A Bács-Bodrog vármegyei Adán született Cseh Károly a tanítóképző elvégzését követően szülőhelyén kapott tanítói állást. Jelentős szerepe volt a helyi sportélet megteremtésében. Az első világháború kitörésekor ő sem kerülte el a sorsát: tisztjelöltként került 1915-ben a frontra. 1916-ban a m. kir. 310. honvéd gyalogezredben szolgálva esett orosz hadifogságba. A krasznojarszki hadifogolytáborban ismerkedett meg a kommunista eszmékkel, amelyek átalakították az életét. 1921-ben tért haza. A sokoldalú népművelő tanító sorsa 1945-ben bekövetkezett tragikus haláláig bővelkedett a fordulatokban.
Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház/tanítói lakás a zsinagóga mellett, az iskola épületében volt.
Cseh Károly születésének/keresztelésének bejegyzése az adai római katolikus anyakönyvben
(Forrás: Kalocsai Érseki Levéltár)
A Bács-Bodrog vármegyei településen 1900-ban 12 112, 1910-ben pedig 12 500-an éltek: magyarok mellett szerbek és zsidó is – Rákosi/Rosenfeld Mátyás is itt született 1892-ben.
Ada (Bács-Bodorog vm., ma: Szerbia) az 1910-es évek elején
(Forrás: korabeli képeslap, magángyűjtemény)
Az elemi iskolát szülővárosában végezte. Apja nyomdokaiba lépve tanulmányait az 1902/03-as iskolaévtől az újverbászi (ma: Vrbas, Szerbia) községi algimnáziumban folytatta, ahol három osztályt végzett.
Az újverbászi községi algimnázium épülete az 1900-sa évek elején
(Forrás: magángyűjtemény)
A gimnázium IV. osztályát az 1905/06-os tanévben a zentai községi főgimnáziumban fejezte be elégséges eredménnyel. 1906-tól a temesvári tanítóképző hallgatója lett.
A zentai községi főgimnázium negyedik osztályának osztályában névkönyve az 1906/07-es tanévben Cseh Károly adataival
(Forrás: Zentai Történelmi Levéltár)
A tanítóképzőt végül Kalocsán fejezte be 1911-ben. Ezt követően Adán elvégezte a hathetes mezőgazdasági szaktanfolyamot. 1911 őszén a középtanyai Bakos-féle r. k. vegyes elemi népiskolában kezdett tanítani.
Cseh Károly, a fiatal tanító
(Forrás: Forrás: Urbán János: Fáklyafényben. Cseh Károly élete és válogatott írásai. Újvidék, 1974. A továbbiakban: Urbán.)
Az adai Bakos-féle középtanyai r. k. vegyes elemi iskola 1911/12-es iskolaévre vonatkozó anyakönyvének borítója, Cseh Károly tanító aláírásával
(Forrás: Zentai Történelmi Levéltár)
Kedvelte a sportot, különösen a focit: 1912 augusztusában részt vett az Adai Sport Club (ASC) megalapításában, a csapat színeiül a kék-fehéret választották. Nevéhez fűződik a focipálya kialakítása, amely a vásártéren kapott helyet. A csapat első mérkőzésén – amelyet a moholi Sport Egylet ellen játszottak és 19-0-ra megnyertek – Károly a jobbhátvéd posztján játszott.
1913-ban az adai földműves-szövetség titkárává választották.
1913 őszén egyéves önkéntesként katonai szolgálatra Szabadkára, a m. kir. 6. honvéd gyalogezredhez vonult be. Tiszti tanfolyamot végzett: 1915. augusztus 1-gyel tisztjelölté léptették elő.
Cseh Károly m. kir. zászlós
(Forrás: Urbán)
Az orosz hadszíntérre került. 1916-ben tartalékos zászlósként – a Riffl-féle kombinált ezredként is emlegetett m. kir. 310. honvéd gyalogezred 7. századának kötelékében – orosz hadifogságba került.
Az 1917. február 6-ai 521-es számú Veszteség lajstrom, amelyben nyilvánosságra hozták Cseh Károly hadifogságba kerülését
(Forrás: Arcanum)
Az ezred – amely nevét első parancsnokáról, Riffl Sándor őrnagyról kapta – 1915 májusában az orosz hadszíntéren alakult meg, 1915. október 4-étől hivatalosan m. kir. 310. honvéd gyalogezred néven került hadrendbe.
A m. kir. 310. honvéd gyalogezred sapkajelvénye
(Forrás: https://kituntetes.webnode.hu/sapkajelvenyek/gyalogezredek/honved-gyalogezredek/a310-honved-gyalogezred/)
Cseh zászlós Szibériába, a krasznojarszki fogolytáborba került. Érdekes, hogy szüleinek innen küldött német nyelven íródott tábori lapján rendfokozata hadnagyként van feltüntetve.
Cseh Károly szüleinek 1917. február 1-jén írt tábori lapja a krasznojaszki (Oroszország) hadifogolytáborból
(Forrás: Urbán)
A hadifogság első benyomásairól egy novellájában írta:
„Aztán vonatra raktak. Mikor ez átfúrta magát a nagy orosz tájakon, megmásztuk az Ural lankáit, reszkető feszültséggel lestük a fehérlő síkot, Szibériát, ahol – úgy tudtuk – éhes farkasok csordái üvöltve száguldanak a vágtató szánok után, s a megriadt emberek elöltöltős puskával lövik le a lovaik nyakára ugró fenevadakat. Ehelyett végeláthatatlan nyírfák finom színgarmadája, feltarolt avarok kármin-tengere, piros bádogtetős falvak vidám zsongása, csilingelő városok vidám ritmusa fogadott, ahol emberábrázatú emberek, vágyakozó arcú lányok, gondtalanul játszó gyerekek integettek jó szívvel felénk, míg durva tekintettel csak a cifratornyú templomok, a sokrácsú börtönök s a kancsukás rendőrök néztek le ránk.”
1917-ben a kraszojarszki fogolytáborba is eljutott a magyar hadifoglyok Szentpéterváron megjelenő Nemzeti Szocialista című újságjának néhány száma, amiből Cseh és fogolytársai megismerkedtek a marxizmus tanaival. Cseh 1918 áprilisában Irkutszkban részt vett azon a kongresszuson, amelyen megalakították Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista Pártját. Krasznojarszban előbb Fáklya, majd Jenyiszej címmel újságot adták ki. Cseh ekkor már a vörösök oldalán harcolt.
Cseh Károly 1920. január 20-án házasságot kötött Gromcsenkó Paulinával.
1920 tavaszán őrnagyként az omszki a magyar vörös egység parancsnoka volt. Az 1920 nyarán vívott harcokban a vörösök V. hadseregében a III. internacionalista ezred politikai biztosaként könnyebben megsebesült. Felépülését követően agitátor- és parancsnokképző tanfolyamon vett részt. 1921 tavaszán egy olyan moszkvai tanfolyamon is elvégzett, amelyen az európai országokba hazatérő volt vörös katonákat illegális munkára és harcra képezték ki.
1921-ben a nagybecskereki főispán 32 olyan személy adatait tartalmazó névjegyzéket küldött szét, amelyen az Oroszországban különleges tanfolyamon tanultak nevei szerepeltek: a negyedik helyen az 1921 augusztusában hazatérő Cseh Károly neve volt olvasható. Ez azt jelentette, hogy a délszláv hatóságok veszélyes kommunista agitátorként tartották nyilván.
Az orosz hadifogságból hazatért Cseh Károly
(Forrás: Urbán)
A hadbavonult adaiak közül 416-nak nem adatott meg a szerencse, hogy hazatérjenek az világháború harctereiről. Egy részük emlékét a temetői kápolna falán elhelyezett, 2014-ben felújított emléktábla őrzi.
Kápolna az adai temetőben, falán az első világháborús hősi halottak emléktáblájával
(Forrás: a szerző felvétele)
1921 szeptemberében munkát kapott az egyik adai iskolában. 1922 februárjában Cseh irányításával Adán is elkezdődött – miután a délszláv hatóság 1920. december 29-én betiltották és törvényen kívül helyezték a Jugoszláv Kommunista Párt tevékenységét – az illegális kommunista szervezkedés, megalakult a helyi pártszervezet.
Orosz felesége 1922-ben csatlakozhatott Adán a férjéhez. A rendőrség állandóan szemmel tartotta Csehéket: 1926 nyarán alapos házkutatást tartottak a tanítói lakásban. Elterjedt ugyani a hír, hogy az orosz nő rengeteg aranyat hozott magával, illetve hogy Károlyhoz titkos úton havi rendszerességgel nagyobb összegű pénz érkezik.
A hadifogságból hazatérve, 1921-ben sportvezetőként ismét bekapcsolódott a helyi sportéletbe: az adai focicsapat az 1920-as években a Plava zvezda (magyarul: Kék Csillag) nevet vette fel. Cseh Károly nevéhez fűződik a birkózás népszerűsítése, valamint az adai Természetbarátok Körének megszervezése, amelynek tagjai gyalogtúrákat, valamint irodalmi, politikai és tudományos vitákat is szerveztek.
Cseh Károly a Tisza szerelmeseként kitűnően úszott, szívesen evezett, halászott és vadászott is. Több lapnak is tudósított, elbeszélési, cikkei, tanulmányai és kritikái is megjelentek a Híd című folyóiratban. Szívesen festett.
A rendőrség többször letartóztatta. Büntetőperek folytak ellene, többször elítélték. Az egyik legemlékezetesebb ellene indított bírósági per az 1928-as ún. „adai majompör” néven került be a köztudatba. Történt ugyanis, hogy a tanítót feljelentették és „azzal vádolták, hogy a tanonciskolában azt tanítja, hogy az ember a majomtól származik, a tanulóknak a sötétben képeket mutogat, és ezzel erkölcstelen és államfelforgató tanokat hirdet.” Hosszas, egy évig tartó eljárást követően azonban a bíróságnak meg kellett hajolnia a tanító tudományos érvei előtt: megszüntette az ellene folytatott pert.
Az 1929-ben bevezetett királyi diktatúrát követően üldöztetése fokozódott. 1932-ben illegális kommunista tevékenység miatt ismét letartóztatták. Előbb Szabadkán, majd Belgrádban raboskodott. Közben felesége, elkeseredésében és férje elvesztésétől való félelmében öngyilkos lett. Egy évvel később idős édesapját is elvesztette – a temetésen hosszú idő után viszontlátta Romániában élő János bátyját.
Cseh Károlyt 1932 decemberében végleg elbocsájtották tanítói állásából. Ezt követően szűkösen és bizonytalanságban élt: szőlőt művelt, asztalos munkát vállalt, német nyelvet tanított, vagy iparossegédeket készített fel mestervizsgára.
1935-ben újranősült. Ebben az évben indult meg Szabadkán a Népszava című lap, amelynek a főszerkesztője lett. 1940/41 fordulóján a művelődési egyesületek kapcsán összetűzésbe került dr. Király Károly ügyvéddel.
Az 1941-es április háborút és a Bácska visszafoglalását követően már július 5-én letartoztatták, a topolyai internálótáborba került. 1941. november 27-e és 29-e között hűtlenség vádjával büntetőper folyt ellene és a társai ellen: 8 évre ítélték. Vácról 1944 novemberében előbb a komáromi Csillag erődbe, majd egy németországi koncentrációs táborba szállították a foglyokat. 1945 februárjában itt ért véget Cseh Károly élete, akit hivatalosan1947-ben a zentai Járásbíróság nyilvánított holttá.
A vajdasági Hivatalos Lapban Cseh Károly holttá nyilvánításával kapcsolatosan megjelent hirdetés
(Forrás: Zentai Történelmi Levéltár)
Cseh Károly emlékezete a rendszerváltás előtt
(Forrás: Magyar Szó, 1961. április 30, május 1.)
Adán utcát és iskolát neveztek el róla.
A Cseh Károly nevét viselő általános iskola
(Forrás: a szerző felvétele)
1972 májusában pedig a nevét viselő iskola előtt leplezték szobrát, amit 1992-ben vandálok két alkalommal is súlyosan megrongáltak, de megtörtént a helyreállítása.
Cseh Károly szobra Adán
(Forrás: a szerző felvétele)
„Hanyattlökték a szobrot”
(Forrás: Magyar Szó, 1992. október 24.)
Az, hogy a tisztelete és a megbecsülése a rendszerváltást követően is fennmaradt azt jelzi, hogy a közösség nem a kommunistát, hanem a haladó szellemű, népművelő tanítót ismerte fel benne és így emlékszik rá.
Cseh Károly életéről 1977-ben az Újvidéki TV Vicsek Károly rendezésében Fekete glóbusz címmel forgatta az első, Jugoszláviában készült magyar nyelvű tévéfilmet. Orosz Ildikó 2016-ban interjút készített Németh Árpáddal, a film operatőrével. Maga a film 27:48-tól látható.
