I. világháborús sérülésekre, betegségekre vonatkozó levéltári iratok

2020.09.23. 07:00 :: Nagy Háború szerkesztőség

A HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban őriznek egy különleges iratsorozatot, az úgynevezett felülvizsgálati iratokat. Az 1875 és 1945 között keletkezett 548 dobozból álló iratgyűjtemény számos I. világháborús sérültre is tartalmaz adatot. – Reszegi Zsolt, az intézmény levéltárosa mutatja be a páratlan értékű irategyüttest.

 

Az elmúlt években készült el a felülvizsgálati iratok jegyzéke, mely a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár honlapján, a tiszti személyügyi anyagok között érhető el. A jegyzék a kikülönített gyűjtemények között található. „A gyűjtemény mindazon személyek felülvizsgálati iratait tartalmazza, akik – bármilyen minőségben szolgálva a M. Kir. Honvédségben – valamely jogcímen szolgálati vagy nyugdíjellátásban részesültek. Az iratok betűrendben, betűn belül évek szerint rendezettek.” Időköre szerint 1875–1945 között keletkezett iratokat foglal magában, név szerint rendezve.

A dokumentumok számos, I. világháborús sérültre is tartalmaznak adatot, ezek közül négy személy bemutatására kerül sor.

A felülvizsgált, az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében katonai szolgálatot teljesített tartalékos tisztek többségénél az egészségi állapot mellett képet lehet kapni az egyén vagyoni helyzetéről is. Sajnos, az idegi kimerültség is szedte áldozatait, ahogy ezt a békeidőkben, valamint az I. világháború során a Schwartzer Intézetbe beutaltak köre mutatja.

Az I. világháború időszakát felölelő iratokban a tartalékos tisztek többségének nincs (katonai) anyakönyvi lapja, csak a felülvizsgálatok ténye állapítható meg. A legénységi állományra vonatkozó felülvizsgálati iratokban előfordulhat a halál ideje, az illető csapatteste, bizonyos esetekben a halál helye, oka is.

Az iratanyagban az I. világháború időszaka esetében a különféle sebesülések részletes, aprólékos leírása is rendelkezésre áll. Ez az iratanyag multidiszciplináris szempontból lehet hasznos: például orvostanhallgatók számára bizonyos sérüléstípusok (lövedék, repesz) tanulmányozására korabeli leletek, illetve röntgenfelvétel(ek) alapján.

A felülvizsgálati iratok egy részében az egészségügyi állapotfelmérés mellett az illető ujjlenyomata is szerepel egy-egy iraton; ennek tényét az ad hoc kihallgatási jegyzőkönyvben rögzítették.

Sérült csípő és térd mozgatása Sérült csípő és térd mozgatása
(HM HIM Hadtörténelmi Levéltár)

Az I. világháború után keletkezett dokumentumokban több, katonai szolgálatra alkalmatlan újoncra lehet bukkanni, akiket gyenge egészségi állapotuk miatt leszereltek. A tartalékos tisztek esetében – amennyiben rendelkezésre áll a (katonai) anyakönyvi lapjuk – a tiszt katonai pályafutása a felülvizsgálatig megismerhető, a többség esetében ez a felülvizsgálat a katonai szolgálat végét jelenti (gyakran idegi alapon).

Mit lehet ezekből az iratokból megállapítani? Elsősorban nagy segítséget jelenthetnek a katonai szolgálat megismeréséhez, mely más esetben, egyéb forrásokból az iratok hiánya miatt már nem ismerhető meg. Gyakran pótolhatatlan adatok kerülhetnek az anyakönyvi lapokból napvilágra. Az egyén katonai előmenetelén kívül egészségi állapota is megtudható a régi iratokból, az, hogy testi, vagy lelki sérülést szenvedett-e, milyen életvitelt folytatott, illetve hogy volt-e büntetve. Számos csendőr, illetve horvát származású katona iratai is a gyűjtemény részét képezik.

Következzen itt néhány példa a kutatható iratokból.

Horkay Sándor hadnagy hivatalból történt felülvizsgálata rávilágít a Monarchia korában szolgálatot teljesítő hivatásos (és tartalékos) tisztek egészségi állapotára, anyagi, családi körülményeire. 1906-ban és 1907-ben lefolytatott felülvizsgálatai (összesen 6 alkalommal) betekintést engednek szolgálati viszonyába.

Felülvizsgálati táblázatai sablon szerint, nyomdában készültek, tartalmazzák személyes adatait, szolgálati leírását – ezt (katonai) anyakönyvi lapja részletesebben ismerteti – és egészségi állapotát.

Az 1909-ben felvett (utolsó) felülvizsgálat eredménye szerint nemes Horkay Sándor hadnagy „szolgálatképes, a tényleges állományba felveendő” minősítést kapott – súlyos ideggyengesége ellenére.

A m. kir. gyulai 2. honvéd gyalogezredben szolgálatot teljesítő Elek László István tartalékos hadapródnak rövid életet adott a sors. 1892-ben született Hódmezővásárhelyen. 1913. október 1-én vették állományba, 1913. október 1-én helyezték át a budapesti 29. honvéd gyalogezredtől a m. kir. gyulai 2. honvéd gyalogezredhez.

1914. szeptember 1-én Kulikov mellett lőtt sebet kapott: „lőtt seb a szegycsont markolatán. A lövedék a röntgen felvétel szerint a bal 2-3-ik bordák között, hosszanti irányban a tüdő szövetében van.”

Sebesülését követően Lembergbe szállíttatták, onnan a szabadkai cs. és kir. tartalékkórházba, ahol 10 napig feküdt. Innen házi ápolásra bocsátották haza október 6-ig, ekkor a gyulai kórházba ment 3 napra, ettől kezdve pedig szabadságon volt november 5-ig.

Milyen sérülést szenvedett? Korabeli kórvázlatát idézve:

„[…] Sebesülése után meg lett röntgenezve, amidőn a golyó a 2. bordaközben volt. Azóta a lövedék lecsúszott a 6-7. borda közé, amit a csatolt röntgen lelet is bizonyít. Hosszabb járásnál és reggelenként gyakorta vért köp. Igen gyakori köhögési ingerek mellett fájdalmakat jelez. […] Törődöttsége: lövés által okozott sérülés és mellhártya összenövés. Ezen törődöttsége a lövedéknek műtét által eltávolítása által teljesen gyógyítható. De a golyónak jelenlegi helyzete a műtéti beavatkozást nem engedi, ennélfogva a nevezett hadapród urat rokkantnak mindennemű katonai szolgálatra alkalmatlannak véleményezem.”

Röntgenfelvétel Elek László István mellkasáról Röntgenfelvétel Elek László István mellkasáról

Az előhívott felvétel hátoldala Az előhívott felvétel hátoldala

A fiatal tartalékos hadapród műtétjére nem került sor, állapota nem fordult jobbra; 1916. március 12-én halt meg Komádiban, ahol szabadságát töltötte.

K. Zoltán nyugállományú százados jó példa arra, hogy a nagy világégés áldozatai nem csak a fegyverek által okozott sérüléstől szenvedhettek.

A Schwartzer Intézet 1921-ben felvett kórrajza szerint a beteg 1917-ben „nagyfokú idegsokkot kapott a harctéren”. Az 1925. évi felülvizsgálat még látott reményt a gyógyulásra, több hónapon át tartó nyugalom és szakszerű kezelés (orvosi gyógykezelés és langyos fürdők) mellett. Csapatszolgálatra alkalmatlannak, helyi (irodai, kórházi) szolgálatra alkalmasnak minősítették.

A kezelések nem hozták meg a kívánt gyógyulást. A felülvizsgálat gyógyulásra kilátást nem nyújtó betegséget (hűdéses elmezavar) állapított meg. Ön- és közveszélyesnek ítélték, elmegyógyintézeti elhelyezését indítványozták, mivel teljes felgyógyulás már nem volt remélhető. Kórrajzában részletesen foglalkoznak tüneteivel, dühkitöréseivel.

K. Zoltán kórrajzának részlete K. Zoltán kórrajzának részlete

H. Zoltán volt századost 1928-ban vizsgálták meg: ekkor kérte az I. világháborús sebesülése után a sérülési pótdíjat. Ennek az igénynek a megállapítására rendelte el a HM 8. osztály 1928-ban a felülvizsgálatot. A HM 4. osztály véleménye szerint a sérülési pótdíjra való igénye elévült, hacsak a felülvizsgálatok során ezt meg nem állapították.

A 8. osztály írt a M. Kir. Követségnek Bécsbe (Bécsi Magyar Királyi Követség, felszámoló biztos) és a követség csatolva megküldte nevezett régi felülvizsgálati iratait a bécsi Hadilevéltárból. Ezek alapján az igény az 1917. évi felülvizsgálat alkalmával fennállt, így a sérülési pótdíj a csatolt iratok alapján megállapíthatónak látszott. Milyen dokumentumokról és sérülésről van szó?

„Törődöttsége bebizonyítottan a harctéren keletkezett lövési sérülés következménye […]” Az 1927. november 17-én, a m. kir. budapesti 2. sz. honvéd és közrendészeti kórház III. bel- és betegosztályán felvett orvosi lelet szerint: „[…] Jobb kéz mutató ujjnak alapporcán a hüvelyk felé eső részen babnyi csillag alakú a csonthoz erősen tapadó bőrhegy a belövés helye. Ezen ujj alapporca teljesen merev. Az I- és II porcok között csak 45°-ra behajlítható, a végperc részlegesen merev, az ujj egészben megrövidült. A középső ujj I. II. perce között 1 cm-nyi belövési bőrheg, a mutató ujj felé; ugyanazon ízület felett a feszítő oldalon 1 cm-nyi bőrheg, a kilövés helye. A jobb kéz szorító ereje csökkent. A bal kulcscsont szegycsonti vége alatt 4 haránt ujjnyira babnyi szabad bőrheg mint a belövés helye, a bal lapocka sarka felett 4 haránt ujjnyira ugyanilyen bőrheg a kilövés helye. A bal lapocka alatt 10 cmnyi közepén tölcsérszerűen behúzódó alapján csonthoz tapadó és érzékeny gennymell műtét hege. […]”

Sérült boka mozgatása H. Zoltán 1931. április 23-án kelt orvosi lelete

A felülvizsgálati bizottság nevezett „rokkant, népfelkelési fegyveres szolgálatra is alkalmatlan” osztályozását és az 1921. évi XXXII. tc. 23. §-ának a/ pontja, illetve 24. §-ának értelmében állandó sérülési pótdíjjal ellátandónak javasolta. Az 1931-ben felfektetett felülvizsgálati táblázat már szabvány formátum szerint elkészített nyomtatvány volt, melyhez csatolták az I. világháborús, a bécsi Hadilevéltárból megküldött eredeti orvosi leleteket, a honvéd orvosi bizonyítványt, a személy (katonai) anyakönyvi lapjának másolatát, és a különböző felterjesztéseket, igazolványokat és nyilatkozatokat. Nevezettet több alkalommal vizsgálták meg, mire a sérülési pótdíjat megállapították.

A felülvizsgálati iratok igen széles és összetett irategyüttest ölelnek fel. Megtalálhatók itt a „boldog békeidők” tartalékos és hivatásos tisztjeinek és csendőreinek, tiszthelyetteseinek, valamint tiszteseinek katonai anyakönyvi lapjai ugyanúgy, ahogy az első, valamint a második világháborúban szolgálatot teljesített katonák iratai.

Ezek szinte nélkülözhetetlenek az egyén katonai múltjának minél teljesebb megismeréséhez. Előnyt jelent a kutatás során, hogy az irategyüttesben szereplő nevek Excel-táblázatban érhetők el, megkönnyítve a keresést. A különleges karaktereket (ä, ê, ć, ĉ) tartalmazó vezetéknevek zárójelben szerepelnek a latin ábécé szerint átírt név mögött.

5 komment

Címkék: levéltár

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr5516207912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Károly Kovács 2020.09.23. 08:40:44

Apai nagyapám 1917 végén tűnt el öt gyereket hagyott árván. Már többször írtam a levéltárnak is sajnos konkrét választ nem kaptam ,a egysége M.kir. Arad II népfelkelő őrszázad néven szerepelt. 1917 dec írta a utolsó levelét Arad városából. Amennyiben lehetséges ,és valaki tudja egysége irányának mozgását ,vagy hol harcoltak ,vagy teljesítettek
egyéb feladatot kérem írja meg . Köszönöm .

PéterVirág 2020.09.23. 15:19:54

Köszönjük Zsoltnak az ismertetőt, én a saját kutatásaimhoz már találtam is hozzá anyagot.

Spanos 2020.10.10. 22:01:44

@PéterVirág: Milyen adatot? Ha jól látom, itt csak nevek vannak, esetleg születési dátummal. Ennek birtokában mit lehet még megtudni? Főleg, ha olyan általános névre keresel rá, mint Kovács ferenc, akiből van 1000 és még a születési dátumuk is megegyezik. :( vagy valamit félreértek? Azt hittem, hogy le lehet valahogyan tölteni az orvosi kartotékjukat.

PéterVirág 2020.10.12. 10:16:28

@Spanos: Az én kutatási témámhoz kapcsolódóan találtam a névsorban olyan neveket, akiknek a következő lépésben - amikor a levéltár nyitva lesz- kikérem az anyagát.
Nekem a fenti cikk azért hasznos, mert a) felhívta a figyelmem a forráscsoport létezésére, tartalmára b) a névsort átböngészve tudom, hogy kinek akarom kikérni az anyagát (már egy meglévő névsorból dolgozom).

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról