A tábori egészségügyi ellátási láncban a tábori kórházak feladata volt, hogy az első kórház jellegű ellátást nyújtsák a sebesülteknek. A hadosztály egészségügyi intézetekben, illetve a dandár-, ezred- és zászlóalj-kötözőhelyeken csak annyira látták el a betegeket, hogy azok továbbszállíthatóak legyenek a tábori kórházak felé.
A tábori kórház eredetileg három önállóan is működőképes, 200 fő ellátására képes részlegből és egy, a vöröskereszt által működtetett sebesültszállító oszlopból állt, és egy adott hadsereg alárendeltségébe tartozott. Természetesen egy adott kórház, vagy annak egy részlege szükségszerűen beosztható volt egy hadtesthez vagy akár hadosztályhoz is.
86 M. sebesültszállító kocsi valószínűleg egy tábori kórház előtt
(A fotó a szerző gyűjteményéből)
Egy 1910-es szervezeti változtatással a 600 beteg részére tervezett tábori kórházakat három 200 fősre bontották szét. A vöröskeresztes sebesültszállító oszlopokat megszüntették, helyettük a kórház állományába került egy ún. sebesültszállító lépcső. Az új rend szerint a tábori kórházak a hadtestek alárendeltségébe tartoztak, mégpedig minden gyaloghadosztály után három darab. A napi gyakorlatban azonban gyakran kerültek beosztásra egy-egy hadosztályhoz.
A kórház személyzete három részből tevődött össze: a parancsnoki, orvosi és adminisztratív teendőket ellátó törzsből, az egészségügyi személyzetből és a szállítójárművek hajtókatonáiból.
Törzs
A kórház parancsnoka egy törzs- vagy ezredorvos (orvos őrnagy, illetve százados) volt. Az orvosi teendők ellátásában két, nem aktív állományú fő- vagy segédorvos (orvos főhadnagy vagy hadnagy) segítette. Ez a létszám a háborús körülmények között kevésnek bizonyult, a hasonló méretű német Feldlazarettekben például 6 orvos szolgált.
A katonák nyilvántartásáról, lelki támogatásáról, vagy néha szükségszerűen a halottak végtisztességben részesítéséről egy a kórházhoz beosztott tábori lelkész gondoskodott. A gazdasági ügyeket egy gazdászati tiszt intézte, aki ehhez segítséget is kapott egy számvivő altiszt vagy segédmunkás személyében. A gyógyszerészeti feladatokat egy beosztott katonai gyógyszerész tisztviselő látta el.
Egészségügyi személyzet
A sebesültekkel és betegekkel kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a gyógyszertári segédszemélyzetként egy tábori egészségügyi osztag volt beosztva az alakulathoz. Ezt az osztagot az egészségügyi csapatok állományából állították fel mozgósításkor, parancsnoka egy egészségügyi hadnagy vagy főhadnagy volt. Az osztagot 1 őrmester, 2 szakaszvezető, 4 tizedes, 12 őrvezető és 30 egészségügyi katona alkotta. A sebesültszállító lépcsőhöz további 1 tizedes és 5 egészségügyi katona volt beosztva. A tisztek és tisztviselők 7 tisztiszolgája, valamint 2 lóápólója is az egészségügyi katonák közül került ki.
Az 5/3. sz. tábori kórház menetoszlopa Nagysárosról Jernyére 1915. március 22-én
(A fotó a szerző gyűjteményéből)
Vonatcsapat
A tábori kórház tetemes mennyiségű felszerelésének szállításához egy tucat járműre volt szükség és ehhez jött még a sebesültszállító oszlop 5 kocsija. A hajtókat a vonatcsapat adta, közülük került ki a vonatvezető (a járművek és hajtók parancsnoka), a 28 hajtókatona és egy kovács is.
Járművek és lovak
A felszerelés legnagyobb részét 8 darab négyfogatú 82 M. egészségügyi málháskocsi szállította. Ezek önsúlya közel 1 tonna volt, a rakomány 5–600 kg körül mozgott. Bár négyfogatúak voltak, egy lóra így is közel 400 kg jutott, ami eléggé soknak számított. Még jobb útviszonyok esetén is nehézkesen mozogtak, ráadásul az orosz, vagy a szerb frontra nem ez volt a jellemző. A hadvezetőség végül 1916-ban minden poggyászkocsi helyett két országos járművet (társzekeret) rendszeresített.
A vonathoz tartozott még egy négyfogatú 54 M. társzekér, egy négyfogatú 64/80 M. fedeleskocsi, egy kétfogatú 9 M. mozgókonyha, illetve egy kétfogatú, négyszemélyes személykocsi. A sebesültszállító lépcsőnek 5 darab kétfogatú 86 M. sebesültszállító kocsi állt rendelkezésére. Bár a feladatra megfeleltek, télen nem voltak túl komfortosak a sebesültek számára, mivel az oldalukat csak egy sátorvászon alkotta és nem rendelkeztek fűtéssel.
A kocsik vontatásához összesen 54 hámoslóra volt szükség, ehhez jött még két tartalék ló, valamint a lovasítottak (parancsnok, egészségügyi tiszt, vonatvezető) 3 hátaslova.
Hegyi felszerelés
A hegyi felszereléssel ellátott tábori kórház abban különbözött a normáltól, hogy szükség esetén két önálló, 100 sérült ellátására alkalmas szakaszra tudott tagolódni. Kiegészült ezért még néhány tiszttel (plusz egy orvossal, egy egészségügyi tiszttel, egy tartalékos vonatcsapatbeli alantos tiszttel, és egy gyógyszerész hivatalnokkal) és altiszttel (egy számvivő altiszt és egy egészségügyi őrmester), valamint néhány járművel (egy kétfogatú mellékkocsival és 5 kétfogatú élelmező kocsival).
A nehéz, szekerekkel járhatatlan terep leküzdésére beosztottak egy málhásállat vonatot is, ami egyszerre az egyik szakasz felszerelésének továbbítására volt alkalmas. Ehhez 6 tiszti és 6 legénységi hátaslóval, valamint 85 málhásállattal voltak ellátva. Ebből az egészségügyi felszerelést 37, a takarmányt és poggyászt 11, a főzőedényeket 3, a vizet 4, a vonatanyagot 2, a tábori kovácsműhelyt és szerszámokat szintén 2 teherhordó állat szállította. Ehhez jött még az élelmezési lépcső 22 állata, illetve a 4 tartalék málhásállat.
Szabályszerűen felsorakozott normál felszerelésű tábori kórház
| Jelmagyarázat | |||
 |
Törzs- vagy ezredorvos, parancsnok |  |
Gazdasági tiszt |
 |
Ezred-, fő- vagy segédorvos |  |
Tábori lelkész |
 |
Gyógyszerész tisztviselő |  |
Vonatvezető |
 |
Egészségügyi alantos tiszt |  |
Egészségügyi osztag |
 |
82 M. egészségügyi málháskocsi, 4 fogatú, 20 lépés hosszú |  |
67 / 80 M. fedeles kocsi, 4 fogatú, 20 lépés hosszú |
 |
86 M. sebesültszállító kocsi, 2 fogatú, 14 lépés hosszú |  |
Személykocsi, 2 fogatú, 14 lépés hosszú |
 |
54 M. társzekér, 4 fogatú, 20 lépés hosszú |  |
Élelmezőkocsi (országos jármű), 2 fogatú, 14 lépés hosszú |
Vélhetően egy tábori kórház kórterme
(A fotó a szerző gyűjteményéből)
A tábori kórház teljes személyzete normál és hegyi felszerelés esetén
| beosztás | létszám | ||
| normál | hegyi | ||
| havidíjasok | törzs- vagy ezredorvos | 1 | 1 |
| főorvos | 0 | 1 | |
| tartalékos fő- vagy segédorvos | 2 | 2 | |
| egészségügyi alantos tiszt | 1 | 2 | |
| tábori lelkész | 1 | 1 | |
| gazdasági tiszt | 1 | 1 | |
| katonai gyógyszerész tisztviselő | 1 | 2 | |
| egészségügyi csapatok | őrmester | 1 | 2 |
| szakaszvezető | 2 | 2 | |
| tizedes | 5 | 5 | |
| őrvezető | 12 | 12 | |
| egészségügyi katona | 35 | 35 | |
| számvivő altiszt vagy segédmunkás | 1 | 2 | |
| tisztiszolga | 7 | 10 | |
| lóápoló | 2 | 0 | |
| vonatcsapat | tartalékos vonatcsapatbeli alantos tiszt | 0 | 1 |
| vonatvezető | 1 | 1 | |
| hajtókatona | 34 | 33 | |
| málhásállatvezető | 0 | 12 | |
| kovács | 1 | 1 | |
| tisztiszolga | 0 | 1 | |
| málhásállat vonat | őrmester | 0 | 1 |
| tizedes | 0 | 2 | |
| őrvezető és vonatkatona | 0 | 10 | |
| málhásállatvezető | 0 | 33 | |
| szíjgyártó | 0 | 1 | |
| patkolókovács | 0 | 1 | |
| összesen | 108 | 175 | |
A tábori kórház teljes járműállománya normál és hegyi felszerelés esetén
| megnevezés | darab | |
| normál | hegyi | |
| 82 M. egészségügyi málháskocsi, négyfogatú | 8 | 8 |
| 54 M. társzekér, négyfogatú | 1 | 1 |
| 64/80 M. fedeleskocsi, négyfogatú | 1 | 1 |
| 9 M. mozgókonyha, kétfogatú | 1 | 0 |
| négyszemélyes személykocsi, kétfogatú | 1 | 1 |
| 86 M. sebesültszállító kocsi, kétfogatú | 5 | 5 |
| élelmező kocsi, kétfogatú | 5 | 5 |
| mellékkocsi az 54 M. társzekérhez, kétfogatú | 1 | 1 |
| összesen | 23 | 22 |
A tábori kórház teljes ló- és málhásállatállománya normál és hegyi felszerelés esetén
| megnevezés | darab | |
| normál | hegyi | |
| hátaslovak | 3-4* | 14 |
| hámoslovak | 66 | 64 |
| málhásállatok | 0 | 81 |
| tartalék lovak | 2 | 6 |
| összesen | 71-72 | 165 |
*Törzsorvosnak két saját tiszti hátaslova lehetett, ezredorvosnak csak egy.
Források:
-Szervi határozmányok a katonai egészségügyi intézetek számára in Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 10. évfolyam, 1883 / 17. szám, 24-39. o.
-N-14. Reglement für den Sanitätsdienst des k. u. k. Heeres. IV. Theil. Sanitätsdienst im Kriege
-N-14. Reglement für den Sanitätsdienst des k. u. k. Heeres. Beilagen zu dem IV. Teile
-55332/5. sz. körrendelet. Tábori egészségügyi változások in Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 37. évfolyam, 1910 / 19. szám, 145-146. o.
-J-1. Mobilisierungsinstruktion für das k. u. k. Heer. [u]. Anhang für die Sanitätsanstalten
-Hanasiewicz Oszkár dr.: Tábori kórház mozgósítása in Magyar katonai szemle 1933/3. szám, 188-202. o.
-Kiss Gábor: Osztrák-magyar tábori egészségügy az első világháború kezdeti szakaszában in Hadtörténelmi Közlemények, 127. évfolyam, 2014 / 3. szám, 763-777. o.
