100 éve a kárpáti harcok elmúltával számtalan katonai temető létesült a Felvidéken. Ezeknek a sírkerteknek a kialakításában az első világháború idején meghatározó szerepe volt Lamping Józsefnek. Idén szeptembertől Kaposváron iskola viseli a város neves építészének a nevét, ahol kiállítás is bemutatja a munkásságát. Életművének kutatója, H. Molnár Katalin segítségével ebből az alkalomból ismerhetjük meg a tevékenységét.
2015. szeptember elsejétől a kaposvári Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Lamping József (1881–1939) építész nevét vette fel. Június 11-én ünnepség keretében emlékeztek meg róla az iskolában. A színvonalas műsor méltó emlékezés volt a nagy műszaki tudású építészmérnökre. A diákok megidézték a századforduló szellemét, L. Balogh Krisztina főépítész vetített képes előadásában bemutatta kaposvári épületeit, unokája, Lamping Tamás személyes hangú előadása emberségéről, helytállásáról szólt. Agócs Attila − az iskola igazgatója − életútját, igényességét, pontos, esztétikus munkáját példának állította a diákság elé. Lamping József Kaposváron számos, a városképet meghatározó épületet tervezett a 20. század elején, ezenkívül iskolákat, templomokat Somogy, Tolna, Baranya megyében.
Az ünnepség jó alkalom volt arra, hogy nevét megismertessük, munkásságát bemutassuk nemcsak a nevét viselő iskola diákjainak, de tágabb körben is. Ifj. Lőrincz Ferenc fotói és a Lamping családtól kapott dokumentumok felhasználásával egy 19 tablóból álló átfogó kiállítás készült Lamping József életútjáról, épületeiről. A színvonalas kiállítás sikere mellett mégis hiányérzetem volt, mert nem tértünk ki részletesen az építész első világháborús szerepére, ezért augusztus elején, utólag elkészítettük a 20. tablót is.
Az uzsoki emlékmű Lamping József által készített terve
Régóta kutatom az építész életét, s a kiállítás kapcsán még pontosabban fel szerettem volna térképezni a világháborúban betöltött szerepét, ezért kerestem a kapcsolatot a Nagy Háború Blog szerkesztőivel. Meglepett, hogy Lamping József nevét Kaposvártól messze is számon tartják, becsülik, és tudják, hogy számos falu hősi temetőjét tervezte a Felvidéken Zborótól a Vereckei-szorosig.
Igencsak elcsodálkoztam, amikor kiderült, hogy a felvidéki temetőket nemrég újították fel, s erről kiadvány is megjelent. Hamarosan postán is megkaptam a kiadványt Pintér Tamástól, a háborús blog szerkesztőjétől.
A kiadvány borítóján a takcsányi temető mai állapota látható
Örömmel láttam, hogy a Lamping József által 1917-ben tervezett egykori nagypolányi, cirókaófalui sírkert is szerepel a füzetben. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány által 2014-ben kiadott kiadványban olvasható a takcsányi sírkertről: „A katonai részben 1914-től folyamatos volt a temetés, de a sírkert végleges és díszes kialakítására 1917-ben került sor. Ezt a munkát a Hadisírok Felügyelőségének egyik műszaki előadója, Lamping József építész vezette.” A takcsányi temető a legjelentősebbek közé tartozott, a község megszűnéséig a temetőt gondozták, felújítása 2007-ben kezdődött. Különleges körültekintéssel végezte ezt a feladatot: a tájba illően tervezte meg a temetőket, az adott körzet építészeti kultúráját is megteremtve általa. A sírkerteket domboldalra helyezte, gondosan megtervezte a növényzetet is: a fakerítés mellett boróka- és lucfenyőket ültetett, a központi emlékmű és a tömegsírok mellé szomorúfüzeket telepített. Ő is azon legkiválóbb építészek, szobrászok közé tartozik, akiket a harcvonal mellől ragadtak ki a mérnöki feladatok ellátására.
A cirókaófalui hősi temető tervrajza 1917-ből
Kisfaludi Strobl Zsigmond 1917. december 15-ei levele Lamping Józsefhez
A nagy háború ideje mély, kitörölhetetlen nyomot hagyott az építész életében. Hol tartott, milyen élethelyzetben szólította el a háború 1915-ben? Túl volt már a kezdeti évek útkeresésén, beérkezett tervező volt a század eleji Kaposváron. A Lamping Á. és Fia cég elismert építési vállalkozónak számított a környéken. A háború élete teljében ragadta el családjától, munkájától. 1915 májusában készült el a kaposvári Fő utca meghatározó szecessziós középülete, az egykori Gazdasági és Ipari Takarékpénztár, amelyet Lamping József tervezett és kivitelezett. A 34 éves fiatalember nem sokáig nézhette büszkén a megépült bankpalotát, mert ugyanabban a hónapban, amikor elkészült, behívták katonának. Az első világháború alatt 1915-től a leszerelésig a 19. honvéd gyalogezred állományában teljesített szolgálatot.
A cirókaófalui temető 1917-ben a parkosítás előtt
1916-ban az orosz hadszíntérre ment, a Strypa hídfő harcaihoz, Szokolow tájára, ahonnan a honvédelmi miniszter a Hadisírok Felügyelőségéhez osztotta be műszaki előadónak. Mint a 12. század parancsnoka rendezte, felépítette a hősök temetőit, és végezte a hősi sírok, keresztek művészi elrendezését. Ezeken a felvidéki helyeken épített temetőt: Homonna, Mezőlaborc, Sztropkó, Alsó- és Felsővízköz, Takcsány, Cirókaófalu, Nagypolány, Kozjoláta, Juhos, Zemplénoroszi, Kispereszlő, Uzsok, Kisszolyva. A tervezett eperjesi hősi temető kivitele a forradalom kitörése miatt abbamaradt.
Egy frontszabadság ideje alatt kötött házasságot Zimmermann Melániával. Nemrég előkerült egy kép, amely arról tesz tanúbizonyságot, hogy családja meglátogatta Takcsányban.
Lamping József családi körben Takcsányban 1918-ban
A háború idején végzett áldozatos munkája közben betegedett meg, amelyből élete végéig nem sikerült felépülnie. A leszerelés után újból Kaposváron dolgozott. 1919-ben őt kérték fel a kaposvári katonai gyakorlótér területének rendezésére. Az első világháború idején megszerzett sírkerttervezési tapasztalatait használta fel a kaposvári Honvéd gyakorlótér tíz katasztrális hold kiterjedésű parkjának terveinél. 1927–28-ban a városi főkertésszel alakították ki a város nagy zöld területét, felhasználták hozzá a spanyol királyi kert néhány motívumát is. Ma Kaposvár legnagyobb és legszebb zöldterülete.
Kaposvárra visszatérve Lamping József az 1920-as években tervezte a középületek többségét, ez volt életének a legtermékenyebb időszaka. 1928–29-ben saját tervei alapján épült fel lakóháza a Németh István utcában. Jelen állapotában is építészeti érték az épület, 1995 óta áll helyi védelem alatt. 1928-ban készült el a téglaburkolatos Református Gyülekezeti Ház különleges, galambdúcra emlékeztető kéményeivel, a Dunántúli Bank és Takarékpénztár, amely a szemben álló megyeháza formavilágát tükrözi vissza. Ekkor épült fel a taszári reptér épülete, az egykori Erzsébet úton két egymás melletti, egyaránt városképet alakító épület: az Áramátváltó Központ és a Városi Mozgóképszínház. Az országban egyedülálló egyiptomi mozi (ma Szivárvány Kulturális Központ) méltán veheti fel a versenyt a világ legszebb art deco stílusú mozgóképszínházaival. Az épület 1995-ben helyi védelem alá került, 2009 tavaszán pedig műemlékké nyilvánították.
Kaposvár büszke az építész munkásságára, 2009-ben a Somogy Megyei Közgyűlés az Örökségünk – Somogyország Kincse díjat Lamping József életművének ítélte. Ezzel egyidejűleg a segesdi Széchenyi-kastély Somogy Kincse parkjában somfát ültettek emlékére. Az építész munkái között különleges helyet foglal el a sírkerttervezés, az emlékműszobrászat. Hősök százainak állított méltó emléket, amire az utókor is megbecsüléssel tekint. Széchenyi István írta: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg a temetőjét.”
Lamping József tudása legjavát adta ehhez, erkölcsi példát adva az utána következő nemzedéknek.
H. Molnár Katalin művészeti tájékoztató, Kaposváron a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár munkatársa.
