„Itt még jobban érezzük, hogy hadifoglyok vagyunk, mint Szerbiában…”

2020.08.24. 07:00 :: PollmannFerenc

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 12. rész

Az 1916-os évet Szakraida István még Asinara szigetén kezdi, de korábban elvitt barátaihoz hasonlóan hamarosan a kontinensre szállítják őt is. Egy Cittaducale nevű település lesz további fogsága helyszíne, amely légvonalban alig 70 km-re fekszik Rómától északkeletre, az Appeninek kellős közepén. És bár az ellátás jobb, mint Nisben volt (nem beszélve a balkáni halálmars körülményeiről) a foglyok csakhamar ugyanannyira szenvedni kezdenek a bezártságtól, mint a szerbeknél. Sőt…

 

Hadifogság Olaszországban
Szakraida István hgy.
cs. és kir. 37. gy. e. Nagyvárad

Szakraida István második naplója: egy olasz naptáros jegyzetfüzet Szakraida István második naplója: egy olasz naptáros jegyzetfüzet

1916. január 1. szombat

Pénz hiányában meg kellett elégedni az adott makarónival, és bizony újév napját sem töltöttem rózsás kedvben.

1916. január 2. vasárnap

Egy öreg olasz kapitány van megbízva a mi élelmezésünkkel. Ez pedig nem igyekszik, hogy minél többet zsebre rakhasson. A bor nagyon jólesik, de már 2 nap óta nem adott nekünk stb.

1916. január 3. hétfő

Ma végre kaptunk pénzt. 25 Lírát.

Úgy jóllaktam, egész nap csak ettem és ittam. Már 10 napja egy csöpp vizet sem ittam, csak bort.

1916. január 4. kedd

Elutazás Asinara szigetről egy 30-as csoportban. Terranova kis hajón. Gyönyörű, meleg idő. Porte Torres, Szardínia szigetén. Innen vasúton, Sassarin keresztül Terranovába, az Aranci öbölbe. Minden állomáson kíváncsi néptömeg. Este 10-ig utaztunk vasúton. Mindenütt megművelt földek, narancs, füge, olajfák. Kaktuszok, szép nyaralók. Nekünk persze minden ily európai műveltség új. Golfo Aranciból egy nagyobb hajón este 11-kor indultunk el. Éjfélkor egy nagyszerű, de drága vacsora. A pénz rettenetesen fogy.

1916. január 5. szerda

Reggel 9-kor Civittavechiába érkeztünk. Nagy kikötő, Hadrián császár idejéből. Estig a hajón kell várni a vonatra. Nagyon őriznek. Csendőrök kísérnek egy tiszt vezetése alatt. Folytonosan számlálnak. A hajón való utazás néhány torpedó kíséretében történt, mert állítólag egy német tengeralattjárót jeleztek. Este 7-kor indult a vonatunk. Rómába éjfélkor érkeztünk, így legnagyobb sajnálatunkra semmit sem láthattunk.

A cittaducalei hadifogolytábor A cittaducalei hadifogolytábor
(Forrás: Szöllősy Aladár: Szerb hadifogság. Budapest, 1925.)

1916. január 6. csütörtök

Reggel 6-kor érkeztünk Cittaducaléba, rendeltetési helyünkre. Nagy fegyveres kísérettel fogadtak. Egy nagy, újonnan épült erdészeti iskolában, régen kolostor, vagyunk. Folyosószerű szobák, most nagyon hideg van. 5000 lakosú falu. 450 m magasan fekszik az abbruzzói hegyek közt. Ma voltunk mindjárt templomban is 1 ½ [év] óta először. Végtelen jól esik, hogy végre állandó helyen vagyunk és tiszteséges bánásmódban részesülünk.

Cittaducale mai látképe Cittaducale mai látképe
(Forrás: www.expedia.com)

1916. január 7. péntek

Ma sürgönyözni lehetett haza. 2 lev. lapot is írhattunk. Mindkettőt haza írtam.

1916. január 8. szombat

A várt következő magyar csoport helyett egy cseh banda jött. Elhatároztuk, hogy bojkottáljuk ezeket a piszkokat.

1916. január 9. vasárnap

A koszt egyelőre nagyon jó, de drága is, mert 3 Lírába kerül. Rém sokat eszem, élvezem az ételeket. Ma éjjel még hó is esett, de nappal már sütött a nap.

Naponta 4 Lírát kapunk.

1916. január 10. hétfő

Nagyon félnek az olaszok, hogy megszökhetnénk, és ezért csak egy kis zárt udvaron és a lapos háztetőn sétálhatunk.

1916. január 11. kedd

Kölcsön pénzből élek. A mi pénzünkért Romába 75 %[-ot] adnak Lírában. Ez disznóság, de nem lehet rajta segíteni.

1916. január 12. szerda

A sürgönyválaszok egymás után jönnek. Az első pénzküldemény is megérkezett.

Egy román szabó volt itt, kevés fehérneműt rendeltem.

1916. január 13. csütörtök

Ma írtam egy lapot haza és Mariska néninek.

Itt az olasz fronton elfogott legénység szolgál ki minket. Örült a szívem, mikor hosszú idő után megint katonás, fegyelmezett legények szolgálnak ki. Azok a szegény szerbiai foglyok koldusok ezekhez képest, a kutya szerbek tették őket tönkre.

1916. január 14. péntek

Szokatlan hideg. A hálótermek nincsenek fűtésre berendezve. A falak, és a köves padló még nem száradthatott meg.

1916. január 15. szombat

Itt jobban be vagyunk csukva, mint Nisben. Mindenütt rácsos ablak. Falkerítés. Gyáva népség ez az olasz, borzasztó félnek, hogy valamelyikünk megszökik.

1916. január 16. vasárnap

Ma írtam egy lapot mamusnak és Mariska néninek.

1916. január 17. hétfő

Az embert azért nagyon megviselte a már 1 ½ éves hadifogság. Nincs szabadság, nincs szabad akarat, de fáj ez!

1916. január 18. kedd

Sok dolgot ád az „Ehrenrat”.

Most megkezdtem az olasz tanulást. A franciát is folytatom.

1916. január 19. szerda

Ma nagy örömömre megkaptam a kért 300 Lírát.

Írtam mamusnak és Mariska néninek.

1916. január 20. csütörtök

Az ember mégiscsak meghűlt. Fáj a mellem, annyira köhögök. Nátha állandó.

1916. január 21. péntek

Ma fekve maradtam, oly betegnek éreztem magam. Az orvos hurutot konstatált.

1916. január 22. szombat

Éjjel nagy lázam volt. Az olasz orvosok nem sokat tudnak. Még mindig hideg van. Megjött a szabó Rómából. Elég jó fehérneműt hozott. Hanem a ruhák legnagyobb részét elfuccsolta, nagyon rossz szabásuk van. Egy nadrág és egy zubbony 90 L.

1916. január 23. vasárnap

Kovács Zoltán kadétot őrültsége miatt már néhány nap előtt elvitték az őrültek kórházába.

Írtam Ellának és Marjannak.

Az embernek rém nehezére esik egy tisztességes levelet összeállítani. Aztán miről is írjon az ember.

1916. január 24. hétfő

Ma szomorú napunk volt. D.u. 3 órakor halt meg Wagner hadapród társunk vérhasban. Ez is még az albániai út következménye.

Most már kezdünk elegánsabban kinézni. Mindnyájan meghíztunk.

1916. január 25. kedd

Délelőtt gyászmise volt. Aztán mindjárt eltemették Wagnert. Szép koszorú. Deputáció. Egy olasz ezredes szemlét tartott fölöttünk. A koszt miatt volt felülvizsgálat. Eredmény, hogy a kantinost elcsapták és saját üzembe vettük át a konyhát, élelmezést. Nagyon jól és bőven étkezünk. – Délben már nagyon meleg van.

1916. január 26. szerda

Az most a legrosszabb, hogy meg van tiltva az újságolvasás, és így egyáltalán nem tudunk semmit a külvilágról. Úgy be vagyunk csukva, mint egy fegyházban.

1916. január 27. csütörtök

Folytonos veszekedés a kadétokkal, ők mindig méltatlankodnak, pedig sok tekintetben jobb dolguk van. Nekünk mindig indítványoznak mindenfélét, amit fizetni kell, az ember a végén már a maga részére sem tarthatja meg pénzt. (pl. varrógép 100 L, a zenéért 50 L, a falu szegényeinek stb. stb.)

Írtam Breynek és Klárinak.

1916. január 28. péntek

Reggelenként egy kis csuklógyakorlatot végzünk. Nagyon el van az ember gyengülve, a jó koszt és kevés mozgás mellett még az izmok is elhájasodnak.

1916. január 29. szombat

Mai napig nem adtak nekünk újságot, úgy hogy semmiről sem volt tudomásunk. Ma aztán megengedték az újságolvasást. Persze olaszt. Montenegró. Görögország különös helyzete.

1916. január 30. vasárnap

Minden vasárnap mehetünk az épülettel egybe kapcsolt templomba egy misét hallgatni. Gyónni és áldozni is lehet. Az olaszok a fél őrséget kivonultatják a templomba, ahol kordont állnak köztünk és a közönség közt. A „feláldozást” kürtjellel jelzik és a tisztelgéshez hangosan vezényelnek.

Írtam mamusnak és Feri öcsémnek.

1916. január 31. hétfő

Stranski cseh őrnagy viselkedése. Amiért semmibe se vesszük az ő cseheit, azért mindent megragad, hogy a magyarokat rendre utasítsa. Gyűlöljük ezt az embert. Remélhetőleg otthon elbánnak vele.

Hihetetlen, micsoda nézeteik vannak egyes uraknak a becsületügyi eljárásról.

1916. február 1. kedd

Néhány nap óta jönnek már a levelek, de nagyon gyéren. Az olaszok folyton ígérgetnek, de nemigen teszik meg. Olvasótermet és társalgót ígértek, de máig nem lett belőle semmi. Nekifeküdtem a franciának és az olasznak.

1916. február 2. szerda

Az újságokban sok jel arra mutat, hogy a németek megint valami óriási dolgot forgatnak fejükbe és avval akarják meglepni a világot. Kíváncsian lessük, hogy mi lesz.

1916. február 3. csütörtök

Írtam Diós-Győrbe és Pozsonyba.

Ma kapott Krausz főhadnagy egy lapot hazulról, ahol írják neki, hogy Zorner kapitány és Barabás h[adna]gy otthon vannak! Mindnyájan megörültünk ennek a hírnek, mégis csak sikerült valakinek közülünk hazajutni. Ők majd már előre befűtenek a cseheknek és szerbeknek.

1916. február 4. péntek

Szegény Petrik osztrák főhadnagy még mindig szenved a fejlövése miatt. Ma is egy rohama volt. Epilepsziában szenved. (A bal oldali teste megmerevedik és az idegek rángatózása folytán az egész teste rángatózik.) Aztán egyszerre jobban van. Az ember tényleg örülhet, hogy efajta utóbaja nincs.

Megrettenve tapasztalom, hogy már egy csomó ősz hajszálam van.

1916. február 5. szombat

Az olasz újságok aránylag nagyon tárgyilagosan írnak. De nevetséges, hogy a legkisebb eredményből milyen hűhót csapnak az olaszok. Ma azt írták nagy vastag betűkkel, hogy az „ellenség futásra lett kényszerítve” és a végén kisült, hogy 2 embert fogtak el. Minthogy az ő frontjukról nem tudnak mit írni, hát hozzák pl. Kövess arcképét, „Albánia meghódítója” felírással stb. stb.

1916. február 6. vasárnap

Írtam Jenőnek és mamusnak.

Lessük most az újsághíreket, hogy vajon mi történik Valónával és Salonikivel?

Nagyon kevés levél jön, naponkint egy vagy kettő. A postaösszeköttetés nagyon rendetlen lehet.

1916. február 7. hétfő

Már néhányan kirúgnak a hámból. Pénzt a legtöbben kaptak már hazulról és így ha jön az első levél, akkor mindjárt ünnepelnek, és berúgnak, becsípnek.

Most már mindnyájan kaptunk szekrényt a fehérneműink számára.

1916. február 8. kedd – 9. szerda

Le volt írva egy olasz újságban, hogy mily jó dolguk van az olasz hadifoglyoknak Ausztriában, Mauthausenben. Bizony e szerint mi rabok vagyunk hozzájuk képest.

Ez a szemtelen kantinos, aki még 2 hét előtt följelentette az olasz őrnagyot, most már minket jelentett fel az őrnagynál, hogy a mi konyhánk a koszton kívül is főz, süt és elad nekünk. És az őrnagy, ahelyett hogy már múltkorról haragudna rá, most még elősegíti és kijelentette, hogy az nem tisztekhez illő dolog, amit a menázsi konyhabizottság művel, tehát szüntessék be a különeladásokat. Ilyesmi nem fordulhatna elő nálunk. Otthon kirúgják az ilyen kantinost.

Egész nap esik az eső. A lapos háztető már megmutatta, hogy mit ér. t.i. a szobánk teteje egy helyen egészen átázott.

Hogy mennyire félnek az olaszok, azt mutatja legjobban a következő eset: Az őrség 250 emberből áll. Mi pedig a legénységgel együtt 200 vagyunk. Minden ablak le van rácsozva. Az udvar drótkerítéssel van környezve, aztán van még egy falkerítés. Mindenütt őrök. Mint egy állatketrec!

1916. február 10. csütörtök

Ma kaptam az első levelet Kassáról, Mariska nénitől. Január 11-ről szól, tehát épp egy hónapig jött.

Írtam Mariska néninek és Guszta néninek.

Éjjel havazott, egyszerre egy zord idő állott be. Ma itt volt Rómából a szabó, egy vihelkamásnit [?] és egy nyári nadrágot vettem.

1916. február 11. péntek

Botka fhgy. kapott ma egy levelet hazulról Aggházy kapitánytól. Mily szerencse. Már dec. 18-án otthon volt. Neki jobb karácsonya volt, mint nekünk.

Veszekedés a konyha miatt. Sztrájk a rossz bor ellen. Az olasz őrnagy megtiltotta a külön elárusítást. Mi beterjesztettünk egy kérvényt, hogy engedjék meg a fürdést, fűtsenek, mert ez a hideg kövezet mindnyájunkat meghűt, adjanak több szabadságot stb. stb. Az őrnagy nem terjeszti tovább ezt a kérvényt.

1916. február 12. szombat

Ma kaptam Kláritól egy lapot jan. 12-ről.

Nagyon megörültem, hogy most már van állása és olyan jó helye van.

1916. február 13. vasárnap

Írtam Mamusnak és Klárinak.

Sok pénz fogy el. Itt is elég nagy drágaság uralkodik.

1916. február 14. hétfő

Ritka jelenséget látni most este, ha csillagos az ég. A Jupiter és Vénusz pályájukban a földről nézve majdnem egy vonalba kerültek, és egymás mellett látszanak. Oly nagy a fényük, hogy még eddig ilyen fényesen sohasem láttunk égitestet. A csillagok teljesen eltörpülnek mellettük. A déli égen látszanak, de bizonyos idő múlva eltűnnek.

A Jupiter és a Vénusz együttállása a Pesti Hírlap 1916. évi naptárában A Jupiter és a Vénusz együttállása a Pesti Hírlap 1916. évi naptárában

1916. február 15. kedd

Most megengedték egy énekkarnak az alakítását. A templomba miseénekeket tanulunk be és szentmisénél énekelni fogunk. Ma volt az első próba. A harmónium nagyon régi és rossz, de jól esik az embernek hallgatni.

(Forrás: Szöllősy Aladár: Szerb hadifogság. Budapest, 1925.) (Forrás: Szöllősy Aladár: Szerb hadifogság. Budapest, 1925.)

1916. február 16. szerda

Olaszországban nagy a szénhiány. A fa is nagyon drága. Az olasz újságok egy német offenzíváról írnak Franciaországban. Ha ez sikerül, akkor hiszem, hogy nemsokára vége lesz a háborúnak. Románia viselkedése nagyon kétséges, az itteni lapok szerint már várják Románia közbelépését.

1916. február 17. csütörtök

Írtam Matild néninek és mamusnak.

Nagyon szomorú dolog, hogy tiszttársaim folytonosan veszekednek egymással, pedig magyarok. Én teljesen visszahúzódom, belebújok a könyvekbe és így igyekszem távol tartani, elkerülni az ezen ügyekbe való beavatkozást. Az ember nagyon le van hangolva, ez a fogság megtört. Patzelt kapitány úrnak írták hazulról, hogy otthon megkapjuk a fizetést, de levonják az itten kapott összegeket. No, akkor kevés marad.

1916. február 18. péntek

Otthon nagy a drágaság. Erzerum elesett volna. A korona és márka folyton esik.

Most egyébről sem írnak, mint Erzerum elestéről, Miklós nagyherceget az égig magasztalják. Azt írják, hogy 1000 ágyút vettek el a töröktől és 80000 ember esett el az utolsó 3 hét alatt.

Nagyon dühösek az olaszok a mi repülőtámadásunk miatt. Nagyon sok káruk lehetett az után ítélve, ahogy írnak.

1916. február 19. szombat

Megint beteg vagyok, fáj a fogam, és a torkom. Itt igazán tönkreteszi az ember az egészségét. Nappal meleg van, éjjel meg hideg van ezekben a kövezett, fűtetlen szobákban. Többnyire hideg szél fúj.

Azt írja az újság, hogy 134 000 szerbet mentettek meg. (Korfu szigetén.) Néhány héttel ezelőtt még 150 000-ről írtak, akiket újból föl akarnak szerelni. Na, evvel a társasággal sokat nem fognak elérni. Hisz az mind még rosszabbul járhatott Albániában, mint mi!

1916. február 20. vasárnap

Írtam mamusnak és nagymamának.

Idegesen lessük, hogy mi fog a francia harctéren történni?

1916. február 21. hétfő

Ma egyszerre csak kivettük egy kis cikkből, hogy Dunaburg a németek kezében van. [E szövegrész felett: Tévedés] Törökország végromlásáról írnak a lapok stb. stb.

Én nagyon nyomott hangulatban vagyok, semmi kedvem semmihez. Ez a hadifogság tönkreteszi az ember kedélyét. Ha valamelyikünk vicceket mesél, hogy eloszlassa a szomorú hangulatot, az is csak pillanatnyira hat az emberre.

1916. február 22. kedd

Igazán nem értem, hogy miért nem kapok levelet. Pedig nagyon sok jön, némelyik társam minden nap kap.

A francia harctéri jelentések már kezdik jelenteni, hogy a németek több helyütt nagy erővel támadnak.

1916. február 23. szerda

Este 8 órakor föl kell jönnünk a hálótermekbe. Alvásig aztán összeállnak és énekelnek a szegény hadifogoly urak. Egyik szomorú nóta a másik után. Ilyenkor borzasztóan elfog a honvágy. Itt még jobban érezzük, hogy hadifoglyok vagyunk, mint Szerbiában.

1916. február 24. csütörtök

Írtam Klárinak és Breynek.

Az újságok leírják azt a nagy légiharcot, mely Laibach fölött folyt le, és ahol az olaszok húzták a rövidebbet. Sassanoffról van egy hosszú cikk, ebben többek között azt mondja, hogy addig nem kötnek békét, míg Németország teljesen le nincs verve és a militarizmus megtörve. – Állandóan a nehéz gazdasági pénzbeli állapotokot hozzák föl és azt írják, hogy világos, hogy Németország és Ausztria ezek folytán el kell, hogy veszítse a háborút. Persze mi tudjuk, hogy nem úgy van az, de azért gondolkozóba ejti az embert és leverőleg hat ránk.

[Az előző napi bejegyzés végére írva:] A francia jelentések mondják, hogy a franciák kiürítették Douaumont [erődjét] (Verdun mellett) és az angolok beismerik nagy veszteségeiket Givenchinél. Asquit még szemtelenebb hangon nyilatkozott, mint Sassanoff.

1916. február 25. péntek

Parancsnokunk, az olasz őrnagy, borzasztó félős ember. A lapos háztetőn is áll már egy őr, nehogy valaki integessen kifelé. Az udvar ahol mozoghatunk 70 lépés hosszú és 40 x széles, 2 m magas drótháló és 2 őr, az egész egy ketrechez hasonlít. Csak a hozzátartozóknak szabad írni. Minden csomagot ő maga bont fel és mindent megvizsgál. Így tehát nem írhatok Breynek és Kirchernek.

Esténkint előadást tartanak bajtársaim. Kukuljevics dr. főleg egészségügyi dolgokról. Tegnap Krón Dénes tartott nagyon érdekes előadást a jövő gazdasági életről. A franciák beismerik, hogy kénytelenek visszahúzódni Verduntól északra.

1916. február 26. szombat

Ma kaptam egy lapot Kláritól jan. 21-ről.

Az újságok nagy betűkkel írnak azokról a borzasztó ütközetekről, melyek Verdunnél folynak. A németek előrenyomulnak. Ma egy kicsit jobb hangulatban voltam ennek következtében

1916. február 27. vasárnap

Ma írtam Mamusnak és Klárinak.

Az olaszok ma vallják be, hogy Durazzó óriási harcok közepette kiüríttetett, nekik sikerült 20 000 embert megmenteni és csak azután adták föl a várost. – Képzelem, hogy ott mily erősen kikaphattak.

Nagyon sok csomag érkezik hazulról, Moritz kapitány kapott Kassáról kettőt is, remélem, hogy akkor én is kapok.

Egy gyönyörű szivárványt láttunk 200 m tőlünk, mind a hét színt világosan ki lehetett venni. A megrendelt cipőt megkaptam. 28 Líra.

1916. február 28. hétfő

Az újságok most már csak Verdunnel foglalkoznak. A németek nyomulnak előre. A legvéresebb harcok egyike ebben a háborúban. Borzasztó ádáz küzdelem lehet ott.

Itt még aránylag mindig hideg időjárás van, folyton esik.

Nagyon bosszant, hogy hazulról nem kapok semmit, pedig sokan minden nap kapnak levelet. A fogaim fájnak.

Benes hadnagy tartott ma este egy előadást a különböző fűtésekről.

1916. február 29. kedd

A múltkor Mursits kapitánynak írták hazulról, hogy Schorlé hazakerült, meglátogatta őket Kassán. Ma egy úrnak megírták, hogy Grimm főhadnagy is hazakerült, aki Kavajában maradt akkor vissza. Az embernek fáj, hogy nem lehet ezen szerencsések között.

Bevezették az acetilén világítást, ma ég először. Eddig csak petróleumlámpáink voltak. Csomagok érkeztek 11–14 nap alatt. Bánt az oroszok előrenyomulása Perzsiában.

A pénzünk értéke növekedett, ma kaptak hazulról pénzt, 80–85 Lírát (100 K-ért). Úgy látszik ez már a német offenzíva eredménye.

Egy tolmács mesélte, hogy ő hallotta mikor Stranszky az olasz alezredesnél volt és előadta neki, hogy mily rosszul bánnak a csehekkel a Monarchiába, és azért adjon nekik itt valami előnyöket stb. De az olasz visszautasította, mondván hogy ők minden hadifoglyot egyformán kezelnek.

Hogy ez igaz-e, azt nem tudom, nem lehet utána járni, de könnyen föltételezhető.

Következő rész: „Én azt hiszem, hogy ezek az újságok borzasztóan hazudnak…”

Összes rész: A halálmars krónikása – Szakraida István naplója

Szólj hozzá!

Címkék: szerbia hadifogság hadifogoly olasz hadifogság Szakraida István Cittaducale

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr2716173930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról