A Nagy Háború

Schamschula Rezső tábornok fotóhagyatéka 3. rész

Schamschula Rezső tábornok gazdag és különleges fotóhagyatékát bemutató sorozatunk mostani részében az olasz fronton 1916–1917-ben a Kostanjevica körül vívott harcok során készült képekből nyújtunk válogatást.

Az olasz fronton

Bár a 41. honvéd gyaloghadosztály már 1916 decemberében megérkezett az olasz frontra, nem lehetett rögtön bevetni. Először „akklimatizálódnia” kellett az új viszonyokhoz, ami elsősorban különféle tanfolyamokat és képzéseket, illetve sok gyakorlatozást takart. Időközben a Georg Schariczer altábornagy vezette VII. hadtest alárendeltségébe kerültek. Végül február második felében kerültek a frontvonalba, a 14. gyaloghadosztályt váltották fel Kostanjevica környékén.

A kiképzés ellenére a katonáknak kezdetben nehéz volt megszokni a sziklás hegységben folytatott harcmodort, ahol az állandó tüzérségi tűz hatása demoralizálta a harci kedvet. Az állások állapota szintén rossz hatással volt a katonák harci kedvére, ugyanis a sziklákba vájt fedezékek nem nyújtottak túlságosan nagy biztonságot. Az első vonalakat a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében csak gyéren szállták meg, inkább a hátrébb található árkokban, kavernákban, dolinákban helyezkedtek el.

A hadosztály védvonala csupán 3 km volt, amely lehetővé tette azt, hogy a négy gyalogezred ne legyen egyszerre a frontvonalban, hanem állandóan váltsák egymást. A 41. gyaloghadosztálynak 21-29. védőszakasz jutott, amelyet egyszerre négy zászlóalj kilenc százada foglalt el, a többi vagy dandártartalékban, vagy több kilométerre az első vonaltól hadosztály-tartalékban helyezkedett el.

A 10. isonzói csata

Bár a 10. isonzói csata „hivatalos” kezdete 1917. május 12-e, az olasz tüzérség már május eleje óta fokozta a tevékenységét. A hadosztály által védett frontszakasz ellen csak május 23-án indultak meg a gyalogsági támadások, amik a következő napokban újra és újra megismétlődtek. Az olaszok Kostanjevicát támadták a leghevesebben, de a honvédek kitartottak. Május végére csökkent a támadások hevessége, ekkor már a 41. hadosztály csapatai is kisebb vállalkozásokat és ellentámadásokat hajtottak végre. Június 5-ével véget ért a csata, amiben a hadosztály kiválóan megállta a helyét. Szilárdan tartották Kostanjevicát, amivel komoly olasz erőket kötöttek le, tehermentesítve a front más szakaszait.

A heves harcok és nagy veszteségek ellenére a hadosztály csapatai július 25-ig az állásokban maradtak, ekkor váltotta fel őket a 48. gyaloghadosztály. A 10. isonzói csatában nyújtott teljesítménye elismeréseként Schamschula altábornagy 1917. július 25-én megkapta az Osztrák Császári Lipót Rend parancsnoki keresztjét hadidíszítménnyel és kardokkal.

A 11. isonzói csata

A honvédek még jól megérdemelt pihenőjüket töltötték (bár a tanfolyamok és gyakorlatozások nem maradtak el most sem), amikor 1917. augusztus 18-án megkezdődött a 11. isonzói csata. Selo környékén az olasz csapatoknak sikerült az osztrák–magyar erőket az 1c vonal, sőt néhol még a mögé is visszaszorítani. Az ellenlökést részben a 41. hadosztálynak kellett végrehajtania. Ehhez előkészülve, augusztus 27-ről 28-ra virradóra megkezdték a 9. gyaloghadosztály felváltását az első vonalban.

Az osztrák–magyar ellentámadás részsikereket ért el. A 41. hadosztálytól délre támadó divíziók visszafoglalták az 1a vonalat, de Schamschula tábornok alakulatait az olaszok nagy tűzereje megállította. A tábornok nem akarta, hogy katonái még nagyobb veszteségeket szenvedjenek, ezért leállította az akciót. Így az ellenség Selótól délre megtartotta a honvédek egykori 1c vonalát.

 Útban az olasz front felé. Schamschula tábornok bámulja a Száva vizét Steinbrück állomáson

 A helyszín ma, a síneknél kissé lejjebb futó autóútról fotózva
(Forrás: Google Térkép)

 Őfelsége IV. Károly 1916. december 17-iki szemléjén kezet fog Schamschula tábornokkal Sesanában

 Valószínűleg itt, Sesana keleti kijáratánál, ennél a kőfalnál sorakoztak fel a 41. hadosztály kiválasztott alakulatai
(Forrás: Google Térkép)

 „A 41. honvéd gyaloghadosztály hősi temetője Ivanigradban.” Itt téves a felirat, ez a Svetóban lévő temető. A két díszesebb sírhely egyike Dombrády Istváné, aki a 3. honvéd gyalogezred hadnagya volt és 1916. január 25-én halt hősi halált, a másik pedig Boross Ernőé, a 1. honvéd gyalogezred századosáé, aki 1916. január 26-án halt hősi halált a Monte San Michelén

 A temető helye ma, sírok nélkül
(Forrás: Google Térkép)

 A híres 30 és feles mozsár

 „Lakásom a suttai táborban 1917. III. 17-től VII. 28-ig”

 „Tomasevica (barakktáborban)”

 Kutyafogatok a 41. hadosztály gyengélkedője előtt

 Foglyok a 10. isonzói csatából

 „Gróf Dezső százados holttestének beszentelése az Ivanigradi templomban”. Gróf Dezső a m. kir. dési 32. honvéd gyalogezred hadnagyaként „1914 szeptemberében Ravaruskánál orosz fogságba esett és két évet a krasznojarszkí fogolytáborban, négy hónapot Kijev, Moszkva és Szentpétervár hadikórházaiban töltött. Hazaszökött Szibériából s ez év [1917] január elején Nagyszalontán ezredénél ismét katonai szolgálatra jelentkezett. Mint századparancsnok az olasz harctérre ment és ott a [10.] Isonzo-csata egyik legutóbbi véres ütközetében ellenséges golyótól találva [1917. június 6-án] hősi halált halt” – olvasható Az Est, 1917. június 19-ei számának a beszámolójában

 „Cava Romana, régi római kőbánya a Nabresina–Duinói úton”

 A kőbánya ma is üzemel
(Forrás: Google Térkép)

 „Duinói várkastély lovagterme, a beütött, de fel nem robbant olasz gránátokkal”

 A lovagterem ma. A vár a Thurn-Taxis család tulajdona, jelenleg múzeumként és rendezvényhelyszínként üzemel
(Forrás: Google Térkép)

 Szurmay Sándor altábornagy, honvédelmi miniszter 1917. július 8-án megérkezik Tomasevicára, hogy megszemlélje a hadosztály csapatait. Schamschula tábornokot takarja a sofőrnek magyarázó vezérkari tiszt

 „Harctéren 1917 végén”. A képen már altábornagyként látható. A kitüntetései: Katonai Érdemkereszt 2. osztálya (nyakban viselve), Lipót-rend parancsnoki keresztje (előző alatt), Vaskorona-rend 2. osztálya (előző alatt), Lipót-rend lovagkeresztje (háromszög szalagon a mellén), Hadiérem (előző mellett), porosz I. (zseben) és II. osztályú Vaskereszt (háromszög szalagon)

A sorozat előző része itt érhető el: Schamschula Rezső tábornok fotóhagyatéka 2. rész