„S pirosra festi a szép, friss, fehér havat”

2021.11.11. 07:00 :: RózsafiJános

A szegedi 46-osok tragikus napja a Szálnok körüli harcokban

Kutatásaink során számtalan esetben találkozunk azzal, hogy a harcjelentésekben egy település és a közelében található magaslat neve teljesen összefonódik. A Kárpátokban egy felvidéki kis falu, Szálnok neve is összekapcsolódik egy orommal, amelyet a korabeli vázlatok csak „450-es magaslatként” jelöltek. Sok más magyarországi kiegészítésű alakulat mellett a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred is véres harcokat vívott itt 1915 márciusában.

 

1915 februárjának végén a korábban jelentős veszteségeket szenvedett cs. és kir. szegedi 46. gyalogezredet is igyekeztek a beérkezett menetszázadokból feltölteni. A parancsnokok tisztában voltak vele, hogy a tábori századokba beosztott bakáknak semmiféle harctéri tapasztalata nincs.

A szegedi 46. gyalogezred állásai 1915. március 3-án A szegedi 46. gyalogezred állásai 1915. március 3-án
(Ajtay Endre: A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborús története 1914–1918. című kötetből)

A megmerevedett arcvonalon ezekben a napokban nem voltak jelentősebb összecsapások, ezért a fölöttes 17. gyaloghadosztály parancsnoksága tüntető támadásokat rendelt el. A szegedi ezred önkéntes járőrei Viskó falu közelében február 25-én és 28-án hajtottak végre ún. „megriasztást”. A vállalkozások során megállapították, hogy az ellenség igen jól beásott, megerősített állásokban van, amelyek alkalmasak a szívós védekezésre. Az előbbi események lekötötték a szegedi századok figyelmét, tőlük kissé keletebbre azonban olyan események zajlottak, amelyek a 46-osok sorsára is jelentős hatással bírtak.

Az Olyka folyó völgye – napjainkban a Korumkó oldalából Az Olyka folyó völgye – napjainkban a Korumkó oldalából
(A szerző fotója)

Az ezredtől keletre, az észak–déli irányú Korumkó hegyvonulat túloldalán, az Olyka folyó völgyében és a mellette húzódó magaslatokon a m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály ezredei voltak állásban. A február második felében lezajlott, igen nagy veszteségeket követelő összecsapások során ők is megtapasztalták, hogy a jól megerősített orosz állások elleni támadások milyen áldozatokkal járnak. Különösen kritikus és veszélyes volt a helyzet az Olyka folyót nyugatról szegélyező, hosszan elnyúló Korumkó hegyháton.

A honvéd csapatok és az orosz egységek állásai a 498-as magaslat előtt 1915. március 2-án A honvéd csapatok és az orosz egységek állásai a 498-as magaslat előtt 1915. március 2-án (Forrás: Hadtörténelmi Levéltár)

A honvédek által megszállt 498-as magaslat két oldalát annyira megközelítette az ellenség, hogy átkarolva könnyen elfoglalhatta volna. Tőlük kissé északra az 508-as magaslatot az orosz gyalogság tartotta megszállva, és műszakilag jól megerősítve. Az orosz állások elnyúltak a Szálnok feletti 450-es magaslat felé is, amelyekben nagy létszámú gyalogság volt elhelyezve.

Orosz állások a 450-es magaslat előtt Orosz állások a 450-es magaslat előtt
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár)

József főherceg, a cs. és kir. VII. hadtest parancsnoka a 20. hadosztály nehéz helyzete miatt jelentős erőátcsoportosításra és mentesítő támadásra kényszerült. A hadtesttartalékként szereplő cs. és kir. debreceni 39. gyalogeredet 1915. március 1-jén Szálnokra rendelte. Az ezred századai március 2-án reggel 6 órakor kezdték meg a támadásukat a faluhoz közeli 450-es magaslaton húzódó orosz állások ellen. Súlyos és nagy veszteségeket követelő rohamok után este 8 órakor vették birtokukba a magaslatot a debreceni bakák.

A 450-es magaslat napjainkban a Koromkó gerince felől A 450-es magaslat napjainkban a Korumkó gerince felől
(A szerző fotója)

Másnap már a Korumkón található 508-as magaslat irányába indultak rohamra a debreceni 39-es századok. A nagy hidegben és magas hóban, átláthatatlan erdei terepen a támadások igen véres kudarcba fulladtak. A következő nap már ők kényszerültek védekezésre, amikor az ellenség kísérletet tett a 450-es magaslat visszaszerzésére.

Kilátás a 450-es magaslatról az 508-as felé napjainkban Kilátás a 450-es magaslatról az 508-as felé napjainkban
(A szerző felvétele)

A 20. honvéd gyaloghadosztálynak a Korumkó 489-es magaslata előtt húzódó védelmi vonalának a balszárnyán a nagyváradi 4-es honvédek parancsnoka, Kratochvil Károly alezredes által vezette csoport volt állásban. Ebbe a csoportba tartoztak a nagyváradi századok, egy ideiglenesen „összekovácsolt” debreceni 3-as honvédszázad Syposs Miklós százados vezetésével, és két temesvári „közös” 61-es század.

A debreceni 39-esek március 2-án megkezdett támadásai során nem volt idő arra, hogy felvegyék a kapcsolatot a jobbszárnyukhoz csatlakozó honvéd csoporttal. A közöttük levő sűrű erdős tereprészen hó borította vízmosások, szakadékok húzódtak. (A területet 2013 októberében bejártuk Pintér Tamás és Stencinger Norbert kutatótársammal, s mi is meggyőződtünk arról, hogy a terep milyen nehézséget jelentett az ott harcolók számára.) A Kratochvil csoport és a debreceniek közötti hézag 300 lépésnyi hosszú volt, ahova csak március 4-én nyomult előre egy 39-es század.

Bozótos vízmosás a Korumkó oldalában Bozótos vízmosás a Korumkó oldalában
(A szerző fotója)

Az előállt helyzet az ekkor két zászlóaljból álló szegedi 46-os gyalogezredet is új feladatok elé állította. Állásaikból felváltották őket, Körösényben gyülekeztették a századokat, majd Szálnokra meneteltek. 1915. március 4-ről 5-re virradó éjszaka pihenés nélkül máris az első vonalba rendelték őket. Az éjszaka aránylag csendben telt el, kevés gyalogsági és tüzérségi tűzzel.

Az 508-as magaslat elleni támadási irány Az 508-as magaslat elleni támadási irány
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár)

A két 46-os zászlóalj annak a támadó csoportnak volt a része, amelynek a célja a sok bosszúságot okozó 508-as magaslat elfoglalása volt. A reggel öt órakor megkezdődött roham lendülete hamar megtört. A jól kiépített orosz állásokból puska és géppuskatűz zúdult a századokra. A 6 óra 15 perckor leadott jelentés kiemeli, hogy a támadókat a saját tüzérség is hátráltatja, mert rövidet lő, és attól is veszteségeik vannak. A 46-osok alig 200 lépésnyit jutottak előre, amikor arra kényszerültek, hogy beássák magukat a hóba. Nagy veszteségeket elszenvedve szintén megakadt a jobbszárnyukhoz kapcsolódó temesvári 61-esek támadása is.

Rohamozók a kárpáti télben Rohamozók a kárpáti télben
(Forrás: Internet)

A szegedi bakáknak a hó és a fagyott talaj miatt lehetetlen volt a beásás. Az oroszok azonnal lőttek, ahol csak mozgást láttak. Sokan ekkor vesztették az életüket, hisz kiváló célpontot nyújtottak a jó pozícióban húzódó állásokban lévő orosz katonáknak. A támadó csoport parancsnoka, Spiess ezredes 9 óra 45 perckor már azt jelenti, hogy „a támadás megakadt, a veszteségek óriásiak. Kétséges, hogy az elért állás tartható lesz-e.” A délelőtt 10 órakor kiadott parancs már arról rendelkezett, hogy az eredeti állásokba vonuljanak vissza a támadó századok.

Az 1915. március 5-ei támadásban részt vett szegediek is elmondhatták ugyanazt magukról, amit az itteni harcokat túlélő egyik debreceni 39-es baka visszaemlékezésében így örökített meg: „Mikor a tisztás szélén, melytől 50–60 lépésre van az orosz állás, feltűnik rajvonalunk, elemi erővel tör ki a fegyver- és gépfegyvertűz, s borzadva látom, hogy körülöttem 15–20 ember jajgat, ordít, könyörög, imádkozik, s pirosra festi a szép, friss, fehér havat.”

Valamennyi támadó századnak igen nagyok voltak a veszteségei. A rohamozó 46-os századokban ott voltak az előző hetekben érkezett menetszázadokból beosztott bakák is, akik többsége ekkor került először ütközetbe. Ez is az egyik oka lehetett a nagy veszteségnek. Az 1915. március 3-án még 1580 fős (ebből 1190 fős harcba vethető fegyverlétszámú) ezred március 6-án leadott létszáma csak mindössze 425 fő volt!

A támadásban részt vett 46/I. zászlóalj 1. századából dr. Nagy zászlós és Dulósy István hadapród, a 2. századból Pávó Ferenc hadnagy, Ambrózy Károly hadapródjelölt és a 3. századból Buzás István hadnagy, valamint Vidovits hadapród is megsebesült. (A háborút végigszolgáló Buzás István főhadnagyként 1918. június 15-én a Montellón halt hősi halált.) A 46/II. zászlóalj 5. századából Christ hadapródjelölt, a 6. századból Ádám Dezső és Szatmáry zászlósok hősi halált haltak. A 7. századból dr. Dobó József hadnagy és dr. Kuliner hadapródjelöltek, a 8-ból Burtik Győző százados, Magyari Nándor és Molnár Sándor zászlósok megsebesültek. Ugyancsak megsebesült az I. géppuskás osztagból Pávai Vajna hadnagy. Néhány nap múlva leváltották az ezredet, és a VII. hadtest tartalékaként Érfaluba meneteltek.

Híradás Deák Imre gyalogos hősi haláláról Híradás Deák Imre gyalogos hősi haláláról - Vásárhelyi Reggeli Újság, 1915. június 15.
(Forrás: Arcanum)

Olvasóinkban is felmerülhet a kérdés: vajon hol nyugszanak most a hősi halottak? Blogunkon többször írtunk a Szálnokhoz közeli Velkőn létesített gyűjtőtemetőről. A temető a felújítása után 2018. szeptember 28-án került átadásra és beszentelése. A szépen felújított sírkertben leltek végső nyugalomra a környéken hősi halált halt katonák mindkét fél részéről. A faluból a temetőig vezető tanösvényen elhelyezett információs táblák tájékoztatnak a környéken lezajlott harcokról.

A helyreállított velkői gyűjtőtemető napjainkban A helyreállított velkői gyűjtőtemető napjainkban
(A szerző felvétele)

Szólj hozzá!

Címkék: kárpátok korumkó velkő szálnok császári és királyi szegedi 46. gyalogezred

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr7316748400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása