Utászkard és lovassági karabély – egy aradi őrszolgálatos

2013.04.24. 12:16 :: BálintFerenc

A fénykép és ami mögötte van 2.

Ebben a posztban egy Aradon készült felvételt veszünk górcső alá. Gebri Zoltán olvasónk kérdése az volt, milyen alakulatban szolgálhatott dédapja, aki a családi emlékezet szerint az aradi repteret őrizte.
 
 

 

„Tisztelt Szerkesztőség!

Nagy öröm ért, amikor találkoztam az Önök lapjával. Családfakutatásom során került hozzám feleségem dédapjának a fotója.
Remélve, segítségemre lehetnek annak tisztázásában, hogy a dédapa milyen egységnél szolgált az I. világháborúban, mellékelem a fényképet is.

Amit tudunk:
Balog(h) Ádám született Szamosszegen 1888-ban. A családi emlékezetben az maradt meg, hogy a fénykép Aradon készült, és Balogh Ádám a repülőtéren teljesített őrszolgálatot.

Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Gebri Zoltán”

 

BF: A katona ruházata és felszerelése meglehetősen szedett-vedett. A nadrágja és a sapkája valószínűleg már csuka- vagy tábori szürke, a zubbonya viszont még az 1908 előtti sötétkék darab. Derékszíjára elég szokatlan módon három darab egyes tölténytáska van felfűzve (általában 2 db kettős tölténytáska szokott lenni a csat mindkét oldalán). Szurony helyett egy 1853 M utászkardot visel oldalfegyverként. Ennek minden bizonnyal az a magyarázata, hogy a kezében egy 1890 M Mannlicher lovassági karabély van, amire nem lehet szuronyt illeszteni.

Utászkard 1853 M Utászkard
(Forrás: Dr. M. Christian Ortner, Erich Artlieb: Mit blankem Säbel)

Mannlicher lovassági karabély 1890 M Mannlicher lovassági karabély
(Forrás: E. Gabriel: Die Hand- und Faustfeuerwaffen der habsburgischen Heere)

Ezek alapján azt mondanám, hogy valamelyik hátországbeli népfölkelő őralakulat katonája van a képen.

Aradon a M. kir. XII. népfölkelő őrzászlóalj állomásozott a háború alatt, az ottani hadifogolytábor őrzését végezték. Az őrzászlóaljat szabály szerint az azonos hadrendi számú honvéd gyalogezred állította ki. Szamosszeg pedig hadkiegészítési szempontból a 12. szatmári honvéd gyalogezred alá tartozott.

Aradon valóban volt repülőtér, sőt repülőgép-motorokat is gyártottak a városban (Marta Hiero gyár). Az 1918-as összeomláskor a reptéren lévő gépek nagy részét sikerült az ország belsejébe menekíteni. Az utolsó napokban a rendes katonaság, így a reptér őrsége is szétszéledt, azonban a tiszteknek a városban állomásozó népfölkelőkből sikerült őrséget állítani a gépekhez. Feltehető, hogy ezek a katonák a hadifogolytábor őrei voltak.

Az utolsó bekezdésben foglalt információk Gondos László kollégámtól származnak, ő az I. világháború repüléstörténetével (is) foglalkozik. Az eseményekről egyébként publikáció is született.

9 komment

Címkék: fényképelemzés

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr1005243922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2013.04.24. 18:00:32

Ismereteim szerint a szedett-vedett ruházat/felszerelés a háború első évében volt jellemző: az általános mozgósítás következtében nem állt rendelkezésre kellő mennyiségű szabványos, ezért minden raktárkészletet elővettek. De pl. a huszárok díszes egyenruháját is csak 1915 közepére cserélték le.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.04.24. 19:54:45

@MTi: A poszt megjelenése előtt felvetődött közöttünk, hogy ez a finoman fogalmazva is eklektikus felszerelésű őrkatona viszonylag ilyen fiatalon (1914-ben 26 évesen) hogyan lehetett népfelkelő? A kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. A hadsereg harmadik vonalát képező ezen alakulatokba ugye a háború elején az idősebb, alapvetően 35 év fölötti korosztályok tagjait osztották be. Egyetértek, hogy ez a vegyes ruházat inkább a háború elején jellemezte a népfelkelőket. A kutatásaink során azt is tapasztaltuk azonban, hogy 1915 elejétől a honvéd és a párjukat képező népfelkelő ezredek hadkiegészítését összevonták és felborult ez a korosztályok közötti merev elkülönülés, az új meg új menetalakulatokban már nem tettek ilyen értelemben különbséget. A blogról is jól ismert Sárközy Gergely példája is ezt bizonyítja: a nagyváradi 4-es honvédek sorban a frontra küldött menetszázadait hol a tábori, hol a népfelkelő ezredhez irányítják, attól függően, hogy központilag hova utalják ki, illetve az aktuális hadihelyzet mit követel. A menetalakulatokba meg mindenkit beosztottak, aki még hadköteles korban volt, egészégileg alkalmas volt és nem tudott ellógni… A frontra is kikerülő és a harcokba intenzíven bekapcsolódó népfelkelő egységeknél a megfelelő létszámú tartalékállomány hiányában különösen problémássá vált a veszteségek pótlása, így egy idő után ezeknél, a fentebb írtak eredményeként, teljesen vegyessé vált a korcsoportok szerinti megoszlás. A Doberdón harcolt ezredeket egy kicsit mélyebben ismerve 1915 és 1916 nyara között a székesfehérvári 17-es és budapesti 29-es népfelkelők között például a 17 évestől a 42 évesig találtunk hősi halottakat. Balogh Ádám esetén utólag nehéz rekonstruálni, hogy őt miért épp őrszolgálatot ellátó népfelkelő alakulathoz oszthatták be, s erre mikor kerülhetett sor. De hátha másoknak van rá tuti tippje! :)

MTi 2013.04.24. 19:58:41

@PintérTamás: úgy tudom, hogy az újonclétszámon felül esők is a népfekeléshez kerültek.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.04.24. 20:11:52

@MTi: De itt már a háború időszakában vagyunk, beszélhetünk itt még újonclétszámon felüliekről?

MTi 2013.04.24. 20:17:26

Balog Ádám nem 26 évesen került be a "rendszerbe", hanem már jóval előbb: a sorozás alkalmával kerülhetett - mint létszámon felüli - a népfelkeléshez, szerintem.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.04.24. 22:57:28

@MTi: Nem tudom. A népfelkelési kötelezettség minden hadköteles korúra vonatkozott, s a háború kitörésekor előbb a már katonai szolgálatot teljesítetteket igyekeztek bevonultatni (igaz ez a népfelkelő ezredekre is), majd a háború elhúzódásával sorra került mindenki, lásd Sárközy gazda esete... A háborúig a népfölkelő egységeknek nem volt létszáma, csak kerete, s a mozgósítást követően kezdték ezeket feltölteni. Kezdetben ide is a már kiképzetteket hívták be, illetve tartották benn, mivel kezdetben csőstül özönlött befelé a jónép a rosszul megfogalmazott hirdetmények hatására. Tudni kellene, hogy az őrzászlóaljakba milyen szempont szerint válogattak (ha egyáltalán volt ilyen irányelv, amit kétlek az időszakra jellemző kezdeti nagy fejetlenségben).

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.04.25. 08:11:37

@PintérTamás: Szerintem (csak egy vélemény) oda jobbára olyanok kerülhettek, akik már semmiképpen nem voltak jók harctéri szolgálatra.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása