Fénnyel megőrzött múlt

2022.05.19. 07:00 :: SomogyiLászló

Román civilek fotói a tápiósülyi internálótáborból

Az első világháború alatt több ezer fotó készült a harci eseményekről, a megszállt területek és a hátország életéről. Ebből a munkából a magyarországi fotográfusok és a fotózást amatőr módon űzők – az utókor szerencséjére – alaposan kivették a részüket. A háború alatt mind a frontvonalban, mind a hátországban aránylag sok fotó készült az elfogott ellenséges katonákról, amelyek részben propaganda célt is szolgáltak. Azonban a háború egy másik jelentős számú fogvatartotti csoportjáról, a Magyarországon internált civilekről sajnos nagyon kevés fotó maradt az utókorra. A magyarországi fotóarchívumokban hosszas kutatás után is csak elvétve bukkanhatunk magyarországi internálótáborokba zárt civilekről készült fényképekre. Az alábbi írásban két ilyen újonnan előkerült, vélelmezhetően a tápiósülyi internálótáborban készült fotóról lesz szó.

 

A fényképészek, amikor erre lehetőségük nyílt, inkább a hadifoglyokat fényképezték, a civil internáltak, mint lehetséges fotóalanyok nem annyira keltették fel az érdeklődésüket. A háború későbbi szakaszában a civil internáltakról készült fotókat propaganda célokra is felhasználták. Külföldi internálótáborokban fogvatartott magyar állampolgárokról az Ország-Világ, a Vasárnapi Újság, a Tolnai Világlapja és Az Érdekes Újság is több alkalommal közölt fényképeket. Elsősorban a francia táborokban őrzött magyar (és osztrák) állampolgárok sanyarú helyzetét kívánták érzékeltetni, miközben a Magyarországon őrzött francia és más, a Monarchiával hadiállapotban lévő országok állampolgáraival való bánásmódot dicsérték, egyúttal erkölcsi piedesztálra helyezve a magyar kormány és társadalom külföldi internáltakhoz való hozzáállását. Furcsamód a külföldön internált honfitársainkról jóval több kép készült. Itt érdemes megemlíteni a kor német sztárfotósainak számító Haeckel-testvérek, Georg és Otto által a franciaországi périgueux-i internálótáborban őrzött magyar (és osztrák) civilekről készült fotóit, amelyek közül több az Országos Széchenyi Könyvtár (OSzK) Fotótárában is fellelhető.

Civil internáltakról, fogvatartottakról a magyarországi táborok viszonylatában találhatunk fotókat a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményében, valamint a kecskeméti Fotómúzeum képei között is, ahol nem kisebb személyiség kapta lencsevégre a katonai őrizet alá helyezettcivileket, mint Balogh Rudolf, aki a háború alatt a Vasárnapi Újság számára fotózott. Nyilván a felsorolás és a kutatás nem teljes (gondolhatunk itt az egykori nezsideri internálótáborról és lakóiról készült fotókra is), az azonban nyugodt szívvel elmondható, hogy a magyarországi táborokban őrzött civil internáltakat ábrázoló fotók felkutatásának egyik komoly sikerrel kecsegtető helye a korabeli sajtó. A digitalizálásnak köszönhetően ezeknek a sajtótermékeknek az áttekintése nem jelent bonyolult feladatot, pusztán türelemre és némi szerencsére van szüksége a kutatónak.

A sajtóban megjelent fotókon sok esetben nem tüntették fel a felvételt készítő fotográfus nevét. Nemrégiben azonban mellém szegődött a szerencse, így bukkantam az itt bemutatott két fotóra, amely az Ország-Világ című lap hasábjain jelent meg. Ezek esetében dupla szerencse volt, hogy a fotók alatt ott szerepelt készítőinek neve is. Meg kell jegyezni, semmilyen konkrét adat, lehetőség vagy támpont nem állt rendelkezésre a fényképek eredetiségének ellenőrzésére. Ha azonban elfogadjuk, hogy a fényképek valóban a tápiósülyi táborban készültek, akkor unikálisnak tekinthetők, mert a tápiósülyi internáltóborról, illetve annak első világháború alatt őrzött foglyairól ezek az első fotók, amelyek felbukkantak.

Román internáltak 

A fotók készítője, bizonyos Kallós István, IV. évfolyamos gimnáziumi tanuló, szinte biztosan nem hivatásos fényképész, hanem – feltehetően – lelkes amatőr volt. Rejtély, hogyan érhette el, hogy engedélyezzék számára a fotók elkészítését, hiszen mind a hadifoglyok, mind a civil internáltak fényképezése szigorúan tilos volt. Igaz, a fényképezési tilalom a háború végére sokat enyhült, a bemutatott két fotó is 1918 nyarán jelent meg az említett sajtótermékben. Hogy a fényképezőgép mögött álló Kallós Istvánpontosan ki volt, sajnos nem derült ki. Talán rokona lehetett dr. Kallós Lajos népfelkelő ezredorvosnak, aki egy ideig a táborban orvosként tevékenykedett. Ha tényleg volt köztük rokoni kapcsolat, talán a fotók elkészítésének engedélyeztetése is könnyebb lehetett.

A sajnos nem túl jó minőségű fényképen az internálótábor román foglyainak egy–egy csoportja látható. Az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében található tábort 1915-ben hozták létre, eredetileg olasz civil internáltak őrzésére. A háború későbbi szakaszában, főként 1916-tól, azonban egyre több, főleg erdélyi románt hoztak a táborba. Az eredetileg 2000 férőhelyet számláló létesítménybe 1917-ben már 4000 embert zsúfoltak be a hatóságok. A zsúfoltság, a nem megfelelő higiénés viszonyok 1917 kora tavaszán kiütéses tífuszjárványt eredményeztek, amelynek több száz halottja volt, elsősorban a román internáltak között aratott a halál.

A fotók bő egy évvel ezután a kataklizma után készültek. Érdekes módon csak román civileket ábrázolnak, holott a források szerint sok olasz (főleg Fiuméből és annak környékéről származó) internált is éltebben az időben a tábor szögesdrótja mögött. Szintén figyelemre méltó, hogy a fényképeken kizárólag férfiak szerepelnek, holott a levéltári forrásoknak köszönhetően tudjuk, hogy nők és gyerekek is voltak a táborban. Az ő hiányukra talán többé-kevésbé elfogadható magyarázat lehet, hogy 1918 második felére a legtöbb nőt és gyereket repatriálták – magyar állampolgárok esetében egyszerűen elengedték – hiszen az ő ellátásuk és élelmezésük csak terhet rótt az amúgy is leamortizálódott polgári és katonai hatóságokra, valamint intézményrendszerre.

Román internáltak 

A fényképész a csoportképen alanyait a korra jellemző beállításban örökítette meg: a tetvek elleni küzdelem jegyében rövidre nyírt hajú, kissé lerongyolódott férfiakat három sorban rendezte el, fekvő, ülő és álló pozícióban. Az arcok elmosódottak, így korukat nehéz lenne megállapítani. Ha figyelmesen szemügyre vesszük a képeket, kivehető, hogy ruházatuk nem egyformán elnyűtt, vannak közöttük jól vagy inkább jobban öltözöttek, felbukkan néhány elegáns zakó és nyakkendő is. Az első fotó jobb oldalán az őrség egy tagját is láthatjuk. Sajnos nem kivehető sem a rangja, sem az alakulat száma vagy bármi más olyan jelzés, amiközelebb vihetne az alakulat számán keresztül a helyszín beazonosításában. Levéltári iratokból arra lehet következtetni, hogy a tábort a budapesti székhelyű 30. népfelkelő gyalogezred pótalakulatából szervezett egység őrizte. Az, hogy internáltakról készült fotókon az őrök is szerepelnek egyáltalán nem volt ritka. Több olyan, a Monarchia területén létesített internálótáborban (Magyarország esetében például Cegléden vagy a ma már osztrák területen lévő Nezsiderben) készült fotó is létezik, amelyeken a civil fogvatartottak és őrzőik együtt kerültek megörökítésre.

A fényképeken szereplő férfiak akár éveket is eltölthettek a tábor szögesdrót kerítése mögött, azonban a sok szenvedés és nélkülözés, amelyben részük volt, nem látszik a fiatal Kallós István több mint száz éve készült fotográfiáin. A közreadott fotók jelentősége abban ragadható meg – ismételten megjegyezve azt a tényt, hogy nincs minden kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy valóban a tápiósülyi táborban készültek-e, hiszen nincs egyértelmű támpont ennek vizsgálatára – hogy, ha csak két fotográfia erejéig is, de a levéltári és más történeti forrásokban olvasott számok, adatok emberi arcot kapnak általuk. A két fotó remélhetőleg csak a kezdet a világháború alatt Tápiósülyön működött internálótábor képi forrásainak feltárását illetően.

Felhasznált irodalom:

- Stemlerné Balogh Ilona: Történelem és fotográfia. Osiris. Budapest, 2009.
- Somogyi László: Internálás és internálótáborok Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyében az első világháború alatt. Doktori disszertáció. ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola. Művelődéstörténeti Doktori Program. 2021.
- Ország-Világ. Képes hetilap. 1918. július 21. 351. o. (Arcanum)

Szólj hozzá!

Címkék: fotó románok internálás internálótábor Tápiósüly

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr10017832053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása