A fénykép és ami mögötte van 2.
Ebben a posztban egy Aradon készült felvételt veszünk górcső alá. Gebri Zoltán olvasónk kérdése az volt, milyen alakulatban szolgálhatott dédapja, aki a családi emlékezet szerint az aradi repteret őrizte.
„Tisztelt Szerkesztőség!
Nagy öröm ért, amikor találkoztam az Önök lapjával. Családfakutatásom során került hozzám feleségem dédapjának a fotója.
Remélve, segítségemre lehetnek annak tisztázásában, hogy a dédapa milyen egységnél szolgált az I. világháborúban, mellékelem a fényképet is.
Amit tudunk:
Balog(h) Ádám született Szamosszegen 1888-ban. A családi emlékezetben az maradt meg, hogy a fénykép Aradon készült, és Balogh Ádám a repülőtéren teljesített őrszolgálatot.
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Gebri Zoltán”
BF: A katona ruházata és felszerelése meglehetősen szedett-vedett. A nadrágja és a sapkája valószínűleg már csuka- vagy tábori szürke, a zubbonya viszont még az 1908 előtti sötétkék darab. Derékszíjára elég szokatlan módon három darab egyes tölténytáska van felfűzve (általában 2 db kettős tölténytáska szokott lenni a csat mindkét oldalán). Szurony helyett egy 1853 M utászkardot visel oldalfegyverként. Ennek minden bizonnyal az a magyarázata, hogy a kezében egy 1890 M Mannlicher lovassági karabély van, amire nem lehet szuronyt illeszteni.
1853 M Utászkard
(Forrás: Dr. M. Christian Ortner, Erich Artlieb: Mit blankem Säbel)
1890 M Mannlicher lovassági karabély
(Forrás: E. Gabriel: Die Hand- und Faustfeuerwaffen der habsburgischen Heere)
Ezek alapján azt mondanám, hogy valamelyik hátországbeli népfölkelő őralakulat katonája van a képen.
Aradon a M. kir. XII. népfölkelő őrzászlóalj állomásozott a háború alatt, az ottani hadifogolytábor őrzését végezték. Az őrzászlóaljat szabály szerint az azonos hadrendi számú honvéd gyalogezred állította ki. Szamosszeg pedig hadkiegészítési szempontból a 12. szatmári honvéd gyalogezred alá tartozott.
Aradon valóban volt repülőtér, sőt repülőgép-motorokat is gyártottak a városban (Marta Hiero gyár). Az 1918-as összeomláskor a reptéren lévő gépek nagy részét sikerült az ország belsejébe menekíteni. Az utolsó napokban a rendes katonaság, így a reptér őrsége is szétszéledt, azonban a tiszteknek a városban állomásozó népfölkelőkből sikerült őrséget állítani a gépekhez. Feltehető, hogy ezek a katonák a hadifogolytábor őrei voltak.
Az utolsó bekezdésben foglalt információk Gondos László kollégámtól származnak, ő az I. világháború repüléstörténetével (is) foglalkozik. Az eseményekről egyébként publikáció is született.
