Josip Broz, a Monarchia katonája

2020.04.30. 07:00 :: MolnárTibor

40 éve, 1980. május 4-én – 88 évesen, műtét utáni szövődmények következtében – hunyt el Ljubljanában Josip Broz Tito, a szocialista Jugoszlávia örökös államelnöke, amelynek élén 35 évig állt. Kevésbé ismert, hogy Broz az első világháború során a Monarchia katonájaként szolgált.

 

A kis Jože 1892. május 7-én szegény, 15 gyermekes horvát–szlovén parasztcsalád hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot az Osztrák–Magyar Monarchiában, a Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozó Kumrovecben (ma: Horvátország).

A kumroveci szülői ház a marsall szobrával A kumroveci szülői ház a marsall szobrával

Születésének időpontját különböző iratokban – különösen a két világháború közötti illegális kommunista tevékenysége során – különbözőképpen rögzítették, végül a május 25-e került köztudatba. Ez a dátum a személyi kultusz jegyében – Tito javaslatára – Ifjúság Napja néven 1957 és 1988 között a szocialista Jugoszlávia egyik állami ünnepe volt.

Josip Broz, a lakatosinas Josip Broz, a lakatosinas

Josip az elemi iskolát szülőfalujában végezte el 1905-ben. Az elegancia és a finom életmód iránt vonzódó Broz kacérkodott a gondolattal, hogy pincérnek áll, de végül lakatosinas lett. Ipariskolai tanulmányait 1907-ben a Zágráb vármegyéhez tartozó Sziszeken (ma: Sisak, Horvátország) kezdte meg, mestere a cseh származású Nikola Karas volt. A szociáldemokrata érzületű Josip 1910-ben ünnepelte először a nemzetközi munkásmozgalom „szent napját”, május 1-jét. 1910-ben tagja lett a Fémmunkások Szövetségének, de belépett Horvátország és Szlavónia Szociáldemokrata Pártjába is. Felszabadulását követően 1910 őszén Zágrábba ment, majd vándorlásba kezdett. 1911 és 1913 között szakmai továbbképzés és munka céljából megjárta Ljubljanát, Triesztet, a csehországi Čenkovot és Plzent, de megfordult Münchenben és Mannheimben is.

A m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred (kr. ug. 25. domobranska pješačka pukovnija) jelvénye A m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred (kr. ug. 25. domobranska pješačka pukovnija) jelvénye

1913 őszén katonai szolgálatra bevonult a m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezredhez. Noha a m. kir. Honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar volt, a zágrábi honvédkerületből kiegészített csapatok kivételt képeztek, mert ezeknél a horvát nyelvet használták. Ennek értelmében az ezred – amelyet 1889-ben állítottak fel – horvát megnevezése kr. ug. 25. domobranska pješačka pukovnija , a honvédek megnevezése pedig domobran volt.

1914-ben ezredtörzse, I. és III. zászlóalja Zágrábban, II. zászlóalja pedig Varasdon (ma: Varaždin, Horvátország) állomásozott. Az ezred parancsnoka 1912-től Matašić Antal (1862–1942) ezredes volt, aki 1915-ben vezérőrnagyi rendfokozatba lépett elő.

Matašić Antal (1862–1942) ezredes, a m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred parancsnoka Matašić Antal (1862–1942) ezredes, a m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred parancsnoka

1915-től ebben az ezredben szolgált a későbbi neves horvát író, Miroslav Krleža (1893–1981) is, aki a pécsi hadapródiskola befejezését követően a Ludovika Akadémia növendéke volt, de 1913-ban Szerbiába szökött. Krležát azonban a szerb hatóságok gyanakodva fogadták, és visszatoloncolták Zimonyba (ma: Zemun, Szerbia), ahol letartózatatták.

Miroslav Krleža (1893–1981) 1911-ben Miroslav Krleža (1893–1981) 1911-ben

Josip Broz meglehetősen jól feltalálta magát a seregben: tisztesképzőbe került és szakaszvezetővé lépett elő. 1914-ben a hadsereg budapesti vívóbajnokságán ezüstérmet nyert.

A zágrábi 25-ösöket a 42. honvéd gyaloghadosztály keretében az 1914. július 25-ei részleges mozgósítás alkalmával a balkáni hadszíntérre vezényelték, ahol az 5. osztrák–magyar hadsereghez tartozó XIII. hadtest kötelékében a Szerbia elleni támadásban vettek részt. 1914 decemberében a szerb támadás elől a Szerémségbe vonultak vissza. Szerb források szerint a 42. honvéd gyaloghadosztály – amelyhez a 25-ösök mellett, a 26. károlyvárosi, a 27. sziszeki és a 28. eszéki honvéd/domobrán gyalogezredek tartoztak – élen járt a szerb civil lakossággal szemben elkövetett atrocitásokban...

A péterváradi erőd 1914-ben A péterváradi erőd 1914-ben

1914 őszén, pontosabban meg nem határozható időpontban, Broz szakaszvezető – nyilvánosan kifejtett háborúellenes propaganda miatt, mivel kijelentette, hogy inkább megadná magát az oroszoknak, mint harcolna ellenük – néhány napig a péterváradi erőd kazamatájának „vendégszeretetét” élvezte.

Josip Broz péterváradi raboskodását megörökítő emléktábla Josip Broz péterváradi raboskodását megörökítő emléktábla

A vizsgálat során azonban a háziasszony, akihez katonatársaival be volt szállásolva, mellette tanúskodott – ti. hogy nem mondta azt, amivel vádolták – ezért az ellene indított eljárást megszüntették.

A m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred tisztjeinek egy csoportja 1915-ben az orosz hadszíntéren. Jobbról a második ülő alak Miroslav Krleža hadapród A m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred tisztjeinek egy csoportja 1915-ben az orosz hadszíntéren. Jobbról a második ülő alak Miroslav Krleža hadapród

A m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred emlékműve Kolomeánál (ma: Kolimija, Ukrajna) A m. kir. zágrábi 25. honvéd gyalogezred emlékműve Kolomeánál (ma: Kolimija, Ukrajna)

A zágrábi 25-ös domobránok 1915 januárjában az orosz hadszíntérre, Bukovinába kerültek. Broz szakaszvezető és bajtársai egy vállalkozás során számos hadifoglyot ejtettek, amiért az ezüst vitézségi éremre terjesztették fel.

Josip Broz lövészárokban az orosz hadszíntéren Josip Broz lövészárokban az orosz hadszíntéren

Ezt azonban nem vehette át, mert 1915. március 25-én súlyos sebesültként – közelharc során egy cserkesz lándzsával hátba döfte – hadifogságba jutott.

Josip Broz veszteségi kartonja, amelyen gyalogosként van feltüntetve Josip Broz veszteségi kartonja, amelyen gyalogosként van feltüntetve
(Forrás: Kriegsarchiv, Bécs)

A 332. számú Veszteséglajstrom, amelyben Josip Broz mint hadifogoly szerepel A 332. számú Veszteséglajstrom, amelyben Josip Broz mint hadifogoly szerepel

Sebesülten egy Kazany melletti hadifogolytáborba szállították, ahol tüdőgyulladásban is megbetegedett. Összesen 13 hónapig kezelték, lábadozása során megtanult oroszul. Lett volna lehetősége belépni a délszláv származású osztrák–magyar hadifoglyok között toborozott Szerb Önkéntes Hadtestbe, de nem tette meg, mert nem akart a szerbek oldalán harcolni.

Miklós cár megszemléli a Szerb Önkéntes Hadtest csapatait Miklós cár megszemléli a Szerb Önkéntes Hadtest csapatait

Előbb malomban dolgozott, később az Urál előhegyeiben, a Szilva folyó partján fekvő Kungur városba került vasútépítésre. Megismerkedett Lenin tanaival, és a proletár világforradalom elkötelezett hívévé vált. 1917. július 16-17-én részt vett Szentpéterváron az ideiglenes kormány ellen szervezett tüntetéseken. Letartóztatták, és visszatoloncolták Kungurba. Útközben sikerült megszöknie, és Szibériába ment. Omszkban 1917 novemberében csatlakozott a Vörös Gárdához. 1918 tavaszán belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba.

1918 júliusában a Csehszlovák Légió csapatai birtokukba vették Omszkot, Broz bújkálni volt kénytelen. A vörösök csak 1919 őszén foglalták vissza a várost.

Josip Broz feleségül vette Pelagija Belouszovát, akivel 1920 szeptemberében visszatért a megalakult délszláv államba, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságba. Zágrábban telepedett le, és belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba.

Illegális kommunista tevékenységért – amelynek során felvette a Tito fedőnevet – börtönbe került, börtönévei alatt mélyrehatóan tanulmányozta a marxista szakirodalmat.

Börtönnapok: Tito harcostársa, Moša Pijade társaságban az 1920-as évek végén Börtönnapok: Tito harcostársa, Moša Pijade társaságban az 1920-as évek végén

Nyelvérzékének köszönhetően élete során több nyelvet is elsajátított: a Monarchia idején megtanult németül, az első világháborús orosz hadifogságban oroszul, míg a második világháború után angolul.

A második világháborúban Tito a kommunista ideológiát követő partizáncsapatokat irányította a német megszállókkal szembeni harcban, akik három alkalommal is közel álltak a likvidálásához. Boszniában, a Sutjeska folyónál 1943 júniusában vívott harcokban meg is sebesült.

A sebesült Tito 1943 júniusában Ivan Ribar társaságában A sebesült Tito 1943 júniusában Ivan Ribar társaságában

A háború végéhez közeledve a titóista partizánalakulatok véres megtorlásokat hajtottak végre, aminek része volt a délvidéki magyarok elleni etnikai tisztogatás.

Tito és Sztálin – a szakítás előtt Tito és Sztálin – a szakítás előtt

1948-ban szakított Sztálinnal, aminek következtében Jugoszlávia elkerülte a szovjet blokkba való bekényszerítést, és élvezte a Nyugat támogatását.

Josip Broz Tito marsallként. A monarchiás krumplivirágtól a jugoszláv marsallbotig vezetett az út... Josip Broz Tito marsallként. A monarchiás krumplivirágtól a jugoszláv marsallbotig vezetett az út...
(Stevan Kragujević Štica gyűjteményéből)

Tito marsall bátyja, Broz Márton vasutasként Bécsújhelyen teljesített szolgálatot, de Trianon után Sopronba került. Tito soha nem látogatta meg testvérét, de a második világégés után fogadta őt és családját Belgrádban.

Tito és Franz Jonas osztrák szövetségi elnök a bécsi pályaudvaron 1967 februárjában Tito és Franz Jonas osztrák szövetségi elnök a bécsi pályaudvaron 1967 februárjában

Az 1915-ben kiérdemelt monarchiás kitüntetést 1967-es bécsi látogatása alkalmával az osztrák szövetségi elnök, Franz Jonas nyújtotta át neki.

Josip Broz 1915-ös kitüntetési felterjesztése (Kriegsarchiv, Bécs) Josip Broz 1915-ös kitüntetési felterjesztése
(Kriegsarchiv, Bécs)

Tito 1969-ben Zentára is ellátogatott.

Tito és kísérete Zentán 1969. április 19-én (Stevan Kragujević Štica gyűjteményéből) Tito és kísérete Zentán 1969. április 19-én
(Stevan Kragujević Štica gyűjteményéből)

Azt, hogy Tito a XX. század meghatározó politikusa volt nemzetközi szinten az is igazolja, hogy 1980. május 8-ai belgrádi temetési szertartásán 128 országból összesen 209 delegáció vett részt: négy király, 31 államelnök, 22 miniszterelnök, 47 külügyminiszter, valamint számos ismert közéleti személyiség rótta le kegyeletét.

Tito temetése 1980. május 4-én Tito temetése 1980. május 4-én

7 komment

Címkék: Josip Broz Tito Jugoszlávia

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr8815649014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Helmut von Offenburg 2020.04.30. 09:40:48

Átvettem az életrajzát még régebben, de az azóta feltárt dokumentumok tükrében egy még elvetemültebb, kegyetlenül rafinált kommunista tömeggyilkos képe jött elő, semmi más.
A Balkán Sztálinja, gulágjain tízezrek haltak meg ártatlanul, ugyanolyan semmiségekért, mint grúz diktátor alatt.
És még a többi gaztettéről nem is ejtettünk szót.
Ehhez képest viszont a marketingje igen sikeresen leplezte az igazi Titót.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.04.30. 17:30:24

@Helmut von Offenburg: Az utódállamok némelyikében a mai napig nagyon népszerű...

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.05.01. 21:11:18

@BartókBéla: Köszönjük! Mik vannak, horvát film is készült ezek szerint a témában?

BartókBéla 2020.05.01. 22:52:03

Három hamis Josef szerepel a filmben,mert az igazi az elején meghal. Az első imposztor egy horvát domobran, a második Ali Tiffenbach osztrák főhadnagy a harmadik egy Szerjozsa nevű orosz százados.
Van ugyanis olyan elmélet hogy az igazi Broz meghalt a háborúban és vagy egy orosz bolsevik ügynök tért haza az irataival vagy pedig egy Jošua Ambroz Tito nevű osztrák zsidó.Ilyen elméletek inspirálták a film készítését de ezeknek nincs semmilyen történelmi alapja.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.05.02. 10:31:12

@BartókBéla: Körbe járt a dögcédula... Érdekes, hogy a horvátok pont erről a fikciós történetről készítettek első világháborús filmet. A trailer alapján talán nem is rosszat...

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2020.05.02. 18:27:50

" Tito marsall bátyja, Broz Márton vasutasként Bécsújhelyen teljesített szolgálatot, de Trianon után Sopronba került "

Most jött elő az emlék, gyerekkoromban apám többször említette hogy a Fövényverem és Szent Mihály utca kereszteződésénél lakott Titó unokahúga, Broz lánya. A sok beolvadt/asszimilált nemzetiség egyike.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása