„Magyar ember küldte az első amerikai ágyulövést a németek ellen” – egy újságcikk nyomában

2019.11.06. 07:48 :: AmbrusLászló

Amerikai magyar katonák 2.

Egy korabeli újságcikk szerint az amerikaiak részéről az első ágyúlövést 1917-ben egy magyar származású katona, bizonyos Arch Sándor adta le a németek ellen. Az I. világháború idején az amerikai hadseregben szolgált magyar származású katonákat bemutató sorozat mai epizódjában szerzőnk e történet igazságtartalmának jár utána. A primer forrásokkal kiegészített kutatásból Arch Sándor életének néhány momentumára is fény derül.

 

A címben idézett újságcikkel a Pennsylvania államban található Pittsburgh magyar nyelvű hetilapjának, a Magyar Híradónak 1918. január 24-i lapszámában találkoztam. A cikk teljes szövege így szól:

„Mikor Pershing katonái kilőtték az első lövedéket a német sáncok felé a francia harctéren, sokat írtak az amerikai újságok is arról a vöröshajú tüzérről, a ki az ágyut elsütötte. Azt irták róla, hogy ájris [ír] származásu katona, most azonban kétségtelenül kiderült, hogy az illető nem ájris, de magyar fiu volt. A neve Arch Sándor, az indianai South Bendből való. A katona maga irta ezt meg menyasszonyának, egy Szabó Vilma nevü magyar leánynak South Bendbe. Hogy Arch állítása igaz, bizonyitja Hoyle tábornok egy beszéde, a melyben kijelentette, hogy az elsö lövést a hatodik tábori tüzérezred C zászlóaljának egy katonája tette. Az utána történt vizsgálat kideritette, hogy ebben az ütegben valóban Arch volt az egyetlen south bendi származásu magyar katona.”

Részlet a Magyar Híradó 1918. január 24-i lapszámából Részlet a Magyar Híradó 1918. január 24-i lapszámából

Ki lehetett ez a magyar születésű amerikai katona, aki elsőként sütött el ágyút a nyugati fronton amerikai részről? Valóban igaz egyáltalán ez a történet? Az Amerikai magyar katonák című „sorozat” második részében ennek próbáltam meg utánajárni az amerikai levéltári iratok, és az internet segítségével. A „nyomozás” során a tüzérezred hivatalos krónikáját, az amerikai hadsereg személyszállítási részlegének utaslistáját, népszámlálási ívek adatait, Arch második világháborús regisztrációs lapját, Indiana államban kiadott halotti bizonyítványát, illetve a világháborúban szolgált indianaiak kitüntetéseit és említésre méltó tetteit felsoroló, 1932-ben kiadott könyv (Harry Agevin Rider: Indiana Book of Merit. Official Individual Decorations and Commendations Awarded to Indiana Men and Women for Services in the World War) Arch-ról szóló fejezetét sikerült megtalálnom. Ezek alapján próbáltam meg rekonstruálni emberünk életútját, vagy legalábbis mindazt, amit ennyi év távlatából megtudhatunk róla.

Először is nézzük röviden a hatodik tábori tüzérezredet. A „Kentaurok” néven is ismert ezredet 1907. január 25-én hozták létre (bár elődei már 1798 óta szolgáltak). 1917. június 1-jén – némi újjászervezés után – az első expedíciós hadosztályba került besorolásra. Számos ütközetben bevetették őket a Nagy Háborúban, majd a 20. század során több leszerelés és újraaktiválás közepette ugyan, de az USA összes nagyobb háborús konfliktusában szolgált. Jelenleg, 2007 óta az 1. gyalogos hadosztály részét képezi.

De hogyan is történt valójában az újságcikkben felvázolt történelmi jelentőségű esemény? A cikkben említett Hoyle tábornok minden valószínűség szerint Eli DuBose Hoyle (1851–1921) dandártábornok volt, de a hivatkozott beszédét eddig nem találtam meg. A hivatalos bizonyítékot, és az eset szakszerűbb leírását az amerikai Hadügyminisztérium (Department of Defense) fősegédtisztje, C. H. Bridges vezérőrnagy hivatali jelentésében találhatjuk meg. Ennek szövege szerint „…hivatalunk dokumentumai alapján az első lövés, mely az aktív amerikai részvétel kezdetét jelentette a világháborúban, a 6. tábori tüzérezred C ütege által került leadásra 1917. október 23-án, hajnali 6 óra 5 perckor. A lövést (…) az Alex L. Arch őrmester parancsnoksága alatt álló üteg adta le.” Itt tehát megtudjuk a pontos dátumot és időt is, illetve pontosabb képet kapunk Arch szerepéről: nem feltétlenül ő „sütötte el az ágyút”, de az biztos, hogy ő volt a szóban forgó üteg parancsnoka. A jelentés szövege aztán megjelent több helyi lapban is, például az Indianapolis Star 1918. június 10-i, és szeptember 16-i, vagy az Indianapolis News 1918. január 14-i, később a február 20-i számában is.

Lássuk akkor, hogy ki ez a korábban írnek nézett, valójában magyar fiatalember, aki e történelmi tettet végrehajtotta. Arch Sándor, pontosabban Alex Louis Arch őrmester több dokumentum szerint a Sopron vármegyében, Soprontól kb. 30 kilométerre lévő Röjtökön (ma Röjtökmuzsaj) született 1894. március 19-én. Szüleit Istvánnak és Teréziának hívták. A család Egyesült Államokbeli bevándorlásának pontos dátumát sajnos nem tudjuk, de az bizonyos, hogy 1903 júniusában érkeztek Indiana államba. (Az Arch-családnév egyébként lehet egy Ellis Island-en bekövetkezett kényszerű névváltozás eredménye is, bár ez egyelőre feltételezés, további kutatást igényel.) Arch Istvánról mindössze annyi derül ki, hogy munkás (laborer) volt, feltehetően valamilyen gyárban dolgozott. Feleségéről sajnos még ennyit sem tudunk.

Arch Sándor portréja, vélhetően 1919–1920-ból Arch Sándor portréja, vélhetően 1919–1920-ból
(Forrás: worldwar1centennial.org)

Sándor még a háború előtt lépett be a hadseregbe, 1913. június 21-én. Az ezt követő négy évben a mexikói határon töltött szolgálatot. 1916. augusztus 3-án „Private First Class”, azaz tizedesi, november 15-én „Corporal”, vagyis szakaszvezetői, 1917. június 6-án pedig „Sergeant”, azaz őrmesteri rendfokozatot kapott. Az Egyesült Államok hadba lépése után rövidesen a 6. tábori tüzérezredhez került. Tengerentúli szolgálata 1917. július 27-től 1919. szeptember 5-ig tartott, minek során részt vett a Montdidier-Noyon-i (1918. június 9–13), a második marne-i (1918. július 15–augusztus 6.), a saint mihiel-i (1918. szeptember 12–16.) csatákban, illetve a szeptember 26-án indított Meuse-Argonne offenzívában is, amit az amerikai hadtörténetírás az ország legnagyobb csatájaként tart számon a Nagy Háborúban. Két alkalommal került tábori kórházba, 1918. április 1-jén (gáztámadás után) és május 28-án (repesztalálat). Az ezredével együtt 1919. augusztus 26-án indult vissza az Egyesült Államokba és szeptember 5-én érkezett meg a New Jersey államban lévő Hoboken kikötőjébe, leszerelésére pedig 1920. június 20-án került sor. Szolgálataiért az Ezüst Csillag kitüntetést vehette át.

Nem sokkal később, a fegyverszünet megkötésének évfordulója alkalmából, 1921. november 11-én ő képviselhette Indiana államot az Arlington Nemzeti Temetőben rendezett ceremónián, melynek keretében sor került az Ismeretlen Katona ünnepélyes eltemetésére. Az Ismeretlen Katona sírja, illetve a sírnál történő őrségváltás a mai napig a Washington DC-be látogató turisták egyik kedvelt látványossága.

Ha Arch leszerelését követő életútját kíséreljük meg rekonstruálni, kevés forrás áll rendelkezésünkre, melyek életének egy-egy pillanatképét villantják fel. Az 1930-as népszámlálásban a 36 éves veteránt már családfőként találjuk meg. Feleségével, Juliával és három gyerekükkel: a 4 éves Maryvel, a 3 éves Alexszel, és a fél éves Yolandával élt egy háztartásban, továbbra is az Indiana állambeli South Bendben. Felesége leánykori neve egyébként Julia Rebics volt, családneve alapján akár magyar származású is lehetett, de ő Sándorral ellentétben már Indiana államban született. Sándor autógyári munkásként dolgozott a Studebaker Automobile Company alkalmazásában. Ez a cég egyébként 1852-ben alakult South Bend városában, és egészen 1967-ig működött.

Az 1940-es népszámlálás adatai némileg bővítik ismereteinket a családról. Kiderül belőle, hogy Julia borbélyüzletben dolgozott, a család pedig bővült még egy kislánnyal, az 1940-ben 8 éves Margarettel. Ezen kívül több változás nem történt az 1930-as állapothoz képest. Két évvel később, a második világháborús sorozási lapján lévő adatok megerősítik, hogy valóban a „mi” Arch Sándorunkról van szó, a születési hely és idő, ill. a munkahely is megfelel a többi forrásban találtaknak. Második világháborús szolgálatra 48 éves korára való tekintettel nem kellett bevonulnia.

Arch Sándor II. világháborús sorozási lapja Arch Sándor II. világháborús sorozási lapja

Sajnos a következő, egyben utolsó forrás már alanyunk halálhírét közli. A nehezen olvasható dokumentumból azt tudjuk meg, hogy egy Alex L. Arch nevű, magyarországi születésű, South Benden élt, nyugalmazott autóipari dolgozó, akinek apját „Stephennek”, anyját „Theresiának”, feleségét pedig Juliának hívták, 1979. december 9-én, 85 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. Nem kétséges, hogy ő az az Arch Sándor, akiről az idézett újságcikk tudósít. Sírja a Chapel Hill Memorial Gardens temetőben található, ami a South Bend melletti, Osceola nevű kis faluban fekszik. Feltételezhető, hogy nyugdíjba vonulása után a házaspár ebbe a faluba költözött ki a városból.

Ami az amerikai sajtóanyagokból rögtön szembetűnik, az az, hogy Arch egy kisebbfajta híresség státuszába került Indiana államban az 1918 és 1921 közötti években. Megyéjében, az indianai St. Joe Countyban, hamar az ő nevével kezdték el hirdetni a hadikölcsönöket (Liberty Loan). A South Bend News-Times, az Indiana Daily Times, a The Richmond Palladium és sok más regionális lap rendszeresen írt olyanokat, mint pl. „Alex Arch és a többi St. Joe megyei fiú »Odaát« tudni szeretné, hogy te mit fogsz tenni? (…) Légy önkéntes vásárlója a 4. szabadságkölcsönnek!”

Liberty Loan hirdetés részlete a South Bend News-Times 1918. 09. 18. számából Liberty Loan hirdetés részlete a South Bend News-Times 1918. 09. 18. számából

A sajtó, és különböző állami és városi vezetők egytől egyig hősként kezelték a hazatérő fiatal katonát, rendezvényekre hívták meg, kitüntetéseket, díszpolgári címeket adományoztak neki. A legkülönfélébb tematikájú sajtótermékekben találkozhatunk Alex Arch nevével, természetesen minden esetben hálás, ill. dicsérő szavak kíséretében. A földműveseknek szóló American Thresherman and Farm Power című magazin 1920. decemberi számában megjelent, „Találkozz Alex-szel Indianapolisban” című cikkében például egy felhívást találhatunk, melyben egy rendezvényre hívják olvasóikat. A rendezvény egyik fő attrakciójaként Arch részvételét hirdetik. „Alex Arch az az ember, aki elsütötte az első amerikai ágyút a Németország elleni nemrég lezárult háborúban. (…) Nem túlzás azt állítani, hogy Indiana állam nagyon büszke erre a katonára. Rendkívüli nagyrabecsüléssel tartozunk neki.”

Az American Thresherman and Farm Power című magazin 1920. decemberi számában megjelent fotó Az American Thresherman and Farm Power című magazin 1920. decemberi számában megjelent fotó

A primer forrásokkal kiegészített kutatás tehát bizonyítani látszik a Magyar Híradó hetilap cikkének állításait. Alex Arch valóban az Indiana állambeli South Bendben lakott, sőt, ott is élte le egész életét. Valóban Magyarországon született, anyanyelve több forrás szerint is magyar volt (például a népszámlálási íveken a 21. számú, „Native language” kérdésnél ő maga a „Hungarian”-t adta meg), de mire katonai szolgálatát megkezdte, már az angolt is tökéletesen elsajátította. Levelét, melyben történelmi tettéről beszámolt akkori menyasszonyának, Szabó Vilmának, sajnos (egyelőre) nem sikerült megtalálnom. Nagyon valószínű, hogy a levél már nem is létezik tekintve, hogy a két fiatal útjai elváltak, Sándor végül egy Julia Rebics nevű lányt vett feleségül, akivel négy közös gyermeke született. Unokái, például az ifjabbik Alex Arch gyerekei közül többen ma is élnek, e sorok szerzőjének szándéka szerint a közeljövőben oral history interjúk keretében tőlük többet is megtudhat a magyar olvasóközönség Arch Sándorról.

Bár a „másik” oldalon állt, Arch Sándor neve mégis megjegyzendő a Nagy Háború magyar historiográfiájában, hiszen egy újonnan belépő hadviselő fél harctéri tevékenységének hivatalos kezdete mindenképpen történelmi jelentőségű cselekedet. Megannyi nevezetes magyar tett, találmány, felfedezés és szabadalom után tulajdonképpen ez már szinte nem is meglepő. Az amerikaiak nyugati fronton tett első harci cselekményének „elkövetője” – hát persze, hogy – magyar volt.

Alex Arch sírja a Chapel Hill Memorial Gardenben Alex Arch sírja a Chapel Hill Memorial Gardenben

 

8 komment

Címkék: amerikaiak Arch Sándor

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr2515283728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.11.06. 14:15:30

Mindenhol ott voltunk! :)

Nagyon érdekes poszt, gratula!

Békefi Miklós 2019.11.06. 22:42:25

A posztban leírtakból kiindulva kideríthető, hogy "Arch" Sándor eredeti neve Ács Sándor. Az Ácsból érthető módon -- nyilván a hasonló kiejtés okán -- lett "Arch" az újhazában.

Tehát néhány kiegészítő adat a további kutatáshoz, illetve néhány apróság a teljesebb képhez:

1.) Ács Sándor születése (1894. márc. 19.) és keresztelése (márc. 20.) a röjtöki r.kat. anyakönyvben a 9/1894. számú bejegyzésnél található. (Lásd a FamilySearch oldalán: www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-MH9H-L)
Szülei: Ács István újmajori béres és Pusztai Teréz.

2.) Az utaslisták alapján először az apa, Ács István érkezik Amerikába 1899. nov. 9-én, a mi Sándorunk Máté nevű bátyjával.

3.) Őket -- szintén az utaslisták tanúsága szerint -- 1903. máj. 21-én követi Sándor és a nővére, Ilona.

4.) 1890. jan. 23-án, immár az apa távollétében, Ács Istvánnak és Pusztai Teréznek születik egy Erzsébet nevű lánya Röjtökön. Az apa lakhelye "Amerika (Soud-Bend)". (www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TVG-VSR)

5.) Az 1910-es népszámlálás és egyéb dokumentumok alapján abban az évben már kint él az apa (Steve Arch) és hat gyerek - köztük Sándor, valamint a legfiatalabb, Erzsébet is. (Hogy a többiek mikor érkeztek, az továbbra sem ismert.) Istvánt házasként tüntetik fel, Pusztai Teréz mégsem szerepel ebben a népszámlálásban, mert 1910 márciusában meghal.

A családi síremlékről/sírkövekről és a családtagokról itt taláhatóak képek, adatok:
www.findagrave.com/memorial/45682669

(Érdekes, hogy Pusztai Terézia sírkövére szemmel láthatóan egy magyarul nem tudó személy véste fel a magyarul kézhez kapott szöveget.)

Amblsz 2019.11.06. 23:23:43

@Békefi Miklós:
Köszönöm a kiegészítéseket. Én is Ács-ra tippeltem az Arch alapján. Érdekes viszont, hogy a levéltáros kollégák, akiktől segítséget kértem, nem találták a róla szóló röjtöki anyakönyvi bejegyzéseket, a familysearch-ön meg mégis rajta van.
A készülő, bővebb tanulmányban majd fel fogom használni.
Üdvözlettel:
A. L.

BartókBéla 2019.11.12. 17:53:41

Egyre izgalmasabbak ezek az emigránsokról szóló posztok. Ez is hozza a magas színvonalat. Szép munka volt, Laci!
Az 1918 szeptemberi saint mihiel-i csatában kb. 3000 (!!!) amerikai ágyú ontotta a tüzet a cs. és kir. 35. hadosztály Franciaországba szállított (magyar) katonáira. Állítólag 4 óra alatt kb. 1 400 000 lövést (?) adtak le.
Nagyon elképzelhető hogy éppen a nyugati fronton néztek egymással farkasszemet magyarok az amerikai zászló és az osztrák lobogó alatt!

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.11.13. 21:27:35

@BartókBéla: Az utóbbiról is szívesen olvasnánk! Szólj a kollégának! :)

@Amblsz: Hallod, Laci? :)

BartókBéla 2019.11.14. 17:05:40

@PintérTamás: Sajnos még nem voltunk franciaországi terepbejáráson :-)

Amblsz 2019.11.14. 23:52:41

@PintérTamás:
@BartókBéla:
Csak nyugalom, uraim! Mindent a maga idejében. :)

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról