Dr. Pósta Sándor olimpiai bajnok kardvívó és kolozsvári barátai a Nagy Háborúban

2021.01.28. 07:00 :: ToporIstván

A pándi születésű Pósta Sándor a bajai gimnáziumi éveiben sajátította el a vívás tudományát, s a kolozsvári egyetemi orvosi tanulmányai alatt vált sikeres vívóvá. A Nagy Háborúban katonaorvosként a cs. és kir. szabadkai 86-os gyalogezred soraiban vett rész, és súlyos sebesülést szenvedett, ami a vívói karrierje végét jelenthette volna. Sok más vívótársával ellentétben azonban ő sikeresen felépült, és később olimpiai bajnoki címig jutott…

 

Dr. Pósta Sándor Pándon született 1888. szeptember 25-én. Édesanyja, Gáspár Julianna cselédlány volt. Szeptember 29-én keresztelték. Törvénytelen gyerekként jegyezték be az anyakönyvbe, így édesanyja családneve után Gáspár Sándor néven anyakönyvezték. Érdekessége a dolognak, hogy a kereszteléskor a lelkész a pándi református egyház születési anyakönyvében az észrevételek rovatba az alábbi bejegyzést tette: „Pósta Árpád róm. kath. hajós hivatalomban személyesen megjelenvén e szülöttet tőle származónak elismeri.”

Dr. Pósta Sándor az olimpiai cím megszerzésekor Dr. Pósta Sándor az olimpiai cím megszerzésekor

A pándi református egyház születési anyakönyvének bejegyzése A pándi református egyház születési anyakönyvének bejegyzése
(Forrás: familysearch.org)

1899. január 17-én Benedek László református lelkipásztor bejegyzése szerint az 1898. évi 64827 számú igazságügyi miniszteri rendelettel kormányhatóságilag megerősített örökbefogadási szerződés alapján Gáspár Sándor, miután Pósta Árpád és neje Sprung Paulina Karolina örökbefogadott gyermeke, a Gáspár családnév helyett a Pósta családnevet köteles viselni.

1897-ben a bajai ciszterci rendi katolikus gimnáziumban kezdte meg a tanulmányait. Már az első évfolyamot kitűnő eredménnyel zárta. Erről tanúskodik az iskolai értesítő bejegyzése.

A bajai ciszterci gimnázium 1897-98-as értesítőjének részlete A bajai ciszterci gimnázium 1897-98-as értesítőjének részlete

Kiemelkedő tanulmányi eredményéért, magatartásáért és szorgalmáért minden évben jutalomban részesült. Számos ösztöndíjat is elnyert. Így például a történelem és a földrajz tantárgyakban tanúsított jeles eredményéért 1899-ben az 1000 koronás Türr István Alapítvány díját ő kapta meg. Vágó Dezső tornatanár szerettette meg vele a vívást. A gimnázium VI. évfolyamán már a haladó vívócsoport tagja volt.

A bajai ciszterci gimnázium 1902-1903-as iskolai értesítőjének egy lapja A bajai ciszterci gimnázium 1902-1903-as iskolai értesítőjének egy lapja

1905-ben a VIII. évfolyamot és az érettségi vizsgát is jeles eredménnyel tette le.

A bajai ciszterci gimnázium 1904-1905-ös iskolai értesítőjének egy lapja A bajai ciszterci gimnázium 1904-1905-ös iskolai értesítőjének egy lapja

1905-ben Pósta Kolozsvárra ment. A Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán kezdte meg a tanulmányait.

Pósta Sándor kolozsvári medikus korában unokaöccsével Dr. Pósta Lajossal Pósta Sándor kolozsvári medikus korában unokaöccsével Dr. Pósta Lajossal

Hamarosan megismerkedett a helyi vívókkal, Repeczky Andrással és testvérével Lászlóval, Vértes Bélával, Tódor Árpáddal, Bányász Jenővel és Zenker Bélával. Bányász ajánlotta be Postát az egyetemi vívómesterhez, a kiváló Gerentsér Lászlóhoz. Első vívósikereit is a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC) színeiben szerezte.

Posta Sándor, Délmagyarország 1909. évi kardvívó bajnoka Pósta Sándor, Délmagyarország 1909. évi kardvívó bajnoka

Szoros kapcsolatban állt Filotás Ferenccel, aki az erdélyi vívósport egyik fő szervezője és támogatója volt.

Filotás Ferenc huszártiszt, korának kiemelkedő sportembere, kiváló vívója Debrecenben született 1874. március 19-én. Gimnáziumi tanulmányait is itt végezte, majd a Ludovika hallgatója lett. Egy évfolyamon végzett Békessy Bélával, és együtt is kezdték meg katonai pályájukat a magyar királyi váci 6. huszárezrednél. 1901-ben Filotás és Békessy Vácnál elsőként úsztatták át a kb. fél kilométernyi Dunát. Az átkelés során azt tapasztalták, hogy ezen a szakaszon a folyó túlságosan veszedelmes és sebes, így az ezredet bevinni nagyon kockázatos. Ezért az elrendelt úsztatási gyakorlatot nem a nagy Dunán, hanem a szentendrei Duna-ágban, Tahitótfalunál hajtják végre. A gyakorlat mégis tragédiába torkollott. Balogh István huszárkáplár elmerült a folyóban, noha Békessy és Filotás is megpróbálták a habokból kimenteni. Filotást 1906-ban a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezredhez helyezték át, ahol a katonai alreáliskolában tanított. 1910-ben egyik alapítója volt a Marosvásárhelyi Vívó Egyletnek. Az első világháború kitörésekor a kassai 5. huszárezredben szolgált. Egy ideig ezredparancsnok is volt. 1922-ben ezredesként vonult nyugdíja. 1951-ben Szerencsen érte a halál.

Középen a fejfedő nélküli férfi Filotás Ferenc Középen a fejfedő nélküli férfi Filotás Ferenc

1909 áprilisában Pósta Sándor és egyetemi kollégája, Burtik Andor, megkezdték féléves katonai szolgálatukat vadászönkéntesként a császári és királyi hadseregben, az olasz határ melletti Monfalconéban.

Pósta 1911. november 11-én védte meg doktori disszertációját a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. Rövid ideig segédorvos, majd az 1914–1915-ös, illetve az 1915–1916-os tanévben tanársegéd a Höncz Kálmán vezette Fogászati Klinikán.

Az első világháború kitörésekor a császári és királyi szabadkai 86. gyalogezred segédorvosaként indult a háborúba. Már házasként vonult hadba. Első feleségéről és fiáról sajnos nem találtam semmilyen adatot.

Az ezred 1914. augusztus 23-án a Szabács körüli harcokban vett részt. Az ezredtörténetben (Gaksch József: A volt szabadkai cs. és kir. 86. gyalogezred története 1882–1918, Budapest, 1940) a következők olvashatók: „Az augusztus 23-i harcban megsebesült Siflis Lajos hadnagy, Pósta Sándor segédorvos, Petényi Gyula és Majerszky László hadapród. A legénység közül elesett egy, megsebesült 75, eltűnt 28.” A bevonulására és megsebesülésére így emlékezett vissza:

„Repeczky Bandi még a vonathoz is kikísért és egész úton tréfálkoztunk arról, hogy miképpen alakul a jövő vívása. Bizonyára repülőgépeken járunk a versenyekre, a pengéink törhetetlen acélból lesznek, a tusok automatikus jelzőkészülék útján letagadhatatlanul és vita nélkül kerülnek jegyzőkönyvbe stb…

A közeli viszontlátás biztos reményében öleltük meg egymást! […]

Még visszagondolni sem szeretek arra, hogy emberek milliói egymást parancsszóra ölték, hogy a tudomány a gyilkolás szolgálatában mennyit vétkezett az emberiség ellen, hogy hány barátomat, bajtársamat vesztettem el, hány apa, vőlegény, testvér és férj halt meg a karjaim közt! Nekem szerencsém volt! Az első napokban belém-botlott egy srapnellhüvely és oly remekül törülközött a csípőízületembe, hogy a felejthetetlen harctéri élményeknek egyszeriben vége szakadt. Szállítottak visszafelé, mint valami kézbesíthetetlen csomagot. A szabadkai korházban tudtam meg, hogy aznap, mikor megsebesültem – fiam született!”

Az 1914. szeptember 15-i veszteséglistán a születési helynél tévesen Kolozsvár szerepel.

Az 1914. szeptember 15-i veszteséglista részlete Az 1914. szeptember 15-i veszteséglista részlete

Mint orvos, Pósta tudta, hogy egy csípőízületi sebesülés a vívókarrier végét jelentheti. A sors viszont kegyes volt hozzá, hiszen a világhírű bécsi Spitzy professzor megműtötte, az ízületet pedig vívógyakorlatokkal próbálták gyógyítani. A gyógyterápiát Santelli vállalta, és rövid idő alatt Pósta nemcsak teljesen felépült, hanem ismét magas szinten vívhatott.

Klubtársát és barátját Repeczky Andrást már nem láthatta viszont, mert a magyar vívók közül elsőként ő halt hősi halált.

Repeczky András 1885-ben született Vecseklőn. Kolozsvárott tanult. Tartalékos hadnagyként a magyar királyi kolozsvári 21. gyalogezredhez vonult be. Hősi haláláról az 1914. november 27-i 69. számú veszteséglista tudósít.

Neve a veszteséglistán Neve a veszteséglistán

Másik barátja és klubtársa Zenker Ferenc volt. Zenker Kolozsvárott látta meg a napvilágot 1886-ban. A háború kirobbanását követően póttartalékosként a császári és királyi kolozsvári 51. gyalogezredhez vonult be. A szerb harctéren esett fogságba. A Nišben lévő hadifogolytáborba került. Valószínűleg itt is hunyt el. A Budapesti Központi Királyi Járásbíróság Pk. XVII. 193643/1922-4 holttányilvánítási rendelete alapján halálát 1923. február 22-én jegyezték be. A halál időpontjához 1917. december 31. került.

Neve a veszteséglistán Neve a veszteséglistán

Pósta Sándor 1923-ban újra nősült. Második felesége Lux Margit színésznő lett. Lux Margit 1902-ben született Szombathelyen. Rózsahegyi Kálmán színi iskolájában végzett. A néma film korszak egyik üdvöskéje. Mary Lux néven külföldön is ismert volt. Kertész Mihály több korai filmjében is játszott, illetve főszereplője volt a Lajthay Károly által 1921-ben forgatott Drakula halála című horrorfilmnek.

Dr. Pósta Sándor és Lux Margit házassági anyakönyvi bejegyzése Dr. Pósta Sándor és Lux Margit házassági anyakönyvi bejegyzése

Az ifjú pár Párizsban készült képe Az ifjú pár Párizsban készült képe

Pósta, miután egészségi állapota teljesen helyreállt, felért vívókarrierje csúcsára. Dr. Gerentsér László vívómester tanítványaként kijutott az 1924-es párizsi olimpiára. A csapat egyedüli tagjaként magával vitte ifjú feleségét, aki az egész csapat őrzőangyala lett. Kimerítő küzdelmek után győztesen állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára.

Gerentsér László a mester és tanítványa, Pósta Sándor (1924) Gerentsér László a mester és tanítványa, Pósta Sándor (1924)

A kardvívás olimpiai bajnoka lett, de tagja volt a II. helyezett kard- és III. helyezett tőrcsapatnak is.

Schenker, Berti és Pósta az 1924-es párizsi olimpián Schenker, Berti és Pósta az 1924-es párizsi olimpián

Saját magáról készített karikatúrája Saját magáról készített karikatúrája

Az olimpiai bajnok fogadása a Keleti pályaudvaron. Virágcsokorral a karján a felesége Az olimpiai bajnok fogadása a Keleti pályaudvaron. Virágcsokorral a karján a felesége

Pósta Budapesten telepedett le, ahol szájsebészeti rendelőt nyitott. Nagyon sokoldalú ember volt. Orvosi hivatása mellett foglalkozott sportújságírással, sportkarikatúra-rajzolással, festéssel, zeneszerzéssel is. Több nyelven kifogástalanul beszélt, ezért tolmácskodott is. Emellett különböző színdarabokban is szerepelt. Tartalmas, gazdag és eredményes életet élt.

1952. november 4-én 64 évesen szívizombetegségben hunyt el.

Felhasznált források:

- A bajai ciszterci gimnázium iskolai értesítői. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- A magyar feltámadás lexikona. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban - AdatbázisokOnline (adatbazisokonline.hu)
- Gaksch József: A volt szabadkai cs. és kir. 86. gyalogezred története 1882-1918 (Budapest, 1940). Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- Hungary Civil Registration, 1895-1980; familysearch.org
- Killyéni András: Pósta Sándor kardvívó kalandos élete a kolozsvári vívóteremtől a párizsi olimpiáig. (I-VI.)
- Katona hőseink. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (militaria.hu)
- Kincses Kalendárium. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- Molnár József – Topor István: A hősök és az áldozatok emlékére. Pándiak a két nagy világégésben. Megjelenés alatt.
- Nemzeti Sport, 1909. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- Pásztortűz, 1924. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- Pesti Hírlap. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- Sportkönyvek. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár.
- Színházi Élet - 1920/19. szám Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- Színházi Élet - 1924/31. szám Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- Tolnai Világlapja, 1924. július-szeptember (24. évfolyam, 13–16. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár
- Topor István: In memoriam Békessy Béla
- Veszprémi Napló. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

8 komment

Címkék: sport olimpia olimpikon Kolozsvár Pánd dr. Pósta Sándor

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr5516401892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BartókBéla 2021.01.28. 11:01:50

"A Piros fehér zöld című sportfilm „az 1924-es párizsi olimpián egyéniben aranyat, csapatban ezüstöt és bronzot nyerő Pósta Sándor vívó lenyűgöző története, amely szép párhuzamot vont volna Magyarország talpra állásával a háborúban elszenvedett veszteségek (és Trianon) után. Külön pikantériája volt a történetnek a francia helyszín, és a francia ellenfél legyőzése a döntőben, a francia közönség előtt” – mondja Szász Attila, aki a százéves évfordulóra tervezett film rendezője lett volna, ha a Filmalap bizalmat szavaz neki."
www.filmtett.ro/cikk/miert-nincs-egy-jo-filmunk-trianonrol

BartókBéla 2021.01.28. 11:08:41

Nagyon klassz poszt, István! Gratulálok!Csak így tovább!
Van érzéked az egyéni drámák és újrakezdések bemutatásához.
Ha érdekel tovább is Pósta sporttevékenysége:
olimpia.hu/champdata/details/id/25056/m/238

janiba 2021.01.28. 21:12:34

Nagyon jó írás, sok olyan adatot találtam benne, amit én sem tudtam, pedig egy ideje magam is foglalkoztam az életpályájával. Az alábbi - évekkel ezelőtt megjelent - írásaimat ajánlom a szerző figyelmébe, amelyek talán kiegészítik az információkat:

bajaihonpolgar.hu/wp-content/uploads/2018/01/hp14jul.pdf és bajaihonpolgar.hu/wp-content/uploads/2018/01/hp14aug.pdf

topor 2021.01.29. 08:45:31

@janiba: Nagyon köszönöm az elismerést. Elolvastam a két linken található írást. Remek cikkek és használni fogom a benne található információkat.

Barney55 2021.01.29. 19:32:45

1924. évi kard egyéni olimpiai bajnokunk, dr. Pósta Sándor pályafutása 1925-ben, egy évvel legnagyobb sikere után amatőr státusza megvonása miatt kényszerűen befejeződött. Dr. Pósta Sándor az 1924. évi párizsi olimpiai játékon 3 érmet, egy-egy aranyat, ezüstöt és bronzot szerzett. Mindhárom versenyszám meglehetősen viharos, sőt mondhatjuk botrányos körülmények között zajlott le. A tőrcsapatversenyt eldöntő Olaszország–Franciaország mérkőzés félbeszakadt, mivel 1:4-es állásnál az olaszok a zsűri ténykedése miatt a fasiszta himnuszt énekelve levonultak. Az olaszok kizárásával a négyes döntőben a franciáktól és a belgáktól egyaránt vereséget szenvedő (valamint az előcsatározások során az olaszoktól 16:0 arányban kikapó) magyar csapat ölébe hullt a harmadik helyezés. Kardcsapatban a várakozásnak megfelelően a magyar és az olasz csapat vívta a döntőt. A zsűri ezúttal inkább az olaszokat segítette. Pósta az első két asszóját hozta, de a harmadik mérkőzésen úgy felháborította a zsűri működése és olasz ellenfele színjátéka, hogy 2:3-as állásnál „haragos indulattal csap össze az olasszal, a két vívó kardja egyszerre érinti ellenfele testét, és száz százalékban valószínű, hogy a zsűri egyik fél terhére sem ítélt volna tust. Pósta azonban lekapja a fejéről a maszkot, összeüti bokáját és dühösen haragvó hangon kiáltja az olasznak: „Touché a' moi!”. Ezzel haragtól remegve elhagyja a plansot....Társai elképedve néznek Póstára, és csak halkan tesznek neki szemrehányást: „Nem csak rólad van szó” - mondja neki Schenker, és halálos csendben folyik tovább a küzdelem, 6:6.” Pósta annyira felidegesítette magát, hogy 7:7-es állásnál utolsó döntő asszóját is elvesztette, még pedig 4:1-re az addig nyeretlen Bertinetti ellen, ezzel el is úszott a kardcsapat aranyérme, találataránnyal az olaszok nyerték meg a mérkőzést. Tersztyánszky tét nélküli asszóban kozmetikázta 8:8-ra a végeredményt.
Forrás:Sporthírlap Bp. 1924. július 18. 4. oldal
Az egyéni küzdelmek során a 12 fős döntőbe jutott négy olasz versenyző közül három szemérmetlenül, a látszatra sem adva leadta az asszóit a legesélyesebb Pulitinek. Az olasz megfenyegette az ezt szóvá tevő magyar zsűritagot, Kovács Györgyöt (mint köztudott párbajozással rendezték később a nézeteltérést), erre a jury d’appel kizárta Pulitit viselkedése miatt a versenyből, a többi olasz pedig visszalépett. Másnap a csökkentett létszámú döntőt a francia Ducret-vel és Garay Jánossal vívott hármas holtverseny után dr. Pósta Sándor nyerte. Tehát a párizsi olimpiáról a kardozók közül egyedül Pósta tért haza aranyéremmel, holott a kardcsapat olimpiai bajnoki címe lényegében rajta ment el. Ez a körülmény nem tette az egyébként se simulékony természetű kardvívót szimpatikusabbá a csapattársak és a magyar vívótársadalom körében. Zárkózottsága legendás volt, a médiával való kapcsolata sem volt felhőtlen, elég ha csak arra utalunk, amikor az újságírók a párizsi hotelben, ahol megszállt, győzelmi nyilatkozatot szerettek volna kérni, ő a névjegyét adta ki ajtónyíláson át, amin ez állt: „Megnyertem az olimpiai bajnokságot – ez az én nyilatkozatom”. 1925-ben már csak bemutató versenyeken vívott, és mikor egy Fodor Károlytól kapott kölcsön törlesztése fejében vállalta, hogy a Fodor Vívóiskola az ő nevével reklámozza magát, a Magyar Vívószövetség Tanácsa megfosztotta amatőrségétől és a további versenyzéstől eltiltotta. Nem tudni, hogy tisztán az amatőr sport védelme bírta rá a vívószövetséget, vagy a dr. Pósta Sándor személyét övező ellenszenv is közrejátszott az eltiltásban, mindenesetre Pósta hiánya ellenére ekkor kezdődött a páratlan magyar kardhegemónia: 1928 és 1960 között minden olimpiai játékon, 1925 és 1955 között minden olyan világ- és Európa bajnokságon, ahol vívóink részt vettek, a kard egyéni és a kardcsapat versenyt megnyerték.
A fenti komment egy tanulmány része, mely megtalálható a "Magyar Olimpiai Akadémia Évkönyve 2013" című kiadvány 193-194. oldalán.

topor 2021.01.29. 20:31:29

@Barney55: Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztotta ezt az információt. Magam is találkoztam vele, de mivel nem a teljes élettörténet bemutatása volt a cél, ezért életének ez a szakasza nem fért bele. Tervezem a részletes élettörténet bemutatását, ott mindenképpen kitérek erre az időszakra is.

Barney55 2021.01.29. 21:03:57

Olvastam az interneten, hogy Tanár úr foglalkozott a Debreceni Izraelita Gimnázium két világháború közötti történetével. Szülővárosom szülöttje Kárpáti Károly ott helyezkedett el a berlini olimpia után, mint testnevelő tanár, miután Hóman Bálint - ígéretét megszegve- a friss diplomás olimpiai bajnoknak nem biztosított állást a fővárosban. Ha Kárpáti Károly debreceni éveiről (tinédzserként került először Debrecenbe, ott kezdett birkózni, tornászni és műugrani)van esszéje, vagy valamilyen infója, örülnék, ha megosztaná velem (az olimpiatörténet a hobbim, immár 57 éve, a tokióival kezdtem 9 évesen) lepes.mezes@gmail.com

topor 2021.01.30. 10:28:36

Üdvözlöm. Szívesen negosztom Önnel, amit tudok.Az alábbi email címen feltudja velem venni a személyes kapcsolatot: toporistvan@gmail.com

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása