Hogy mi az a „nagyháborúlógia”? Nos: ilyen tudományterület valójában nincs is. Illetve csupán virtuálisan létezik. Vagy legalább is jó lenne, ha létezne… Azt gondolom ugyanis, hogy ha az első világháborút a maga komplexitásában akarjuk tanulmányozni, akkor lényegében minden tudományos diszciplína segítségét igénybe kell vennünk, hiszen annak hatása földi létünk valamennyi aspektusán kimutatható, ennélfogva vizsgálható. A „nagyháborúlógia” a legkülönbözőbb tudományterületek alkalmi szövetsége lehetne annak kiderítésére és megértetésére, mi történt világunkkal 1914 és mondjuk 1920 között.
Szőts Zoltán Oszkárt aligha szükséges bemutatni a Nagy Háború Blog rendszeres olvasóinak, hiszen egyike állandó szerzőinknek, akinek az írásai rendre élénk figyelmet keltettek. (Az utóbbi időben elsősorban az ujkor.hu főszerkesztőjeként tevékenykedik.) Nemrégiben megjelent könyve már csak választott témája miatt is megérdemli, hogy érdemben foglalkozzunk vele. Első látásra ugyan az első világháború magyarországi historiográfiája 1945-ig tartó szeletének megismeréséhez segíti hozzá az érdeklődő olvasót – s ha csak ennyit nyújtana, már azzal is jelentőset produkálna –, valójában azonban ennél többet tesz: igyekszik eligazítani önkéntes szellemi partnerét a Nagy Háború 1945 előtti magyarországi recepciójának megértésében. Hogy miért lenne már a – szűkebb értelemben vett – historiográfiai tanulmány megírása is jelentős haditett? Mert efféle szakmunkával a magyarországi történetírás idáig még nem tudott előállni, hiszen az a néhány, rövid lélegzetű összefoglalás, amely e téren megjelent, semmiképpen nem vethető össze Szőts Zoltán Oszkár kötetével, amely ezért nyugodtan nevezhető hiánypótlónak (bár ennek a jelzőnek az utóbbi időben kissé megkopott a fénye, annyi hiánypótló írásmű született).
A kötet borítója
A kötet, melyhez a szerző sikerrel megvédett PhD értekezése szolgált alapul, több mint historiográfiai összegzése mindannak, amit a magyarországi (had)történetírás az első világháború kapcsán 1945 előtt produkált. Szőts Zoltán Oszkár ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy az érintett – meglehetősen vegyes összetételű – szerzőgárda első generációjának nyomtatásban megjelent szellemi termését tematikusan rendszerezve elénk tárja, hanem kitér azon intézményekre is, ahol a szóban forgó művek szerzői tevékenykedtek. Nem mulasztja el bemutatni az illetékes szakfolyóiratokat sem: különösen izgalmas fejezetet szán egyebek mellett például a Hadtörténelmi Közleményeknek. Ugyancsak figyelmet érdemelnek az iskolai tankönyveket tárgyaló, valamint a korabeli emlékezetpolitikát, illetve a hőskultuszt tárgyaló elemzések is.
Hogy miért első generációként emlegeti a szerző az 1945 előtti szakirodalom alkotógárdáját? Az amerikai történésztől, Jay Wintertől származik az első világháborút kutató szakemberek négy egymást követő generációjának megkülönböztetése, melyből az első, amelyet Winter „Nagy Háború nemzedékének” nevez.
Jay Winter
(Forrás: www.theatreolympics2016.pl)
Ők azok, akik így vagy úgy maguk is részesei voltak az első világégésnek, ami természetesen alapvetően meghatározta az eseményekről alkotott felfogásukat. Szőts Zoltán Oszkár, miközben természetesen bemutatja a többi generáció magyarországi képviselőinek jellemzőit is, könyvében alapvetően az első, 1945-g terjedő szakasszal foglalkozik könyvében. Az olvasók azonban nyilván joggal várják el, hogy munkáját tovább folytatva hamarosan elkészítse a kötet folytatásaként a későbbi nemzedékek tevékenységét bemutató részeket is. Mindenesetre a most megjelent munka teljes mértékben megalapozza az efféle várakozásokat.
A szerző
Azt, hogy miként kell művelni a „nagyháborúlógiát”, egyelőre legfeljebb nagy vonalakban sejthetjük. Én azonban megkockáztatom, hogy az itt bemutatott kötet jó irányba tett lépésnek tekinthető ahhoz, hogy az első világháborút bonyolult összefüggéseivel együtt annak legyünk képesek látni, ami ténylegesen volt: az emberiség háborús állapotának.
Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények. Kronosz Kiadó, Pécs, 2020. 268 o. ISBN 978-615-6048-65-3
