sebesülteket a Cyclop nevű hajó vette fedélzetére, és szállította Durazzóba. A hajó személyzetét, akik az utolsó pillanatig nyugodt higgadtsággal irányították a mentést, a Meran nevű gőzös vitte Durazzóba. A következő napokban a sérült hajót Cattaro kikötőjébe vontatták, ám a sérülést megvizsgálva kiderült, hogy a javítást Cattaróban nem lehet elvégezni. Ezért a pólai kikötőbe vontatták, ahol megkezdték a javítást.

A sérült Tirol kórházhajóA sérült Tirol kórházhajó
(Forrás: kriegsmarine.lima-city.de)

Az Elektra megtorpedózása, mivel az érvényben lévő hágai egyezmény ellenére egy, a megállapodás szerinti megkülönböztető jelzést viselő kórházhajót ért támadás, nemzetközi visszhangot keltett. A cs. és kir. Külügyminisztérium a semleges államok közösségén keresztül nyújtotta be tiltakozását a francia kormányhoz. Az Elektra, javítását követően 1916 szeptemberének első napjaiban tért vissza a szolgálatba. A Tirol 1916. október 7-én futott ki ismét a tengerre. Mindkét hajó túlélte a világháborút, és a trieszti Lloyd társaság tulajdonában maradt, de már olasz színekben. Az Elektrát 1916. december 4-én mint kórházhajót leszerelték, majd 1923-ban végleg kivonták a forgalomból és szétbontották. A Tirol a világháború végéig kórházhajóként működött, majd jóval fiatalabb hajóról lévén szó 1930-ig szolgált, amikor őt is elérte a megsemmisítés.

Szólj hozzá!

Címkék: egészségügy adriai–tenger kórházhajó

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr6518398919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása