Magyar síremlékek a mostari katonai temetőben

2024.03.07. 07:00 :: PintérTamás

A mostari katonai temető – 2. rész

A bosznia-hercegovinai város katonai temetője sok magyar vonatkozású síremléket is őriz az Osztrák–Magyar Monarchia időszakából. A sírkert és az Osztrák Fekete Kereszt által ott végzett felújító munka történetét már bemutattam a sorozat első részében. A mostani folytatásban a temető magyar sírköveit veszem sorra.

 

A mostari katonai temetőben eltemetettek között a kutatásaink jelenlegi állása szerint 282 magyar személyt tudunk beazonosítani az első háborút megelőző évekből, és 80 magyar katonát a Nagy Háború időszakából.

A katonai temető (piros körrel jelölve) az 1869–1887 között végzett harmadik katonai felmérés térképén A katonai temető (piros körrel jelölve) az 1869–1887 között végzett harmadik katonai felmérés térképén

Az 1878 és 1913 között itt eltemetettek közül Magyarország területéről származott 265 katona, 5 civil férfi, 4 nő és 8 gyermek. Mindannyian a közeli katonai kórházban betegségekben vagy balesetekben hunytak el. A mostari 26. számú helyőrségi kórház FamilySearch oldalon fellelhető és hozzáférhető halotti anyakönyve alapján mind a 282 magyar személyt sikerült név szerint is beazonosítanunk. Az itt eltemetettek közül néhányuk síremléke ma is megtalálható a temetőben.

Sírkövek az I. világháború előtti időszakból, balra a háttérben a felújított olasz kápolnaSírkövek az I. világháború előtti időszakból, balra a háttérben a felújított olasz kápolna

ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI MAGYAR CIVIL HOZZÁTARTOZÓK SÍREMLÉKEI A MOSTARI KATONAI TEMETŐBEN

Veress Lajos síremléke (1881)

A civil hozzátartozók között több magyar személy sírja is megmaradt. Közöttük a legkorábbi az 1881. augusztus 18-án 7 hónapos korában bélcsavarodásban elhunyt Veress Lajos síremléke, aki a Mostarban szolgálatot teljesítő dr. Veress Lajos ezredorvos fia volt.

Veress Lajos 1881-ben állított sírköve Veress Lajos 1881-ben állított sírköve

A katonaorvos a cs. és kir. 26. tábori vadászzászlóaljnál szolgált, amely alakulat 1879 és 1882 között Bosznia-Hercegovinában teljesített szolgálatot. A zászlóalj megszálló feladatokat látott el, és részt vett a Neretva völgyében kitört zavargások leverésében is. Az ezredorvost a családja is elkísérte a hercegovinai kiküldetésében. Gyermeke már Mostarban született és ott is lett eltemetve.

Glass Mária és Glass Ferenc József síremléke (1909)

A katonai temetőben gyönyörű arany feliratú fekete gránit családi sírkő őrzi az 1909. augusztus 17-én a mostari 26. számú helyőrségi kórházban szeptikus gyermekágyi lázban 28 éves korában elhunyt Glass Mária és 1909. augusztus 30-án fertőzésben meghalt egyhónapos kisfia, Glass Ferenc József emlékét. A család a magyar honosságú Glass Ferenc Károly katonai gyógyszerész felesége és kisfia volt. (A mostari halotti anyakönyvben a nevet „sz”-szel írták, míg a sírkövön és a férj katonai irataiban a Glass változat szerepel.) A halotti anyakönyv tanúsága szerint 1908. október 19-én Bécsben kötött házasságot a házaspár, amit a férj által készíttetett sírkő felirata is megerősít: tíz hónap házasság után vesztette el a hercegovinai városban a feleségét, majd a csecsemő gyermekét. A kisfiút Boross Bertalan római katolikus tábori lelkész temette el.

Glass Mária és Glass Ferenc József 1909-ben állított sírköve Glass Mária és Glass Ferenc József 1909-ben állított sírköve

Az 1866-ban Brassóban született és 1890-ben Bécsben gyógyszerész egyetemi végzettséget szerzett Glass Ferenc katonai gyógyszerészi pályafutása a korszakra jellemző „monarchiás” szakmai életútnak tekinthető: 1895. november 1-től Budapesten, 1899. május 2-től Bécsben teljesített katonai gyógyszerészi szolgálatot, s végül 1904. november 1-től kezdve 1918-ig Mostarban a 26. számú helyőrségi kórházban dolgozott. Az első világháború idején magas katonai kitüntetésekben részesült: 1915-ben a Ferenc József Rend Lovagkeresztjével, míg 1917-ben Arany Érdemkereszttel jutalmazták több évtizedes lelkiismeretes gyógyszerész szolgálatát. A Monarchia felbomlása utáni sorsa egyelőre ismeretlen.

ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI MAGYAR KATONAI SÍREMLÉKEK A MOSTARI KATONAI TEMETŐBEN

A korabeli Magyarország szinte minden területéről találunk katonákat ebben az időszakban a temetőben, akik a terület elfoglalásában, majd megszállásában részvevő alakulatokkal kerültek Hercegovina fővárosába. A Mostarban nyugvó halottak közül a legtöbb a cs. és kir. kaposvári 44. gyalogezred, az ún. „rosseb” ezred katonája volt: 42 fő. Ők közvetlenül az időszak elején, még 1878-ban az okkupációs hadművelet során kerültek Hercegovinába, majd 1879-ben is még itt állomásoztak.

Őket a halottak számában az 1883-ban Székelyudvarhely hadkiegészítési központtal megalakított cs. és kir. 82. székely gyalogezred követi. Az ezredtörténet szerint az alakulat egyes zászlóaljai már 1888-tól Boszniában teljesítettek szolgálatot (1888–1891: I. zlj. Szarajevó, III–IV. zlj., Rogatica; 1898–1902: II. zlj., Banja Luka; 1903–1906: IV. zlj. Banja Luka). 1907 és 1910 között (a Székelyudvarhelyen állomásozó III. zlj. kivételével) az egész ezred Mostarban és környékén állomásozott. Mostar és attól délre Domanovići és Ljubuški voltak az ezred állomáshelyei.

Kutatócsoportunk tagjai, Pintér Tamás és Bartók Béla, a később részletesen tárgyalandó székely 82-es Berze Dénes gyalogos síremlékénél 2023 októberében. Jobb oldalt hátul Glass Mária és Glass Ferenc József sírköveKutatócsoportunk tagjai, Pintér Tamás és Bartók Béla, a később részletesen tárgyalandó székely 82-es Berze Dénes gyalogos síremlékénél 2023 októberében. Jobb oldalt hátul Glass Mária és Glass Ferenc József sírköve

A székely gyalogezrednek 20 fő 1906 és 1909 között szolgálatteljesítés közben elhunyt halottja nyugszik a mostari katonatemetőben. Az 1907-ben meghalt csíktapolcai Györgypál József tizedes és az 1909-ben elhunyt segesvári Folbert Frigyes szakaszvezető kivételével mindannyian gyalogosok voltak.

Érdekességként említést érdemel, hogy Lévay Áron, székelyudvarhelyi illetőségű őrmester kisfiát, Lévay Sándort is a mostari temetőben temették el. A tényleges állományú altisztet valószínűleg a családja is elkísérte az állomáshelyére. A 7 hónapos gyermek 1908. október 5-én bélhurutban halt meg.

A következőkben időrendben haladva tekintem át a megmaradt magyar vonatkozású katonai síremlékeket.

Thodorović Miloš őrnagy síremléke (1882)

A mostari temetőben található magyar vonatkozású katonai síremlékek közül a legrégebbi. 1882. december 20-án temették el az 55 éves korában december 18-án szélütés (agyvérzés) következtében meghalt Thodorović Miloš őrnagyot, aki 1879-től Mostar "térparancsnoka" (helyőrségi parancsnoka) volt haláláig.

Thodorović Miloš őrnagy 1882-es sírköve Thodorović Miloš őrnagy 1882-es sírköve

A korábban a cs. és kir. péterváradi 70. gyalogezredben szolgálatot teljesítő görögkeleti ortodox vallású katonatiszt Brestovac, magyar nevén Beresztóc településen a pancsovai körzetben született, így magyarországi honosságúnak volt tekinthető.

Preier János gyalogos síremléke (1903)

A Moson vármegyei Levél településen 1880. február 14-én született római katolikus vallású, nőtlen, sorkatonai szolgálatát teljesítő huszár 23 éves korában, 1903. október 4-én hunyt el belső vérzés következtében. Preier János a cs. és kir. Nádasdy gróf nevét viselő 9. számú huszárezred 3. századában szolgált. Bajtársai szép síremléket emeltek a mostari temetőben 1903. október 6-án eltemetett katonatársuk emlékére.

Preier János gyalogos 1903-as sírköve Preier János gyalogos 1903-as sírköve

A sírkő magyar nyelvű felirata a következő: Itt nyugszik Huszár Preier János a 9. sz. Gróf Nádasdy Huszárezred 3ik Századból [olvashatatlan rész] Béke Hamvaira. Felállíttatta a 3ik Zug.

Holczer Mihály gyalogos síremléke (1905)

Holczer Mihály gyalogos Budapest híres házi ezredében, a Mária Terézia császárnő és királynő nevét viselő cs. és kir. 32. gyalogezredben szolgált, annak a II. zászlóaljába tartozó 5. században teljesített sorkatonai szolgálatot, amikor meghalt. A Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyei Bia (ma Biatorbágy) községben született 1881. szeptember 10-én Holczer Pál és Bruckner Mária gyermekeként. A római katolikus vallású, nőtlen, földműves fiatalember katonaállítási lajstroma is megmaradt, aszerint 1902. április 19-én találták katonai szolgálatra alkalmasnak és besorozandónak. A budapesti 32-esekhez került. A balkáni szolgálata során 1905. augusztus 31-én halt meg a mostari katonai kórházban, gennyes agyhártyagyulladásban. Ferdinand Merna tábori lelkész 1905. szeptember 2-án temette el a katonai temetőben.

Holczer Mihály gyalogos 1905-ös sírköve Holczer Mihály gyalogos 1905-ös sírköve

Napjainkban is szép állapotú síremlékét 1905 novemberében állították az akkor épp Bileken állomásozó katonatársai. Holczer Mihály gyalogos valószínűleg népszerű lehetett bajtársai körében, hogy azok gyűjtést szerveztek és egy ilyen szép és tartós, a korszakban valószínűleg nem olcsó sírkövet faragtattak az emlékére.

Babos Krisztina munkában Holczer Mihály sírkövénélBabos Krisztina munkában Holczer Mihály sírkövénél

A sírkő német nyelvű felirata: HIER RUHT INFT. MICHAEL HOLCZER DES K.U.K INFANTERIEREGIMENT KAISER UND KÖNIGIN MAR. THER. NO. 32. 5. FELDKOMPAGNIE GEBOREN AM 10. SEPTEMB. 1881. GESTORBEN AM 31. AUG. 1905. IN MOS. GEWIDNET VON SEINEN KOMPAGNIE KAMERADEN IM NOVEM. 1905 BILEK RUHE SANFT.

Berze Dénes gyalogos síremléke (1909)

A temetőben egy épségben megmaradt síremlék is emlékeztet az egykor Mostarban állomásozott székely 82-esekre: Berze Dénes 1909. május 4-én tuberkulózisban elhunyt 4. században szolgáló gyalogos magyar nyelvű sírköve.

Berze Dénes gyalogos 1909-es sírköve Berze Dénes gyalogos 1909-es sírköve

Az ekkor 22 éves, sorkatonai szolgálatát teljesítő, földműves fiatalember 1887-ben született az Udvarhely vármegyei Kecsetkisfaludon. (Napjainkban Kecsetkisfalud – románul Satu Mic – Romániában Hargita megyében található, s közigazgatásilag Farkaslakához tartozik.)

A sírkő magyar nyelvű felirata a következő: ITT NYUGSZIK ERDÉLYI SZÉKELYUDVARHELY MEGYEI KECSETKISFALUDI BERZE DÉNES 4/5 1909.

Borbély Aladár zászlós síremléke (1910)

A Kolozsváron 1891-ben született 19 éves evangélikus vallású zászlós 1910. szeptember 10-én hunyt el a mostari katonai kórházban perforált vakbélgyulladást követő fertőző hashártyagyulladásban. A cs. és kir. nagyszebeni 31. gyalogezred 9. századában szolgáló tisztjelöltet 1910. szeptember 14-én Antalfy László szarajevói református tábori lelkész temette el.

Borbély Aladár zászlós 1910-es sírköve Borbély Aladár zászlós 1910-es sírköve

A sírkő német nyelvű felirata: FÄHNRICH ALADÁR BORBÉLY Inft baon 3./31. gest. 10./10. 1910 DIE KAMERADEN

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ SORÁN A MOSTARI KATONAI TEMETŐBEN ELTEMETETT MAGYAR KATONÁK

A magyar elektronikus veszteség-nyilvántartás alapján 80 magyar katonát temettek el az első világháború idején a temetőben. 1914. szeptember 17-ei a háború alatti első és 1918. október 17-ei az utolsó hősi halott temetési időpontja. A síremlékeiknek napjainkban már nincs nyoma a temetőben.

36 esetben áll rendelkezésünkre a sírszám is, ami alapján a bécsi Hadilevéltárban a temetőkataszteri nyilvántartásban megőrzött temetővázlatok segítségével sírjuk helye kikövetkeztethető, valamint a betemetések sorrendje, a temető területének a folyamatos növekedése is jól érzékelhető.

A Nagy Háború előtt elhunytakat a mai temető közepén található, a temető legkorábbi részét jelentő I. mezőbe temették. 1914 őszétől vették használatba az ettől délre található II. mezőt, előbb ennek a C, majd a D, az A és végül a B parcelláját. 1916 őszétől kezdték használni az északra található III. mezőt, előbb a D, majd a B, az A és a C parcellákat. 1918 áprilisától már egy IV. mezőt is használni kezdtek, ami a bécsi temetőkataszteri iratok mellől származó temetővázlaton már nem is látható.

A temetőkataszteri vázlat a bécsi Hadilevéltárból az első világháború időszakából A temetőkataszteri vázlat a bécsi Hadilevéltárból az első világháború időszakából

Az 1914. október 6-án eltemetett, Bács-Bodrog vármegyei zombori illetőségű Veliczki Mátyás 30. honvéd gyalogezredbeli tizedes, címzetes szakaszvezető az első hősi halott, akinek a pontos nyughelyét is tudjuk. Őt a II. mező C parcella 5. sor 17. sírjába temették. A legutolsó pontosan ismert eltemetési helyű magyar katona pedig a cs. és kir. kaposvári 44. gyalogezredben szolgált, 1877-ben a Somogy vármegyei Ádándon született Szőke Lajos gyalogos, akit 1918. október 17-én temettek el a II. mező B parcellájának a 9. sor 4. sírjába.

A 80 magyar katona több mint 60 osztrák–magyar alakulat Bosznia-Hercegovinában és a szomszédos Montenegróban különböző harci, vagy rendfenntartó feladatot ellátó csapattestébe tartozott. Mindannyiuk sorsában az a közös, hogy az életük végén Mostarban a 26. számú helyőrségi kórházban kezelték őket és ott hunytak el. Többségük különböző betegségekben halt meg, sokakat a harcok során szerzett sebesüléssel ápoltak a helyőrségi kórházban, de voltak (benzinrobbanás, vasúti szerencsétlenség következtében) balesetet szenvedők és három öngyilkos is.

A mostari katonai temető helyszíni méréseink alapján készített alaprajza A mostari katonai temető helyszíni méréseink alapján készített alaprajza

A mostari katonai temetőben a legmagasabb rangú itt eltemetett magyar honosságú katonatiszt Langer Károly altábornagy volt, aki 1863. január 13-án Komáromban született és 1916. október 11-én temették el, miután a mostari 26. számú helyőrségi kórházban október 9-én vérhasban elhunyt. A római katolikus vallású tábornok – 3 fiú és 3 leánygyermek édesapja – 1882-től csapattiszti, vezérkari és honvédelmi minisztériumi feladatokat látott el, majd a háború kezdeti éveiben frontszolgálatot teljesített, harcolt az orosz és az olasz fronton is hadosztályparancsnoki beosztásokban. 1916. február 7-étől Mostar katonai parancsnoka volt a haláláig. 53 éves volt, amikor elhunyt. A többi első világháborús osztrák–magyar hősi halotthoz hasonlóan napjainkban az ő pontos sírhelye sem megállapítható.

Molnár Tibor és Pintér Tamás a temető 2023. augusztusi felmérése közben Molnár Tibor és Pintér Tamás a temető 2023. augusztusi felmérése közben

A kutatásra a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum HHI/140-6/2023. Nyt. számú Támogatói okirata alapján a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány „Kutatási program Bosznia-Hercegovinában” című projektje alapján került sor.

A kutatási program résztvevői voltak:

Pintér Tamás történész–levéltáros, a kutatócsoport vezetője
Babos Krisztina történész–muzeológus
Bartók Béla PhD történész
Molnár Tibor levéltáros
Tótpál Klaudia levéltári asszisztens
Vas Annamária logisztikai koordinátor, adminisztrációs segítő

Fotók: Babos Krisztina, Pintér Tamás, Vas Annamária

Köszönjük dr. Lenkefi Ferencnek, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár, valamint dr. Domokos Györgynek és dr. Kiss Gábornak, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltsége munkatársának a temetővel kapcsolatos kutatásainkhoz nyújtott segítségét!

Bosznia-hercegovinai utazásunkat a Magyar Nemzeti Levéltár is támogatta.

Szólj hozzá!

Címkék: temető katonatemető hadisír Mostar

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr1318347445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása