„Újabb olasz támadással kell számítanunk!”

2022.08.25. 07:00 :: RózsafiJános

Veszprémi honvédek védelmi harcai Kostanjevicánál 1917 tavaszán – 1. rész

Napjainkban Kostanjevica na Krasu, a szlovéniai Komeni-fennsík szép karszti faluja utcáin sétálva csend és nyugalom vesz körül bennünket. Ám a kutató, akinek a kezében ott vannak a falu védelmét 1917-ben ellátó magyarországi gyalogezredek irataiból származó vázlatok, egy „másik világban” érzi magát. A mai szép kertekben ott húzódott az első védelmi vonal, a sarkon bokrok borítják az egykor fontos szerepet játszó kaverna bejáratát, s itt-ott még a felvezető árkok kanyargós vonala is felsejlik. Kutatói szemmel mindenütt az egykori harcok nyomai fedezhetők fel. 1917-ben minden négyzetméterért, talpalatnyi földért súlyos harcok folytak itt magyar szereplőkkel.

 

Az erre járó magyaroknak 2022. július 16-tól a település római katolikus templomának közelében felavatott információs tábla magyarul is segít visszaemlékezni az első világháború idején itt zajlott harcokra. A most megjelenő háromrészes írás a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred 1917. május 23–24-ei rendkívül nagy véráldozatot követelő harcát mutatja be.

Kostanjevicai házak és a hozzájuk tartozó udvarok egy 1917-es vázlaton Kostanjevicai házak és a hozzájuk tartozó udvarok egy 1917-es vázlaton. Kék vonal: osztrák–magyar, piros vonal: olasz állások (Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz. Dátum nélküli vázlat a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred irataiban)

A veszprémi honvédezred 1917. február 11-től harcolt a Kostanjevica falunál húzódó védelmi szakaszokban. (Az ezred a m. kir. 41. honvéd gyaloghadosztályba tartozott. A nagykanizsai 20. honvéd gyalogezreddel együtt alkották a veszprémi 82. honvéd gyalogdandárt.) Fővédelmi állásuk előtt a tábori őrsök éberen figyelték az ellenséges csapatok mozgását. A nagyobb offenzívák közötti viszonylagos nyugalmi állapotot kihasználva a védelmi rendszer kiépítésében a műszaki alakulatok mellett tevékenyen részt vettek a 31-es századok is. Az ellenséges tűzcsapások miatt csak az éjszakai órákban lehetett ezekkel a munkákkal intenzívebben haladni. A sziklába vájt kavernák nyújtottak az olasz tüzérség ellen védelmet, de több esetben éppen az építés alatt álló kavernák telitalálata miatt keletkeztek nagyobb veszteségek. A fővonal mögötti mélységi kiépítés meghaladta a három kilométert.

Védővonalak és hadosztály-tartalékok elhelyezése Kostanjevica mögött harc esetén egy 1917-es vázlaton Védővonalak és hadosztály-tartalékok elhelyezése Kostanjevica mögött harc esetén egy 1917-es vázlaton (Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz. Dátum nélküli vázlat az ezred irataiban)

1917. március 3-án intézkedett az ezredparancsnokság, hogy a rohamjárőr kiképzésben részesült legénységet Komenben vonja össze, ahol további kiképzésben részesülnek. Ha szükséges, akkor „vállalatok keresztül vitelénél előre vonhatók”.

A járőrvállalkozások viszont nehézségekbe is ütköztek. Schamschula Rezső tábornok, hadosztályparancsnok április 17-én körlevélben figyelmeztette a parancsnokságokat, hogy „Újabb megfigyelések szerint nincs kizárva, hogy az ellenség állásaink előtt magasfeszültségű árammal megtöltött drótakadályokat használ. Következő jelenségek különös gonddal figyelendők meg: szigetelt drótvezetékek (kábelek) fektetése és kátránnyal szigetelt cölöpök beverése az ellenség által, szikrák fénye és pattogása az ellenséges akadályban.”

A magyar és olasz védővonalak és védelmi szakaszok 1917. május 21-én Kostanjevica környékén A magyar és olasz védővonalak és védelmi szakaszok 1917. május 21-én Kostanjevica környékén (Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz)

A felmerülő nehézségek ellenére több sikeres vállalkozást hajtottak végre a 31-es honvédek. Minden egyes vállalkozásról kötelező volt valósághű jelentést írni, amelyre az ezredparancsnokság kötelezte a résztvevőket: „Minden vállalkozásról (még a legkisebb rohamjárőr vállalkozásról is) rövid jelentést (leírás, gefechtsbericht) tejesztendő fel. Az események mindenkor az absolut igazságnak megfelelően vázolandók, minden mozzanat kíméletlenül (Rüsckhaltlos) akár előnyösen, akár hátrányosan befolyásolta a vállalkozást kiemelendő. Senkinek sem érdeke – legkevésbé az összeség javának – ezen házi jelentéseket szépíteni, tanulságos mondatokat elhallgatni. Egyetlen egy vállalkozás sem haszontalan: akár sikerült, akár nem vezetett a tervezett eredményre.”

Két olasz katonáért 6 korona – egy sikeres vállalkozás jutalmazása 1917. április 2-án Két olasz katonáért 6 korona – egy sikeres vállalkozás jutalmazása 1917. április 2-án (Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz)

1917. május 5-én a szabadságon levő Rövidi Maxon Lajos ezredest, ezredparancsnokot helyettesítő Weidner Diesel Ernő ezredes a következő „BIZALMAS, sajátkezű felbontásra a parancsok által” jelzésű levelet küldött a zászlóaljparancsnokoknak: „A nagy helyzetből kifolyólag a közelebbi időben újabb olasz támadással kell számítanunk. Megmondani, hol a legvalószínűbb a támadás, puszta találgatás lenne. Feladatunknak, mely mindenekelőtt abban áll, hogy állásainkat feltétlen megtartsuk legjobban megfelelünk, ha feltételezzük, hogy a támadás a hadosztály ellen fog irányulni.”

Az olasz offenzívára való felkészülés során számítottak arra is, hogy a tüzérségi tűzcsapásoktól megsemmisülnek a telefonhálózatok. Pótlásukra futóküldönc állomásokat állítottak fel. Ezeknek a terepet jól ismerő, jó fizikummal rendelkező honvédeknek (futóknak) az volt a feladata, hogy a már csak kézben továbbítható parancsokat, tájékoztatásokat eljuttassák az értesítendő parancsnokságokra. Felállításuk után többször is gyakoroltatták a feladatok megoldását és mérték a kézbesítés idejét.

31/I. zászlóalj futóküldönc állomásainak 1917. május 4-ei vázlata 31/I. zászlóalj futóküldönc állomásainak 1917. május 4-ei vázlata
(Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz)

A hadosztály parancsnoksága számított arra is, hogy az olasz offenzíva támadó egységei északról és délről akarják megkerülni Kostanjevicát, és elfoglalni a falut, ezért északon, a Temnica felé vezető országútnál egy új védelmi vonal építésére adott ki parancsot.

A Kostanjevica északi részénél épülő új védővonal, 1917. május 3. A Kostanjevica északi részénél épülő új védővonal, 1917. május 3.
(Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz)

A közelgő olasz offenzívára készülve mi is ismerjük meg a terepet egy kicsit alaposabban. Ehhez segítségünkre lesznek a veszprémi ezred irataiban található harcjelentések, térképvázlatok és a harcok során írt rövid tájékoztatások.

A harci események óta eltelt több mint egy évszázad alatt kibővült és nagyobb lett a település, viszont a korabeli falu, mint „régi mag”, még ma is jól beazonosítható. A nagyobb tartalékok befogadására alkalmas kavernák Kostanjevica házai között, vagy közvetlen közelében voltak (és vannak ma is).

Először 2009-ben jártuk be a falut Pintér Tamás és Stencinger Norbert kutatótársammal, valamint a Magyar Televízió akkori munkatársaival, Hatos Gyula szerkesztővel és Kele Andor operatőrrel. Ekkor a falu templomának a tornyába is feljutottunk, és onnan is készítettünk felvételeket.

A Kostanjevica északi részénél épülő új védővonal, 1917. május 3. 2009-ben készülődés a felvételhez a toronyban, balra Hatos Gyula, jobbra Kele Andor † (A szerző felvétele)

A korabeli vázlatokat és a templomtoronyból készült felvételeket felhasználva nézzük át a falu védelmi rendszerét. Az előőrsök elhelyezkedését, védelmi vonalakat, az épített kavernák helyét.

Előörsök, védelmi vonalak, kavernák Előörsök, védelmi vonalak, kavernák

A templomtól egy kissé északra épült a Hans-kaverna A templomtól egy kissé északra épült a Hans-kaverna
(A szerző felvétele)

Kelet felé tekintve: az egykori Ciszterna, BK 12 és a Maxim-kaverna helye Kelet felé tekintve: az egykori Ciszterna, BK 12 és a Maxim-kaverna helye. Pirossal bekeretezve a helyi iskola épülete, amely József főhercegnek, a cs. és kir. VII. hadtest parancsnokának volt a főhadiszállása 1915–1916-ban a Doberdó-fennsíkon zajló harcok ideje alatt (A szerző felvétele)

Déli irányba tekintve: a Siegfrid-, Rudolf- és Ludvig-kavernák helye Déli irányba tekintve: a Siegfrid-, Rudolf- és Ludvig-kavernák helye
(A szerző felvétele)

Az események 100 éves évfordulóján, 2017-ben Pintér Tamással és Stencinger Norberttel már az újabb kutatási eredmények birtokában jártuk be Kostanjevica utcáit, zöld területeit.

A terep azonosítása a korabeli vázlatok segítségével, Stencinger Norbert és Rózsafi János A terep azonosítása a korabeli vázlatok segítségével, Stencinger Norbert és Rózsafi János (Pintér Tamás felvétele)

A Siegfried-kaverna bejáratai egy mély dolina oldalában találhatók. Az egyik bejáratnál Pintér Tamás A Siegfried-kaverna bejáratai egy mély dolina oldalában találhatók. Az egyik bejáratnál Pintér Tamás (A szerző felvétele)

Siegfried-kaverna és környéke – az 1917. február 25-én készül vázlat szerint 300 fő befogadására volt alkalmas Siegfried-kaverna és környéke – az 1917. február 25-én készül vázlat szerint 300 fő befogadására volt alkalmas (Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz)

A Siegfried kavernától a fővédelmi vonalba vezető kanyargós árok egy részlete még ma is jól azonosítható A Siegfried kavernától a fővédelmi vonalba vezető kanyargós árok egy részlete még ma is jól azonosítható (A szerző felvétele)

Az osztrák–magyar fővédelmi vonal (1.a) helyén ma már családi házak állnak Az osztrák–magyar fővédelmi vonal (1.a) helyén ma már családi házak állnak
(A szerző felvétele)

A 80 fő befogadására alkalmas Rudolf kaverna közel volt a Siegfried kavernához A 80 fő befogadására alkalmas Rudolf kaverna közel volt a Siegfried kavernához
(Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténelmi Levéltár. II. 608. 3. doboz)

Ma egy útsarki bozótosban található a bejáratának helye Ma egy útsarki bozótosban található a bejáratának helye
(A szerző felvétele)

Egy fotó a Rudolf-kaverna közeléből a templomtorony felé Egy fotó a Rudolf-kaverna közeléből a templomtorony felé
(Pintér Tamás felvétele)

A harcok ismertetése során láthatjuk majd, hogy a felszínen szinte mindent leromboló, súlyos károkat okozó olasz tüzérségi csapások miatt az általunk megismert kavernáknak milyen kulcsfontosságú szerep jutott.

A korabeli vázlatokat és a mai helyszíneket áttanulmányozva felkészültünk azoknak a harci eseményeknek megismerésére, amely a hadtörténelemben a „10. isonzói csata” néven ismert összecsapás nagyon fontos részét képezte Kostanjevica településnél.

Szólj hozzá!

Címkék: kostanjevica magyar királyi nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred 10. isonzói csata m. kir. veszprémi 31. gyalogezred magyar királyi 41. honvéd gyaloghadosztály

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr1017915651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása