Egy megpróbált élet

2020.11.19. 07:00 :: Nagy Háború szerkesztőség

Sasi Lajos a Nagy Háborúban

A kassai érettségi vizsgát követően könyvelőként dolgozó Sasi Lajos életét is gyökeresen felforgatta az első világháború. 1914-ben őt is behívták katonának, a tartalékos tiszti kiképzést követően karácsonykor már az orosz fronton van. 1915 tavaszán súlyosan megsebesül és hadifogságba esik, ahol három évet tölt. Az első világháborút az olasz fronton 1918 őszén századparancsnokként fejezte be. Élete történetét rokona, H. Molnár Katalin kaposvári könyvtáros kedves ismerősünk írta meg és küldte el a számunkra.

 

Sasi Lajos sokgyermekes családba született Cegléden 1893. augusztus 22-én. Édesapja, Sinkó Illés vasúti váltóőr volt, édesanyja, Virbitzky Jozefin otthon dolgozott. A család nevét később Sasira változtatták. Négy gyermeküket (Dezső, Kálmán, Lajos, Margit) csak nyomorúság és nélkülözés mellett tudták felnevelni, taníttatni. Lajos a kassai m. kir. áll. felső kereskedelmi iskolát végezte el 1907 és 1910 között. Érettségi után az Első Magyar Biztosítótársaságnál kezdett el dolgozni Kassán mint mérlegképes könyvelő, németül is perfekt írt és olvasott.

Az első világháború kitörése után pár nappal már behívták katonának a m. kir. munkácsi 11. honvéd gyalogezredbe. Fél év alatt kiképezték a kassai és a pécsi tiszti iskolán. Sikeres tiszti vizsgája után 1915. májusában már biztosan hadnagyi rendfokozatot viselt.

Sasi Lajos katonafotója Sasi Lajos katonafotója

1914 karácsonyán már az orosz fronton találjuk, ahol egészen tavaszig vett részt az ezred harcaiban. A Hadtörténelmi Levéltárban őrzött leírás szerint az 1915. május 15–16-i krosznói csatában csapatukkal megrohamozták az ellenség által elfoglalt Pasieka-magasságot, miközben kitartottak a 14 órás tűzben 50 lépéssel az ellenség előtt.

„Május 9-én az egész fronton, mely az Uzsoki-szorostól északra fekvő területtől egészen a Krosznótól keletre fekvőig húzódott, elkeseredett küzdelem indult meg. Az oroszoknak friss tartalékjai nagy hevességgel vetették magukat Uzsoktól északra Szurmay tábornok csapatjára, mely Turka irányában tört előre. Ennek a szakasznak ugyanis, mint innen északnyugati irányban húzódó, erősen szorongatott frontjuk sarkának, rendkívül nagy jelentősége volt, mert ha seregeinknek itt is sikerül áttörniük, akkor az Uzsoktól keletre elterülő orosz szakasz is tarthatatlanná vált. De a magyarok oroszlánokként harcoltak a friss orosz tartaléktömegekkel szemben s ezzel a Linsingen vezetése alatt álló német déli hadsereg számára, melynek balszárnya a Szurmay-csoport volt, szabaddá tették az utat.” A nagy háború írásban és képben. Északon és Délen. 2. köt. Szerk. Lándor Tivadar. Budapest, Athenaeum, 1916. p. 310.

E tettéért több bajtársával együtt 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel jutalmazták. A dicsőség mellett veszteség is érte, egy srapnelszilánktól mellkasi sérülést kapott. A tüdejébe bekerült idegen test későbbi élete során időváltozások esetén fájdalmat okozott neki.

Hamarosan orosz hadifogságba került, először a moszkvai, majd a szamarai hadifogolykórházban ápolták. Magyarországon nem tudtak róla, a hagyatéki anyagban megmaradt dokumentum szerint az eltűnt katonák közé sorolták. 1916-ban a petrográdi, az orenburgi, szimbirszki fogolytáborban őrizték.

Orenburgban a Menovoj dvorban helyezték el a hadifoglyokat Orenburgban a Menovoj dvorban helyezték el a hadifoglyokat
(A kép Sasi Lajos hagyatékából származik)

A korabeli leírások szerint 1915–1916-ban svéd, dán, német vöröskeresztes nővérek látogatták az orosz hadifogolytáborokat, értesüléseket szereztek a katonák helyzetéről, és jelentést is tettek róla. Némi anyagi segítséget is nyújtottak az ott élőknek. A bécsi levéltár bejegyzése szerint Sasi Lajos is kapott ötven rubelt a dán vöröskereszttől, amit a rokonok később visszafizettek.

A fogolyélet hosszúra nyúlt, az Asztraháni Tiszti Fogolytáborban még két évet töltött. Az egyes táborokban eltérő bánásmódban részesültek a foglyok. A tiszteket megkülönböztették a legénységtől: őket a hágai egyezmény értelmében nem alkalmazták munkára. Szabadon kijárhattak a városba, csak a reggeli ellenőrzésnél kellett jelen lenniük. Rendfokozatuk alapján illetményben részesültek, a tisztek 50 rubelt kaptak. Az életkörülmények mégis nehezek voltak: a város és környéke a Volga-deltában feküdt mocsaras vidéken, a kolera és malária szedte az áldozatait. Nyáron a hőmérséklet 40 fok körül mozgott. Egy svéd megbízott írta az asztraháni viszonyokról: „Mintegy 270 osztrák–magyar tiszt és körülbelül 2800 főnyi legénység tartózkodott itt 1918. január hónapban. Az élet nagyon drága. A tisztek fizetése még arra is kevés, hogy kenyérrel jóllakjanak. Egyébként az asztraháni tábor még a legjobb valamennyi környékbeli között: tiszta, jól fűtött, egészséges. A hadifogoly legénység ruházata is kielégítő, csupán a lábbeli állapota rossz.” (Hadifogoly magyarok története. 2. köt. Szerk. Baja Benedek et al. Budapest, Athenaeum,1930. p. 315.)

Ellenzék című napilap, 1916. június 24. Ellenzék című napilap, 1916. június 24.

Schwantzer  K. fogolytárs festménye Sasi Lajosról 1917-ben az asztraháni táborban Schwantzer K. fogolytárs festménye Sasi Lajosról 1917-ben az asztraháni táborban

A táborokban szakítottak időt a szórakozásra is, sok helyen tartottak tudományos és művészeti előadásokat, adtak elő színdarabokat, de lehetőség nyílt sportolásra is. A hagyatéki anyagában található az az 1917-ben kiadott, a harctéren megjelent verseskönyv, melynek árát felajánlották a kassai 9-es honvéd gyalogezred hősi halált halt katonái árváinak, özvegyeinek támogatására.

Kilences honvédek 

Kilences honvédek 

A futball kedvenc sportja volt a hadifoglyoknak, ebben bizonyára Sasi Lajos hadnagy is részt vett. Ő ugyanis Kassán tagja volt az Atlétikai Clubnak (KAC), ahol sportversenyek, futballmérkőzések játékosa, játékvezetője is volt.

Az 1918-as breszt-litovszki béke értelmében a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország megállapodtak a hadifoglyok kölcsönös kiadásáról. Sasi Lajos négy év távollét után, 1918 januárjában térhetett haza. A cseljabinszki orosz fogolytáborból elszállították kicserélés, ill. további felülvizsgálat miatt. Februárban tartalékos főhadnaggyá lépett elő. Orosz fogságból hazakerült tisztként nem volt az akkori hatalom számára megbízható ember, írja az önéletrajzában. Három hónap múlva, 1918 áprilisában kiküldték az olasz frontra. A háború végén került haza.

A Tanácsköztársaság bukása után nem tért vissza Magyarországra, hanem Kassán maradt. A szlovák biztosítónál volt állásban, mint magyar és német levelező, később mint könyvelő. Lénárth Mártát a munkahelyén ismerte meg, aki 1936-ban a felesége lett. (A cikk szerzője az ő testvérének a leszármazottja.) Kassa visszacsatolása után 1938-ban is a városban maradt. Fia Péter, ebben az évben született.

A sors nem kímélte, maradandó sebesülése ellenére 1942 áprilisában újból behívták katonának. A 102. könnyű hadosztálynál a 108/21. tábori zsidó munkaszolgálatos század parancsnoka volt a Brjanszki-erdőben. Emberségesen bánt a zsidókkal és más legénységgel, érdekeiket élete kockáztatásával is megvédte és őket bántani nem engedte. A századát hazahozta, életüket megmentette.

A háború után állását elvesztette, internálni akarták, ami elől családjával Magyarországra jött. 1946 októberétől április közepéig állás nélkül volt, ekkor rokonoknál lakott Mezőkövesden. Végül az az ember ajánlott neki munkát Egerben, aki a beosztottja volt a munkaszolgálatos táborban. 1948-ban a Földműves Szövetkezetbe lépett be, s ott lett alkalmazott.

A táborába tartozó munkaszolgálatosok hálájuk kifejezéseként később is ajándékokat készítettek neki, még az ötvenes években is köszönő levelekkel halmozták el.

Sasi Lajos a fiával az 1940-es évek elején Sasi Lajos a fiával az 1940-es évek elején

1960-ban távozott az élők sorából, az egri Kisboldogasszony temetőben nyugszik. A képen is látható kitüntetéseinél talán beszédesebb az a kő, amit Egerben a sírján találtam. A zsidó munkaszolgálatosok leszármazottai sok-sok év múltán is emlékeznek rá.

Fia, Sasi Péter (1938−2008) édesapja hiteles életének folytatója volt, történelmet tanított Verpeléten, majd Egerben kollégiumi nevelőtanárként dolgozott.

Felhasznált irodalom:

- A nagy háborúírásban és képben. Északon és Délen. 2. köt. Szerk. Lándor Tivadar. Budapest, Athenaeum, 1916.
- Hadifogoly magyarok története. 2. köt. Szerk. Baja Benedek et al. Budapest, Athenaeum, 1930.
- Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, AKVI 1893/1518.
- Hadtörténelmi Levéltár, I. Világháborús Kitüntetési Javaslatok, Tiszti 55778.
- Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Kriegsarchiv, Kriegsverluste, Kriegsgefangenenkarteien des Ersten Weltkrieges, Russland II. und III., Sasi Lajos.
- Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Kriegsarchiv, Kriegsverluste, Phonetische Kartei, Sasi Lajos.
- Sasi Lajos hagyatéki dokumentumai.

Szólj hozzá!

Címkék: orosz front Vöröskereszt Eger Kassa Cegléd Cseljabinszk Asztrahán Orenburg Sasi Lajos m. kir. munkácsi 11. honvéd gyalogezred krosznói csata

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr3916286566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása